"Egy ifjúsági konferencián,
Reggel, korán,
A földön ülve,
Térdemre fektetve a Bibliám,
A Biblián
(Amíg szunnyadnak még a többiek)
Írom Magának ezt a levelet.
Hogy tudja:
Városunk határán e kis falucska

Most
Isten tanyája lett.
Zsoltárok szállnak, versek zengenek.
A Magasságos beszédeivel
Csordultig a szívünk,
S akarva-nem-akarva
Maga is itt imádkozik velünk,
Míg alacsony szemöldökfa alatt,
Kis ablakokon az ég benevet..."

Megkaptam és elolvastam mohón,
Nem egyszer ezt a kedves levelet,
Ezt a kedves,
Ezt a kemény erdélyi levelet.
És a sorok:
Apóbetűs asszonysorok
Úgy zengtek, mint a reformátorok,
Hajdan,
Üldöztetések irtó idején.
Valami nagy, végső népi remény
Izzott fel a sorok között ragyogva,
Valami múlhatatlanba-fogódzás:
"Tebenned bíztunk eleitől fogva!"

Én Istenem, tedd hát, ha teheted:
(Míg szunnyadnak,
Szunnyadnak a ránk bízott többiek)
Úgy írjuk mi is minden dolgainkat,
Mi: otthon-maradt pennaforgatók,
Mint az a lélek azt a levelet.
Olyan egyszerűn, olyan igazán,
Túl bölcselkedésen, politikán,
A puszta földön ülve,
Reggel, korán,
A térdünkre fektetett Biblián.

1933 április 6


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elemzésekor kiindulhatunk a természet és az isteni jelenlét közötti kapcsolat felismeréséből. Az első sorokban a költő egy ifjúsági konferencián ül a földön, és térdére fekteti a Bibliát. Itt megjelenik az ember és a természet találkozása, amelyre a természettudományos kutatások is rámutatnak: hogy az ember része a természetnek, és az ember és a természet kölcsönhatásban van egymással.

A versben említett falucska város határán található, ami utalhat arra, hogy a természet közelében élnek az emberek. A költő azt is megemlíti, hogy a zsoltárok és versek szállnak és zengenek itt, ami egyrészről a természet erőteljes jelenlétére utal, hiszen a természet szépsége és nagysága inspirálja a költőt. Másrészről a mai természettudományos felfedezések is rámutatnak arra, hogy a természetben megtalálhatók az ún. természeti minták, amelyek matematikai algoritmusokkal írhatók le, és melyekben az artisztikus szabályosság lelhető fel.

A versben szereplő imádkozás is kapcsolódik a természethez, hiszen a természet gyakran inspiráló hatással van az emberekre, emellett pedig a mai kutatások is azt mutatják, hogy a természeti környezetben való tartózkodás csökkenti a stresszt és javítja a mentális egészséget.

A költő a versben arra kéri az Istent, hogy hadd írják a dolgaikat az otthon-maradt pennaforgatók egyszerűen és igazán, a puszta földön ülve, a Bibliára támaszkodva. Ez a kép a költészeti alkotói folyamatba vág bele, ahol a természeti környezetben való tartózkodás, a csend és a békés környezet segíti a gondolkodást és az inspirációt.

Összességében a vers természettudományos szempontból a természet és az ember kapcsolatát és kölcsönhatását mutatja be, valamint az ember és a természet inspiráló és megnyugtató hatását hangsúlyozza, amely a mai természettudományos felfedezésekkel is egyezik.

A vers teológiai szempontból több aspektust is megvilágít. Az alábbiakban részletesen kitérek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

A vers elején a költő egy ifjúsági konferencián találkozik Isten jelenlétével. Ez által kifejezi, hogy Isten jelenléte mindenkor és mindenhol megnyilvánulhat, még egy kis faluban is. Ez a gondolat a bibliatudomány szempontjából is releváns, hiszen a Biblia tanítása szerint Isten mindent jelenvalóvá tehet. Tehát a konferencián való imádkozás Isten jelenlétének direkt élményét hozza a résztvevők számára.

