Keresés:

Reményik Sándor

Láthatlan íjász

A fantáziám madaraira
Lappangva les egy láthatlan íjász,
Hervadó lelkem ős-bozótja közt
Áll, térdel, fekszik, de alig hibáz:
A sápadt égből kék vér harmatoz.

És hullanak az ős-bozótba vissza
Átszegzett szívvel a gyors madarak,
Csak a nyílvessző még sebesebb szárnya
Mutatja fölmeredve hallgatag,
Megtört pályán az induló irányt.

Kolozsvár, 1928 május 16
Írd meg a véleményed Reményik Sándor Láthatlan íjász című verséről!
Reményik Sándor további versei: