Hallgat.
Hallgat néha hosszú órákon át.
Akár a kő.
Akár a fa.
Akár a hó.
Akár a hóvirág.
Hallgat.
Én e hallgatás irígye vagyok.
Bár nyugtalanít ez a hallgatás
Néha.
Mert hátha befelenőtt panaszok,
Megkövült jajok, elhalt sóhajok,
Fínom kéreggel, fedezett sebek,
Alig kinyílt apró virágfejek,
Szorongó, örök, nagy-nagy aggodalmak
Lappangnak kő, fa, hó, hallgatás alatt.
Én azt hiszem, hogy ismerem.
És mégsem ismerem.
És ma sem tudom, miért hallgatag.
Csak e hallgatás irígye vagyok.
Azután szégyellem,
Jaj, nagyon szégyellem,
Mindíg, amikor szemben ül velem,
Fecsegésben szétszórom magamat,
Hogy szóltam, szóltam, szólnivaló nélkül,
Aprópénzként elszórtam magamat.
Ő ült, és hallgatott,
S mint foghatatlan súlyt
Éreztem lelkében az aranyat.

1931 július 28


Elemzések

A vers a természettudomány szempontjából több értelmezést és összefüggést is felvet. Ez a vers a csend és a hallgatás témáját kutatja természettudományos aspektusból.

Az első észrevétel a "hó", "fa" és "kő" említése, ami az anyagi világ természettudományos jellegzetességeit idézi. A hó például a kristályok és azok szerkezetének tanulmányozására utalhat, míg a fa és a kő a geológia és a földtani kutatásokhoz kapcsolódik.

A "hóvirág" említése az élet és a természet regenerálódásának fontosságát hozza be a képbe. Ezt a természettudomány osztályozással, az élőlények fajokba sorolásával lehet összekapcsolni.

A "fedezett sebek" és az "alig kinyílt apró virágfejek" arra utalhatnak, hogy a természettudományban hosszú ideig rejtve maradt titkok és újdonságok vannak, amelyekre csak idővel derül fény.

A "szorongó, örök, nagy-nagy aggodalmak" és "lappangnak kő, fa, hó, hallgatás alatt" részek a vakufények hatását említették. Ez az elem azon gondolatokat idézi, amelyek a mai fényképezőgépek technológiajához és a képek rejtett részleteinek felfedezéséhez kapcsolhatók.

Végül, az arannyal kapcsolatos említése az öröklét és a múlt kutatására utalhat, amelynek során korábbi időkből származó természeti leleteket és felfedezéseket vizsgálnak.

Összességében tehát a vers fő témái közé tartoznak: anyagok tulajdonságai, biológiai sokféleség, a természeti elemek rejtélyei, új felfedezések és az öröklét kutatása.

A vers teológiai szempontból is több értelmezési lehetőséget kínál.

Bibliai nézőpontból megfigyelhetjük, hogy a vers megemlíti a "kő", a "fa", a "hó" és a "hóvirág" csendjét. Ezeket a természeti elemeket jelképként értelmezhetjük, amelyek visszhangot adnak Isten teremtésének csendjére. A hallgatás és a nyugalom, ami ezekben a természeti jelenségekben megjelenik, lehetőséget kínálnak a mélyebb gondolatokkal, érzelmekkel való kapcsolatfelvételre. A "befelenőtt panaszok, megkövült jajok, elhalt sóhajok" és "nagy-nagy aggodalmak" lehetnek a bűn és szenvedés eredményei, amelyek a hallgatás mögött rejlenek. A vers nagyon hozzájárul a Biblia által megfogalmazott isteni titkok elmélkedéséhez és mélyebb megértéséhez.

Patrisztikus nézőpontból érdekes az a kontraszt, ami a versben megjelenik, a fecsegés és a hallgatás között. Az elkötelezett keresztények gyakran hangsúlyozzák a hallgatás és a csend fontosságát az imádságban és a lelki életben. A hallgatás lehetőséget teremt a lelki elmélyülésre és az Istennel való kapcsolatra. A versben a szereplő vallja, hogy irigyli ezt a hallgatást, mert az jelenti számára a lelkének tisztaságát és megtartását.

