Indul a gép, s már tompán dübörög,
Megilletődve, halkan reng a padló,
A rengést megkívánják a falak,
S a mennyezetnek ők adják tovább,
Mint ágyúzásnál, ablaküveg csörren:
A gondolat, az újszülött titán
Hirdeti, hogy ím világgá röpül.

Az ifjú titánt csend termette meg,
Magány növelte fel,
Tán erdőzúgás volt bölcsődala,
Nemzője talán csillagragyogás volt
És éji mécse enyhe lámpaláng,
Ringatója szelíd sajka-lélek.

De most röpül, most harsog, dübörög,
És hangját visszhangozzák a falak,
És visszhangozni fogja egy világ.
A lélek fészkéből a sasfiók
E gépek szárnyán csattogva kikél
S vijjogva nyilal fel a végtelenbe.

S mi egyé volt: most ezrek kincse lesz,
S mi patak volt: most folyammá dagad,
Szakadnak bele új mellékfolyók,
Új lélek-erek minden fordulónál,
Kriptákon, temetőkön nyargal át,
Kereszteket dönt, koporsókat tép fel.
És gazdagodik minden szívveréssel.
És hirdeti, hogy erősek az élők,
És hirdeti, hogy élnek a halottak.
- Indul a gép - s már tompán dübörög.

Mint ágyúzásnál: megcsörren az ablak.

1921 Húsvét


Elemzések

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár nem közvetlenül utal a természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban számos olyan jelentést és képi ábrázolást találhatunk benne, amelyeket a mai természettudomány is vizsgál és kutat, mint például a világegyetem keletkezése és a tudat működése.

A vers kezdő sorai arra utalnak, hogy egy gép indul el, amely hangokat kelt és rezgéseket hoz létre. Ez a "gép" lehet metaforikusan értelmezve a világmindenséget jelképező erő vagy energia, amely a legújabb fizikai felfedezések alapján a térben és az időben is jelen van.

Az "ifjú titán" az emberi gondolatot jelképezi, amely a természetből formálódik és fejlődik. Az "erdőzúgás" és a "csillagragyogás" motívumok az emberi tudat kapcsolatát jelzik a természettel, ami a modern ökológiai és kozmológiai kutatások alapját jelenti.

A versben említett "gépek szárnyán csattogva kikél" és "vijjogva nyilal fel a végtelenbe" kifejezések utalhatnak a repülésre, az űrkutatásra és a technológiai fejlődésre, amely az elmúlt évszázadokban jelentős mértékben hozzájárult a természettudomány fejlődéséhez.

A versben szereplő "kriptákon, temetőkön" átrobogó új lélekerek és "koporsókat tép fel" képzetek a biotechnológiára utalhatnak, amely az emberi test és az élet jelenségeinek tanulmányozását foglalja magában.

A vers végén megjelenő "hirdeti, hogy erősek az élők" és "hirdeti, hogy élnek a halottak" kijelentések párhuzamba állíthatók a modern genetikai kutatásokkal és a hosszabb élettartam lehetőségével, valamint az emberi test halál utáni új életre való átalakulására irányuló vizsgálatokkal is.

Összességében a vers természettudományos szempontból is értelmezhető, hiszen olyan témákat érint, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatásaival összefüggésbe hozhatók.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több értelmezési réteget is tartalmaz. Alábbiakban bemutatom a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, valamint az összefüggéseket a verssel.

Bibliatudomány szempontjából a versben a "gondolat, az újszülött titán" metaforája jelentős. Ez a gondolat vagy újszülött titán a "gép" formájában jelenik meg a versben, ami dübörögve és rengve munkálkodik. Ez a gép az emberi elmét és tudást szimbolizálhatja, amit a bibliai tanítások, isteni ihletés vezet. Az "így világgá röpül" kifejezés arra utal, hogy a tudomány és a gondolatok elterjedésével új dimenziók nyílnak meg előttünk.

Patrisztika szempontjából a versben a "magány növelte fel" és "éji mécse enyhe lámpaláng" részekre lehet koncentrálni. Ezek az isteni kegyelemre utaló elemek, amik a lélek felemelkedését szimbolizálják. A lélek innen ered, és az isteni ihletés és kegyelem által válik képessé a munkálkodásra és teremtésre. A "sasfiók" metaforája a lélek emelkedését jelentheti a végtelenbe, ahol új lehetőségek nyílnak meg.