A Megasságos beszédeinek említése a versben utal a patrisztikus teológia szemléletére. A patrisztika idején a keresztény teológusok kiemelték a Biblia isteni eredetét és inspirációját. Tehát amikor a költő azt mondja, hogy a szívek tele vannak Isten beszédeivel, akkor ezt a patrisztikus teológia szemlélete tükrözi. Tehát a versek és a zsoltárok úgy szállnak, hogy Isten beszél hozzájuk és velük együtt imádkozik.

A vers továbbá utal a skolasztika nézőpontjaira is. A skolasztika teológiája hangsúlyozta a logikus gondolkodást és a racionális érvelést. A költő azt mondja, hogy a sorok úgy zengnek, mint a reformátorok, mely visszautal a középkori keresztény teológusok által tartott reformációra és az erőteljes érvelésre. Tehát a versben szereplő erős és egyértelmű kijelentések a skolasztikus gondolkodásra utalhatnak.

Ezenkívül, ha a versen kívül álló, egyéb nézőpontokat is figyelembe veszünk, felmerülhet az az ötlet, hogy a költő az emberek közösségét és egységét akarja hangsúlyozni. Az otthon-maradt pennaforgatókkal, mint szimbólumokkal a költő a közösséget jelképezi, akik egyszerűen és őszintén írják le a gondjaikat és megosztják az imáikat. Ez egy olyan nézőpont, amely hangsúlyozza a közösségben való egységet és kölcsönös támogatást.

Összességében, a vers több teológiai aspektust is érint. A bibliatudomány perspektívájából Isten jelenlétének lehetőségét hangsúlyozza. A patrisztikus teológia szerint Isten szavainak közvetlen élménye van jelen. A skolasztikus nézőpont racionális érvelést sugall.Felmerülhet az ötlet, hogy a vers hangsúlyozza a közösséget és a közösségben való egységet.

Reményik Sándor "Levél a györgyfalvi leánykonferenciáról" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve több összefüggés is megfigyelhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Az első megfigyelhető összefüggés a hittel és vallással kapcsolatos motívumok. A versben a költő a Bibliát tartja a térdén, és a versben is többször utalnak az imádkozásra, Isten jelenlétére. Ez a vallással való kapcsolat és a hit kérdése gyakori téma a vallásos irodalmi művekben, mint például Dante Isteni színjátéka vagy Milton Elveszett Paradicsoma. Emellett a versekben is gyakran találkozhatunk istenes motívumokkal, amik a spirituális élményeket, a lélek életét tükrözik.

A második összefüggés a regionalitás és a hovatartozás kérdése. Reményik Sándor a versben Györgyfalvi faluról ír, és az erdélyi költők közé tartozik. Ez az identitástudat, a régió és a kultúra iránti érzés gyakran megjelenik a magyar irodalomban, például a történelmi költőknél, mint Petőfi vagy Arany János. Nemzetközi szinten pedig olyan példákat találhatunk, mint Robert Burns, a skót költő, aki a skót földről és kultúráról írt verseiben.

A harmadik összefüggés a szolidaritás és a közösség érzése. A költő a versben arról ír, hogy közösen imádkoznak és írnak levelet. Ez a közösségérzés, a közös célok és érzések gyakran jelen vannak irodalmi művekben, akár magyar, akár nemzetközi vonatkozásban. Például William Wordsworth-nél gyakran megjelenik a természethez és az emberi közösséghez való visszatérés ötlete.

A negyedik összefüggés a politikai és társadalmi viszonyokhoz való viszonyulás. A versekben gyakran találkozhatunk olyan utalásokkal, amelyek a korról, a politikáról és az elnyomásról beszélnek. Reményik Sándor is többször említi a reformátorokat és az üldöztetések idejét. Ez a politikai helyzetről, a társadalom problémáiról való reflektálás és kritika gyakori húzódozása a magyar és a nemzetközi irodalomban is.

Ezen összefüggések alapján a vers értelmezhető több szemszögből és kapcsolatba hozható más irodalmi művekkel is mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.