Dél volt.
Fénytelenül is fényes téli dél.
Romok, emlékek közt egy-egy
Örökké zöld levél.
Hallgattuk, ahogy a harangszó
Elindul Pestről és Budáról
S a Sziget szent csöndjében összeér.
Dél volt. Csodás
Harangtalálkozás.
Fénytelenül is fényes téli dél.


Elemzések

A vers irodalomtudományi elemzése során több lehetséges összefüggést lehet találni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Magyar irodalom:
- Reményik Sándor az 1900-as évek elején aktív magyar költő volt, aki a századforduló környékén a magyar irodalom megújulását képviselő Nyugat című folyóiratban publikált.
- A versben megjelenő tél és a harangszó motívuma a magyar irodalom hagyományos motívumai közé tartozik, ami például Ady Endre vagy József Attila verseiben is megjelenik.
- Az örökké zöld levél lehet egy szimbolikus utalás a hazaszeretetre vagy a magyar hagyományokra.

Nemzetközi irodalom:
- A vers struktúrája, illetve a természetleírás és az évszakok motívuma nagyban hasonlít a romantikus irodalomra, például a német romantika kiemelkedő alakjai, mint Friedrich Schiller vagy Johann Wolfgang von Goethe műveiben is megtalálhatóak ilyen elemek.
- A harangszó és a csend motívuma a modernizmus korszakára is utalhat, ahol a zaj és a csend jelentős szerepet játszott, például T. S. Eliot műveiben.

Általánosságban:
- A vers szerzője a természet és a városi környezet találkozását ábrázolja, ez egy megszokott motívum a világirodalomban.
- A sokszorosan hangsúlyozott "Dél volt" sorok visszautalnak a klasszikus angol versformára (pl. shakespeari szonett vagy az angol epigramma), ahol az időpont vagy a hangulat különös jelentőséggel bír.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyeket fel lehet tárni az elemzése során. Természetesen, további elemzés és kutatás segíthet még több kontextusban és összefüggésben megtalálni a vers jelentését és kapcsolódásait a magyar és nemzetközi irodalomban.

A vers természeténél fogva talán kevésbé kapcsolódik a legfrissebb tudományos felfedezésekhez. Azonban, ha az alábbiakban specifikusan a természettudományra koncentrálunk, néhány elemet észrevehetünk:

1. Időjárási viszonyok: A versben említett téli dél, a fénytelen, de mégis fényes hangulata a meteorológia és az atmoszférafizika területéhez kapcsolódhat. A téli időjárás jellemzői, a napfény megjelenése és ereje csatlakozhat a mai napenergia-kutatásokhoz és az éghajlatváltozáshoz.

2. Harangszó és hanghullámok: A harangszó említése a hangfizika területével kapcsolható össze. Az elmúlt években a hanghullámok terjedésével és a zenei hangokkal kapcsolatos kutatások folytatódtak, amelyek a versben említett hanghatásokhoz is kapcsolódhatnak.

3. Fenológia és növénytan: A versben említett örökké zöld levél arra utalhat, hogy a vers története a téli időszakban játszódik, amikor a többségét elhullató növények között az örökzöldek még mindig zöld leveleiket tartják. A növények életciklusa, fenológia, valamint a növények fotoszintézise és légzése a modern növényélettan kutatásokhoz kapcsolódhat.

4. Földrajz: A Pest, Buda és a Sziget említése a földrajztudományhoz kapcsolható. A folyók találkozása, a városközpontok elhelyezkedése, valamint a táj és az emberi tevékenység kapcsolata a mai geográfiai kutatásokhoz kapcsolódhat.

Bár a vers elsősorban költészeti szempontból értékelhető, és az időszerű tudományos felfedezésekhez való kapcsolódása viszonylag csekély, ezek az elemek felhívhatják a figyelmet az évszakok változására, a természet jelenségeire és az emberi és környezeti kapcsolatokra, amelyek mind a modern természettudományok részét képezik.

A vers teológiai értelmezéséhez először is fontos megjegyezni, hogy a szerző, Reményik Sándor protestáns volt, ami a művet számos keresztény elemen keresztül tükrözi. A versben megjelenő harangszók és a patetikus jelzők a vallásos kötődésekre utalnak.

A bibliatudomány nézőpontjáról kiindulva, az időpont és az említett helyek (Pest, Buda, a Sziget) szimbolikusan jelképezhetik Krisztus érkezését és jelenlétét a világban. A harangszók pedig az angyali trúbilon való hívásra utalhatnak, ami Krisztus második eljövetelét jelezheti. Az örökké zöld levél pedig a vele kapcsolatos örökkévaló élet ígéretére utalhat.

A patrisztika nézőpontjából nézve, a harangszók és a harangtalálkozás a katolikus egyház hívőit hívja imára és közös ünneplésre. A Szentlélek jelenlétére utal, aki az emberek közös imája révén gyűjti össze és formálja őket egy egységes testté.

A skolasztika nézőpontjában a harangok találkozása Isten szeretetét és gondviselését tükrözi. A harangszók összeérésében az építőszerep hívására utalhatnak, hogy az emberek egyként imádkozzák és ünnepeljék Istent. A fénytelen téli dél az Istennel való találkozás lehetőségét adja, és a mindenütt jelenlévő Istennel való kapcsolattartást hangsúlyozza.

Egy másik szempontból azonban a vers többet is mondhat nekünk. A harangok találkozása lehet a szerző által megélt, vágyott vagy akár elveszett közösség jelképe is. A harangszók hangja felidézi egy olyan hely vagy idő érzését, ahol az emberek együtt vannak és közösen ünnepelnek, ami művészi és spirituális megelégedést jelenthet Reményik számára.

Összességében a versben megjelenő harangok találkozása teológiai jelentéssel bír, amely több értelmezési lehetőséget kínál a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívái szerint. Ugyanakkor Reményik Sándor személyes élményeinek és vágyainak megjelenítése révén a verse lehetőséget ad a közösség és a spirituális megelégedés keresésére is.