"Halottak nincsenek"
               Maeterlinck

     Téltől, világtól egyre távolodva,
Mind magasabban tél s világ felett
Húzott, vonult, szárnyalt a Kék Madár.
A hóra még árnyékot sem vetett.

Mentünk ketten a temető felé
És nem kerestünk csuda-madarat,
Csak egy friss hantot a sír-labirintben:
Testvérek ketten: a Harmadikat.

Tyltyl s Mytyl... - - Mytyl szólt: "Erre hozták.
Húnyt szemmel járok ezen az úton
Sokszor azóta... Fent van a tetőn.
Közel vagyunk... És most - mégsem tudom.

Azóta itten annyi friss sírt ástak
És változott, és nőtt a temető
Akár a város, - két hónapja csak -
A hantok tengerében hol van Ő?"

Halk síri kalauzom elhallgatott.
Mentünk némán és kutattunk tovább
Szitált a hó és fázott a kezünk
És kezünkben a Holtnak szánt virág.

Ó-esztendő utolsó napja volt,
Alant a roppant város ködbe tűnt,
Fent, a növekvő nagy sír-labirintben
A rejtett sír bújócskázott velünk.

És mintha titkos, édes és meleg
Madárka-hangon szólna a "halott":
Testvérkéim, ne itt keressetek:
"Tliri-tliri"... én ép itt nem vagyok.

Budapest, Farkasrét, 1931 Szilveszter


Elemzések

A vers teológiai szempontból értelmezve többféle utalást és jelentést hordoz magában. A "Kék Madár" a spiritualitás szimbóluma lehet, amely a földi világ fölé emelkedik, és a halandók földi kötöttségeitől megszabadulva szárnyal tovább. Ez a szimbólum a lélek felemelkedését vagy a halál utáni életet is jelölheti. Az idézet a "Halottak nincsenek" című műből származik, amely az elhunytak létezéséről szóló kérdéseket feszegeti.

A bibliatudomány nézőpontjából a vers hivatkozhat a bibliai elbeszélések tematikájára és tartalmára. A "Harmadik" személy keresése az utalhat az Ó- és Újszövetségbeli történetekben előforduló háromszögszerű kapcsolatokra (például Ábrahám, Sára és Izsák). A hantok tengerét és a rejtett sírt pedig a bibliai sírokhoz és temetkezési helyekhez lehet kapcsolni (például Áron síremléke, Jézus sírja). A versekben megjelenő kérdések és keresések utalhatnak a hitbeli kétségekre és az igazság keresésére is.

A patrisztika (az egyházi atyák érvelése és tanítása) nézőpontjából a versben megjelenő háromszög kapcsolható a Szentháromságra (Atya, Fiú és Szentlélek). Az elhunyt testvérek keresése a keresztény vallásban ismert kereszténység és a halál utáni élet témájára utalhat.

A skolasztika (középkori filozófiai irányzat) nézőpontjából a versben megjelenő keresés és a temető motívuma összefügghet a skolasztika filozófiájának az emberi létezés, a halál, a sír és a túlvilág kérdéseivel foglalkozó szempontjaival.

A vers azonban nemcsak teológiai, hanem emberi, személyes érzelmeket is tükrözhet. A szomorúság, a veszteség érzete és a fájdalom az elhunyt szerettek keresése közben megjelenő érzelmeket fejezheti ki.

A vers egyik alapvető irodalomtudományi szempontból fontos összefüggés a szimbolizmus. Reményik Sándor költeményében a Kék Madár szimbolikus jelentéssel bír, hiszen a versben nem csak egy valódi madarat, hanem egy belső és spirituális utat is reprezentál. A Kék Madár a magyar szépirodalomban is megjelenik, a magyar népmesékben, népdalokban több alkalommal említik, és a szimbólumát sok költő felhasználja.

A versben megjelennek továbbá a halál és a temetés témái is, amelyek szintén gyakran jelennek meg az irodalomban. A halottakkal való kommunikáció, a sírok és temetők motívuma széles körben megjelenik mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. Az angol és amerikai irodalomban például gyakran szerepelnek kísértetek, szellemek és azokkal való kapcsolattartás történetei.

A versben a testvérek köteléke és az elvesztett harmadik testvér keresése is fontos szerepet kap. Az emberi kapcsolatok, a családi viszonyok és az elvesztett szerettek tematikája számos irodalmi alkotásban megjelenik. Például Európában Shakespeare gyásztrilógiája (Hamlet, Othello, Lear király) nagyon ismert és gyakran elemzett irodalmi mű.

A versben a költő az idő és a város motívumát is használja. A város képe a modern irodalomban gyakran jelképezi a közösséget, de egyben elidegenedést és magányt is jelenthet. Az idő szintén fontos motívum az irodalomban, mely a múlás, az élet múlékony volta és az emlékezés témáit hordozza magában.

A versben megjelenő hangulat és a képek használata a költői képzeletre és az irodalmi stílusra utal. A költő a versben a természeti elemeket (hó, hideg) és az érzelmeket (fázás, gyász) ötvözi, ezzel is gazdagítva az olvasói élményt. Ezen irodalmi eszközök számos más irodalmi alkotásban is megtalálhatóak.

Összességében elmondható, hogy Reményik Sándor Kerestük ketten a harmadikat című versét számos irodalomtudományi szempontból lehet elemezni és összekapcsolni más magyar és nemzetközi irodalmi alkotásokkal. A szimbolizmus, a halál és a temetés, az emberi kapcsolatok és elveszett szerettek, az idő és a város motívumai és a költői képzelet és stílus mind olyan elemek, amelyek gazdagítják a vers értelmezését és kapcsolódásaikat az irodalmi világban.

A vers természettudományos szempontból értelmezve, számos elemet találhatunk, amelyeket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatunk.

1. A vers elején említett "Kék Madár" lehetőséget nyújt a madarak biológiájával kapcsolatos elemzésre. A madarak migrációs viselkedése, mint amit a versben is leírnak, azon tanulmányok eredménye, amelyek a legfrissebb technikai fejlesztésekkel, mint például a műholdas nyomonkövető eszközök, GPS követők, vagy a hálózatok közötti adatátvitel, elemezték a madarak mozgását és viselkedését.

2. A téma, hogy "Harmadikat" kerestek a temetőben, lehetőséget ad a temetők ökológiai hatásainak elemzésére. A temetők gyakran fontos holttestek lebomlását és talaj táplálékláncok kialakulását segítik elő, és a modern ökológiai kutatások segítségével vizsgálhatjuk a temetők környezetre gyakorolt hatásait.

3. A sír-labirint említése arra utalhat, hogy a terület változott és növekedett. We modern földrajzi adatelemzési lehetőségek segítségével plott-határok és sírkövek helyzetét elemzhetjük, hogy megértsük a temetők fejlődését és változását.

4. A versben található hó megemlítése lehetőséget nyújt a hó összetételének és képződési folyamatának elemzésére. A hókristályok szerkezete, a képződés folyamata és az atmoszférikus viszonyok pontos megértése a modern időjáráskutatásnak köszönhető.

5. A versben szereplő síri virágok megemlítése lehetőséget ad a növények biológiájának és növekedési folyamatainak elemzésére.

6. A versben ábrázolt változások, növekedés és megváltozott környezet lehetőséget ad a társadalomban előforduló változások természettudományos aspektusainak elemzésére. A város növekedése és fejlődése, a temető bővülése, az emberi tevékenység hatása mind olyan területek, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre.

Végül, a vers talán korunk legnagyobb természettudományos felfedezéseire utal azzal, hogy a halottak nincsenek. Az elmúlt években, illetve az elmúlt évtizedekben, számos kutatás született a halál előtti és utáni élet és az emberi tudatosság jellegzetességeinek vizsgálatára. Az egyik kutatási terület a klinikai halál, azaz szervezetünk működésének teljes megszűnése, és ennek hatása az emberi tudatállapotra. Ezek a kutatások megpróbálnak választ adni az élet és a halál közötti határokra, és a modern orvostudományban jelentős áttöréseket eredményeznek.