Szőcsné Szilágyi Piroska festőművésznőnek
aki a "Vadvizek zúgása" címlapját festette

     Testvér, aki a lelked ideadtad,
Hogy egésszé tedd az én lelkemet:
A mű, a kettőnk műve szárnyrakél -
S ma titkos ünnepet ül Borberek.

Mert hidd el: reánk várt az ősi erdő,
Reánk vártak a sziklák, patakok,
Szunnyadó lelkük nekünk tartogatták
Mi fedeztük fel, mienk a titok.

Mert ezeréve tartanak a sziklák
Ott néma, komor prédikációt;
De nem volt, aki megértse a lelkük,
S kimondja helyettük a néma szót.

Rab volt a fák, a sziklák lelke, rab volt,
S nem tudta senki, egyedül mi tudtuk.
Mi vagyunk a szabadságharcosok:
Az erdő lelkét felszabadítottuk.

S most végigvisszük kunyhón, palotán,
Ahova bekopogunk: szélvész támad,
S utána talán tisztább lesz a csend,
És talán méltóságosabb a bánat.

De mindegy végül, hogy mikép fogadnak
A kunyhók - és mikép a paloták.
Mi felfedeztünk egy darab világot:
Új Kolumbuszok, új Amerikát:

És az a világ minket ünnepel.
Hallod, hogy harsonáz az éjji szél?
Ma felénk hozsannáz a rengeteg,
És felénk remeg minden tű-levél.

Rajtunk keresztül beszél Borberek,
Beszél fennszóval, beszél a világnak!
Mint a szülők az apró gyermeket:
Mi szólni tanítjuk a Mammuth-fákat!

Emlékszel, Testvér, hogy' mondja az Írás?
Hogy "a teremtett világ kínjai
Az Istenfiak után epedeznek".
Most mi vagyunk az Isten fiai!

Testvér, ma Borberekre jer velem,
Ma Borberekre küldd a lelkedet.
Győztünk. Szúrjuk az ősfenyők tövébe
Én a tollamat, Te az ecsetet.

1921 karácsony


Elemzések

A vers Reményik Sándor "Kísérő levél borbereki verseimhez" című művének egyik része. A vers különlegessége, hogy egy levél formájában van megírva, amelynek címzettje Szőcsné Szilágyi Piroska festőművésznő, aki a "Vadvizek zúgása" címlapját festette.

A vers szövege alapján több összefüggést találhatunk a magyar irodalomban. Először is, a vers a természethez való kapcsolódást és annak felfedezését mutatja be. Az erdő és a sziklák rejtett titkaiból való megtapasztalás, illetve a természeti jelenségek (szélvész, tű-levél) szerepe jelenik meg a versben. Emellett a versen keresztülhaladó "új Amerikát" és "új Kolumbuszokat" is megemlíti, ami a felfedezés és a függetlenség motívumaira utalhat.

A nemzetközi szépirodalomban is találhatunk összefüggéseket. A versben a természet ábrázolása és az emberi kapcsolatok meghatározó jelentősége is szerepet kap. Az erdő és a sziklák életszerű leírása a romantikus irodalomhoz köthető, ahol a természet sokszor természetfeletti erőkként jelenik meg. Emellett a művészet megvalósulásának és a művészeti alkotások erejének témája is fellelhető a versben.

A vers központi motívuma a felfedezés, a szabadság és a művészi alkotás ereje, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban gyakran előfordulnak és fontos szerepet játszanak az irodalmi művekben. A verselemzés során ezekre az összefüggésekre és témákra kell fókuszálni.

A versem természettudományos szempontból való elemzése az alábbiakat tartalmazhatja:

1. Az erdő és a természeti jelenségek: A versben említést tesznek az ősi erdőről, sziklákról és patakokról, amelyeknek szunnyadó lelkét felfedezték. Ez kapcsolódhat a mai természettudományban tapasztalható erdőökológiai és hidrológiai kutatásokhoz.