Skolasztikus nézőpontból fontos megfigyelni a versírás művészetét és a nyelv szépségét. A versben a szépség és mélység felfedezése a hallgatásban rejlik. Az "aranyat" foghatatlan súlyként érzi a szereplő a másik lelkében, ami a szépség és lelki gazdagság része lehet. Az érzékiség helyett a skolasztika arra ösztönzött, hogy a szépséget és a lelki gazdagságot a személyiség mélységében és lelki értékekben keressük.

Ezen felül más nézőpontokból is megközelíthetjük a verset. Például a pszichológiai megközelítés figyelembe veheti a hallgatás jelentőségét a belső elmélyülésben és a lélek egészségének megőrzésében. A spiritualitás szempontjából a hallgatás lehetőséget teremt a belső béke és spirituális fejlődés számára.

Összességében a vers teológiai szempontból sok értelmezési lehetőséget kínál a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más nézőpontok számára. A hallgatás, a csend és a belső elmélyülés téma érintése rávilágít a lelki gazdagság és a spirituális fejlődés fontosságára.

Reményik Sándor "Hallgat" című verse irodalomtudományi szempontból is érdekes kérdéseket vet fel. A versben megfigyelhetőek a következő költészeti elemek:

- Hangzás és ritmus: A versben hangsúlyosan jelennek meg a "h" betűs szavak és a hangutánzó szavak, például "hallgat", "hosszú órák", "hátha befelenőtt panaszok". Ez a hangzás azonban nem nyújt csak kellemes élményt, mert a versben megjelenő képek és hangok gyakran fájdalmat és szenvedést sugallnak.
- Metaforák és képek: A versben számos jelentéssel bíró kép található. Például a "kő", "fa" és "hó" metaforákat használva Reményik Sándor a csendet és a hallgatást próbálja megragadni. Ezen metaforák mögött azonban ennél mélyebb jelentések is rejtőznek. A "kő" a tartósság és megállíthatatlanság szimbóluma lehet, míg a "hó" a tisztaságra és a törékenységre utalhat.
- szereplő és beszélő: A versben egy másik személyiségről is szó van, aki a hallgatót próbálja megismerni és megérteni. A beszélő ugyanakkor irigységet is érez: "Bár nyugtalanít ez a hallgatás, néha". Ezzel a jelen szereplővel együttérzésre és türelemre is ösztönöz.
- Idő és helyszín: A verset a "1931 július 28" dátum zárja. Ez a megadott időpont lehetőséget ad arra, hogy a verset valamilyen históriai vagy társadalmi kontextusba helyezzük. A verse azonban konkrét helyszínt nem jelöl meg, ami lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a saját élményeihez és kontextusához illessze a verse tartalmát.

Kapcsolódási pontok a magyar és nemzetközi szépirodalomhoz:

- A hallgatás és a csend témája és jelentése számos más költészeti műben is felmerül. Például Arany János "A hallgatás szobája" című versében is jelen van ez a témakör.
- Az emberi lelkek titokzatossága és a belső érzelmek kifejezése gyakori tema többek között William Shakespeare műveiben is. A "Hamlet" például gyakran foglalkozik a néma csenddel, ami sokszor többet elárul, mint a szavak.
- Reményik Sándor verseiben gyakran találkozhatunk természeti elemekkel és metaforákkal, amik szépségükben és költőiségükben hasonlítanak például József Attila verseire, vagy a romantikus költészet más képviselőinek munkáira.
- A versben megjelenő belső érzések és dilemmák az emberi létezés és az identitás kérdéseivel is kapcsolatosak, amire például a modernizmus és a posztmodernizmus irodalmi irányzatai is fókuszálnak.