Skolasztika (középkori egyházi) nézet szerint a versben a "gép" a tudás és a vallás egyesítése lehet. A tudomány és a hit nem külön, egymástól független társak, hanem együttműködve jelenthetnek új dimenziókat. Az "ezrek kincse" és "folyammá dagad" kifejezések az emberi tudás és a vallás fejlődését és terjedését jelzik. A "lélek-erek" és "keresztek döntése, koporsók feltépése" az új gondolatok és vélemények hatására történő változásokat és átalakulásokat jelzik a vallási és teológiai keretekben.

Ezen kívül más nézőpontok is értelmezhetőek. Például modern teológiai nézetekben a vers az emberi gondolkodás és technológia fejlődésének fontosságára és hatásaira helyezheti a hangsúlyt. A "gondolat" és "újszülött titán" a modern emberi gondolkodás és intellektus eredményeit jelképezheti, amelyek hatással vannak az emberi életre és világra.

Összességében a vers teológiai szempontból az emberi gondolkodás, tudás és vallás kapcsolatát és hatásait ábrázolja. Az isteni inspiráció és az emberi képességek együttesen hoznak létre új dimenziókat, amelyek befolyásolják az emberek életét. A vers az emberi erők és intellektus fontosságát és erejét hirdeti, miközben rámutat arra, hogy ezeknek a hatásoknak lehetnek káros következményei is.

Reményik Sándor "Nyomdában" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve számos érdekes összefüggésre lehetünk figyelmesek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként észrevehetjük, hogy a vers formai szerkezete követi a klasszikus verselési szabályokat, amelyek a magyar lírai hagyományban meghatározóak. A versszakok szabályosan váltakoznak, és a rímképletek is követik az előírásokat. Ez a formai tökéletesség a magyar líra hagyományára utal, amelyben a szabályos verselés komoly jelentőséggel bír.

A vers tartalmi síkon az ember alkotó tevékenységéről szól. A vers az írás, az irodalom létrejöttének folyamatát metaforikusan ábrázolja. A versnyomda, mint szimbólum, azt jelképezi, hogy a gondolatok, az ötletek, az alkotói munka eredményeit a nyomtatás révén hozzáférhetővé lehet tenni mások számára. Ez a motívum számos irodalmi műben előfordul, amelyek beszélnek az írás, az olvasás és az irodalom jelentőségéről.

A vers egészében megfigyelhető egyfajta dinamizmus és előrehaladás motívuma. A gép dübörgése, a falak rengése, a mennyezet továbbadása mind arra utalnak, hogy az alkotói munka folyamatos eredményeket hoz, és dolgozik azon, hogy a gondolatok, az ötletek szárnyakat kapjanak. Ez az előrehaladás és fejlődés motívuma számos modernista irodalmi műben visszaköszön, ahol az alkotói tevékenység a forradalom és az újítás szimbóluma.

Az ifjú titán megjelenése és hangja visszhangot talál mindenhol. Ez a motívum arra utal, hogy az alkotói munkának nagy hatása van a környezetre és a társadalomra. Ez a gondolat a nagy hatású irodalmi alkotásokra utal, amelyek meghatározzák a kultúra és a társadalom jövőjét.

A vers második felében megjelennek az új mellékfolyók és az új lélek-erek motívumai. Ez a gondolat arra utal, hogy az alkotói munka végtelenül sokféle hatást és összefüggést teremt a világban. Az új mellékfolyók az irodalmi határokat, műfaji konvenciókat törhetik meg, míg az új lélek-erek arra utalnak, hogy az alkotás közvetít az emberi lélek mélyebb rétegeibe.

A vers végén az élők és a halottak közötti kapcsolatot hangsúlyozza. Ez a motívum a halál, a múlás és az emlékezet jelentőségére utal. Az alkotói munka által az élők és a halottak közti híd épül, és a halottak emlékezetének megőrzése és tisztelete is fontos szerepet kap az irodalomban.

Összességében Reményik Sándor "Nyomdában" című versében számos olyan eleme és motívuma van, amelyekre az irodalomtudományban sokszor utalnak. A vers az alkotói munka folyamatát, az irodalom erejét és hatását, valamint az emberi lélek mélyebb rétegeit és a halál jelentőségét is ábrázolja. Ezért a vers fontos szerepet játszik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.