Letört egy ág.
A gyümölcseit nem bírta tovább.
Saját mosolygó súlya alatt tört le.
Mint egy anya...
S most valahol
Virágzik másodszor és mindörökre.

1934 július 31


Elemzések

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár eleve egy történeti szempontból régebbi időszakot ölel fel. Azonban, számos olyan elem található benne, amely összefüggést mutathat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első elem, amelyre érdemes figyelmet fordítani, az a faág letörése. A letört ág természeti folyamatok eredményeként történik, és példázza az elmúlást és az újjáéledést. Az ág letörése egy természetes esemény, amely az elöregedést és a gyümölcs termelését meghatározó változásokat mutatja. Ez kapcsolatba hozható a növények életciklusával és a generációváltással.

A versben említett gyümölcsök elvesztése, amelyet a faág már nem bírt elviselni, az evolúció és az élet folyamatával is összefüggésben áll. Az élőlények folyamatosan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz, és az életfunkcióikat változtatják meg annak érdekében, hogy túléljék és hozzájáruljanak a következő generációkhoz.

A mosolygó súly, amelyre a vers utal, metaforikus lehet. Egy olyan erőt jelent, amely nyomást gyakorol az ágra, és végül eléri a törési pontot. Ezt értelmezhetjük akár a gravitáció vagy a súlyhatás szempontjából, amely nyomást helyez az anyagokra. Ez a képesség, hogy súlyt helyezzünk valamire, kapcsolatot mutathat a mai fizikai és anyagtudomány legfrissebb megállapításaival.

Az utolsó sor nyomán fontos kiemelni az újjászületést vagy a virágzást, amelynél a letört ág másodszor és mindörökre virágzik valahol. Ez utalhat az élet folytatódására, az anya természet állandó megújulására. A jelenséget az evolúció és a genetika megértése kapcsán is elemezhetjük, amelyek lehetővé teszik a lények változását és a környezeti kihívásokhoz történő alkalmazkodást.

Összességében a vers természettudományos értelmezése érinti a növények életciklusát, az evolúciót, a gravitációt, az anyagtudományt és a genetikát. Bár a vers eredeti megjelenésének időpontjában ezek a területek még nem voltak olyan fejlett állapotban, mint manapság, a verselemek összekapcsolhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és megállapításaival.

A vers a teológiai szempontból különböző értelmezéseket enged meg. Az alábbiakban áttekintjük a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait a versben megfogalmazott témákkal kapcsolatban.

1. Bibliatudomány nézőpontja:
- Az "ág" szimbolikusan az emberi életet képviselheti, amelyet megtört a bűnbeesés. A gyümölcs, ami nem bírja további súlyát, az ember bűneire utalhat.
- A "mosolygó súly" az ember bűnös élvezeteit jelképezheti. Az ember túlzottan belemerül a világi örömökbe, és ez vezet az élet megtöréséhez.
- A "virágzik másodszor és mindörökre" a megtérés és az üdvösség lehetőségére utalhat. A megtört ág újra virágzik, ami azt jelenti, hogy a bűnre hajlamos ember képes megbocsátást kapni és új életet találni Istenben.

2. Patrisztika nézőpontja:
- Az "ág" szimbolikusan az emberi lélek lehet, amelyet bűnbeesés követett.
- A "gyümölcs" az ember bűneit képviselheti, amelyek a lélekre nehezednek és az elvesztést hozzák. Az emberi bűn miatt a lélek megtörik.
- A "mosolygó súly" a földi örömökre és vágyakozásokra utalhat, amelyek terhére az emberi lélek nem képes megmaradni érintetlenül. Az anyagi világba való belemerülés elhagyatottá teszi a lelket.
- A "virágzik másodszor és mindörökre" lehetősége az emberi lélek újjászületésének és Istenhez való visszatérésének lehetőségét jelzi. Az ember megtörése után új lehetőséget kap a lélek.