2. A természet titka: A versben megjelenik a két főszereplő felismerése, hogy ők az egyedüliek, akik értik a természet lelkét. Ez a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez kapcsolódhat, amelyek segítenek megérteni a természet működését és különböző jelenségeinek hátterét.

3. Az erdő felszabadítása: A versben az erdőt és a sziklákat lelkét felszabadították. Ez utalhat a modern erdőmenedzsment és természetvédelem módszereire, amelyek a természetvédelmi területek fenntartását és megőrzését célozzák.

4. Új felfedezések és új világok: A versben újra felfedeznek egy darab világot, és új Amerikát hoznak létre. Ez kapcsolódhat a mai természettudományos felfedezésekhez, mint például a tengerfenék felfedezései, az űrkutatás és a genetika területén elért fejlemények.

5. Az Istenfiai: A versben említést tesznek arról, hogy most ők az Isten fiai, ami spirituálisan és metaforikusan értendő. Azonban ezt össze lehet kapcsolni a mai kutatásokkal, amelyek azt vizsgálják, hogy hogyan keletkezett az élet a Földön és hogyan alakultak ki a különböző fajok és biodiversity.

6. A művészet és a természettudomány kapcsolata: A versben a két főszereplő, a költő és a festőművész együttesen alkotnak művet. Ez a természettudomány és a művészet közötti kapcsolatra utalhat, hiszen mindkét terület a világunk felfedezését és megértését célozza.

Ez csak néhány példa a vers természettudományos szempontból történő elemzésére. A vers további részei és az elképzelések további kapcsolódási pontokat és értelmezéseket kínálhatnak a modern természettudomány friss felfedezéseivel kapcsolatban.

A Kísérő levél című vers teológiai szempontból több értelmezésre is lehetőséget ad, és hozzá kapcsolhatjuk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is.

A versben megjelenik egy misztikus, spirituális dimenzió, amelyben a természet és az emberi lélek kapcsolata, valamint az emberi szabadság, felfedezés és a teremtés témái dominálnak. Ezen keresztül megvizsgálhatjuk, hogy hogyan kapcsolódik a vers a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához.

A bibliatudomány szempontjából a vers misztikus és spirituális témái kapcsolódhatnak a teremtéstörténethez. A versben megjelenő erdő, sziklák és patakok keletkezése, a természet misztériuma, a titok megnevezése utalhat az Isten teremtő művére a Bibliában. A szűnni nem akaró prédikáció, a lelkek raboskodása, és a felszabadító szabadságharcosok szerepe azt sugallhatja, hogy az emberi lélek és a teremtett világ közötti kapcsolatnak isteni rendeltetése van.

A patrisztika nézőpontjából a vers misztikus és spirituális dimenziója a korai keresztény gondolkodásban megjelenő lelki tapasztalatokra utalhat. Az erdő, sziklák és patakok misztikus jellegük miatt a természetben felfedezett Isten jelenlétének, valamint az emberi lélek és a teremtett világ közötti szoros kapcsolatnak a metaforáivá válnak. Az Istenfiakhoz, mint Krisztus követőihez, való utalás pedig a hit és az emberi lélek megújulásának, megtartásának fontosságát hangsúlyozza.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő természeti elemek és metaforák a megismerés és a tudomány szerepére utalhatnak. Az erdővel, sziklákkal és patakokkal kapcsolatos felfedezések, a titok megfejtése az emberi értelem fejlődését és az Isten alkotásának megértését sugallhatja. Az új Kolumbuszok, az új Amerika és az új világ felfedezése a tudományos kutatás és a filozófia fejlődésére utalhat.

Összességében a Kísérő levél versében megjelenő misztikus és spirituális dimenzió, a természet, az emberi lélek, a teremtés és a felfedezés témái kapcsolódnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz. A versben megjelenő természeti elemek és metaforák, valamint a hit és az emberi lélek misztériumai vizsgálhatók a keresztény gondolkodás és tudományosság perspektívájából.