3. Skolasztika nézőpontja:
- Az "ág" szimbolikusan az emberi természetet és a bűnt hordozó állapotot képviselheti.
- A "gyümölcs", ami nem bírja elviselni a súlyát, azt jelenti, hogy az emberi természet nem képes megbirkózni a bűnös állapot következményeivel.
- A "mosolygó súly" a bűnös élvezetekre és a világi vágyak betöltésére utal. Az emberi természet túlzottan elmerül a földi örömökben, és ez vezet a megtöréshez.
- A "virágzik másodszor és mindörökre" a kegyelem lehetőségét jelzi, amely által az emberi természet újjászülethet és felülemelkedhet a bűnbeesés következményein.

Ezen felül más teológiai szempontok is érdekesek lehetnek. Például az emberi megtörés és újjászületés téma, amely általános vallási motívum lehet, vagy a remény és a halál ellentétének megjelenése a versben. A vers a szerző személyes élményeire is utalhat, amelyeket a teológiai fogalmakon keresztül fejez ki.

Reményik Sándor "Letört" című versét irodalomtudományi szempontból értékelve több összefüggést is találhatunk a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Szerkezet és formai jellemzők: A vers egy négy soros strófákból álló ömlesztett verselésű költemény. Ez a verselési forma a magyar népi költeményekben, népdalokban gyakori. A formai jellemzők nyomán kapcsolódik a magyar népi költészet hagyományához és ennek általában a romantikus irodalomhoz. Az a tény, hogy nincs rímképlete, közelebb áll az orgánumi költészethez.

2. Nyelvezet és stílus: A vers nyelvezete egyszerű, hétköznapi szavakból és kifejezésekből épül fel. Emellett azonban a vers erős metaforákat is tartalmaz, például a "gyümölcseit nem bírta tovább" vagy "saját mosolygó súlya alatt tört le" kifejezések, melyek az élőlényekre jellemző tulajdonságokat tulajdonítanak az ágaknak. Ez a stílus- és nyelvezeti keveredés közel áll a szimbolizmusnak, mely a nemzetközi irodalom egyik fontos irányzata.

3. Motívumok és szimbólumok: A letört ág motívuma mellett a versben található további motívumok és szimbólumok is relevánsak lehetnek az értelmezés szempontjából. Az "anya" metaforája, ami az ághoz kapcsolódik, többféle értelmet hordozhat. Egyrészt az anya lehet az ág gyümölcseinek, vagyis a lehetőségeknek, a potenciálnak a megtestesítője. Másrészt az anya jelképezheti magát az alkotót vagy akár az irodalmat, amely megszüli és táplálkozik az alkotásokkal. Ez a motívum a feminista irodalomelméletben is fontos szerepet játszhat.

4. Idő és halál motívuma: A versben megjelenik az idő és a halál motívuma is, amelyek szintén gyakran előfordulnak a magyar és nemzetközi szépirodalomban. A "most valahol" kifejezés azt sugallja, hogy az ág letörése után az újjászületés és a virágzás folytatódik valahol, amely az idővel való kapcsolatot, az idő múlását jelzi. Emellett az ág letörése és a virágzás is a múlandóság és a halál ellenében álló élet körforgására utal.

5. Tematikus összefüggések: A versben megjelenő tematikus elemek, mint például a letörés és az újjászületés, valamint az idő, a halál és az élet körforgása, számos irodalmi műben visszaköszönnek. Ezek az egyetemes témák számos költőt és írót ihlettek, és megtalálhatók a magyar és a nemzetközi szépirodalom legnagyobb műveiben is.

Összességében tehát Reményik Sándor "Letört" című versét irodalomtudományi szempontból értékelve számos lehetséges összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers szerkezete, nyelvezete, stílusa, motívumai és tematikája mind hozzájárulnak a vers élvezhetőségéhez és az értelmezési lehetőségek széles skálájának megnyitásához.