Látlak, lenge alak,
Sötétzöld stájer nyárban,
Amint méregeted
Roppant ellenfeled,
És gyönyörködsz a makacs Góliátban.
Előtted a Modell.
A háromezer méteres Modell.
Pajzsod: palettád,
Dárdád: ecseted.
És nincs más fegyvered.
Csak a Szépség szentlelke van veled.

És nekifogsz.
Háromszor fogsz neki.
S a szörnyű Modell három tervedet
Három szeszéllyel semmivé teszi.
Először ködbe vonja üstökét,
Aztán árnyékba hull,
Aztán tar fején kigyullad a jég,
S őrült magasságokba tornyosul.
Úgy izzik a húnyó nap bíborában,
Hogy nem bírja szemed.
Az ecsetet szomorún leteszed.

Megint csak felveszed.
És nekimégy,
És kérleled, és könyörögsz neki,
És téped, szaggatod,
Mint Jákob Isten angyalát,
Hogy áldjon meg már tégedet,
És adja meg magát.

Nem adja meg magát.


Elemzések

A vers magyar irodalomtörténeti szempontból a szimbolizmus és a líra egyik jellegzetes alkotása. Reményik Sándor 20. századi, erdélyi magyar költő, aki a szimbolizmus stílusában alkotott. Az alkotás fő témája a művészi alkotás folyamata, az alkotói küzdelem és a Szépség iránti vágy.

A vers szimbolizmusa megmutatkozik a szereplő és a tárgyak jelentésszintjén is. A "lenge alak" és a "sötétzöld stájer nyár" jelképezik a művész lelkét és környezetét. A "Modell" pedig a művészi alkotás tárgyát, az elérni kívánt szépséget. Az ecset és a dárda a művészi eszközöket szimbolizálják. Az első részben a vers utal a Góliátból merített történetre, ami az alkotói küzdelmet fejezi ki. A második részben pedig a Jákobhoz hasonlítják az alkotót, amely a küzdelem folytatódását, kitartását és a reménytelen helyzetben való könyörgést jelenti.

A vers nemzetközi szépirodalmi vonatkozásban is értelmezhető. Az alkotási folyamat és a művészi küzdelem témája sok irodalmi műben megjelenik, például Vincent van Gogh leveleiben, amelyekben leírja a festészeti folyamat nehézségeit és a Szépség utáni vágyát. A bibliai utalások (Góliát, Jákob) olyan motívumok, amelyek a világirodalomban is előfordulnak, és a küzdelmet, az erőpróbát jelképezik.

Összességében a vers irodalomtörténeti szempontból a szimbolizmus és a líra jellegzetes alkotása, amely a művészi alkotás folyamatát és az alkotói küzdelmet mutatja be, tartalmazva bibliai utalásokat. Bár eredetileg a magyar irodalomhoz tartozik, a témája és a motívumai ismerősek lehetnek a nemzetközi szépirodalomból is.

A vers elején láthatjuk Reményik Sándor ábrázolását, amint egy hegyen állva szembenéz egy "roppant ellenfelel", a Dachstein heggyel. A versben az alakzatos elrendezéssel (a versszak középen ér véget a sor, majd új sora kezdődik) és az alliterációval (sötétzöld stájer nyárban) a természeti elemek súlyának hangsúlyozása történik.

A következő sorokban Reményik úgy ábrázolja a hegycsúcsot, mint Modellt, ahol a művész egy ecsettel áll szemben. Ez az ábrázolás a bibliatudományi nézőpontból mutatkozik meg, hiszen bibliai szimbólumokkal, mint Góliát és Dávid (az ellenfelek) utal a vers. A Modell a bibliai Góliát szimbólumaként jelenik meg, aki a méretével és hatalmával félelmetes. Az ecset pedig Dávid fegyvere, amellyel legyőzte Góliátot.

Ezenkívül a vers további megfigyeléseket tesz a Modellről és az ecsetről, megjegyezve, hogy nincs más fegyvered, csak a Szépség szentlelke. Ez a patrisztikus nézőpontot tükrözi, amely a szépséget és a művészetet Isteni ajándéknak tekinti, és az alkotói kifejeződés eszközének tartja.

A vers folytatása arról beszél, hogy Reményik háromszor megpróbálkozik a Modell festésével, de mindig meghiúsul. A Modell folyamatosan átváltozik és eltűnik a ködben, árnyékban és jégen. Az izzó nap bíborában szembeötlő, ami azt sugallja, hogy a természet túl erős és túlhatalmas a művész számára, és az alkotás sikertelent marad.

Ez a rész az skolasztikus nézőponttal állásoldja meg, amely az emberi értelem és a tudomány határainak felismerésére törekszik. A versben Reményik Sándor hiába próbálkozik, nem tudja legyőzni a Modellt, mert az emberi erőfeszítések és a teremtett világ képtelenek megragadni a Szépség Istenségét.

Az utolsó sorokban Reményik még próbálkozik, és könyörög a Modellnek, hogy engedje meg neki, hogy megfesse. De a Modell nem adja meg magát, és a versben nincs nyugtató vagy megoldás, csak a sikertelen küzdelem ábrázolása.

Összességében a vers teológiai szempontból a művészet és a természet közötti feszültséget mutatja be, ahol az emberi erőfeszítések képtelenek megragadni az Istenség szépségét és hatalmát.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva az alábbi dolgokra lehet rámutatni:

- Dachstein: A vers elején említett Dachstein egy hegy Ausztriában, amelynek magassága meghaladja a háromezer métert. A magas hegyekkel kapcsolatban fontos természeti jelenségek, mint például az időjárás, a légnyomás vagy a hőmérséklet változása, a légkör fizikájával és kémiai összetételével kapcsolatos kutatásokat eredményezhetnek.

- Szépség szentlelke: A versben említett "Szépség szentlelke" egy kifejezés, amely a művészet és a természettudományok kapcsolatát emeli ki. A természeti jelenségek, mint például a hegyek, a naplementék, a színárnyalatok vagy a természeti formák inspiráció forrásai lehetnek a művészeknek, akik azokat megörökítik a munkáikban.

- Három terv: A versben az elkövetkező három terv vagy tervezés említése arra utalhat, hogy a természettudományok területén az ember állandóan vizsgálja és megpróbálja megérteni a természetet. Az eredmények elérése érdekében különböző terveket és megközelítéseket dolgoznak ki, amelyek lehetnek elméleti vagy kísérleti jellegűek.

- Először ködbe vonja üstökét: A ködben való eltűnés vagy elrejtőzés utalhat az atmoszférikus jelenségekre és a vízgőz koncentrációjára a légkörben. Az ilyen jelenségeket, mint például a köd képződést vagy a párát, a meteorológia és az atmoszféra kutatásai segíthetik megérteni.

- Tar fején kigyullad a jég: A jég képződése a magas hegyeken és a hideg területeken fontos jelenség. Az időjárás és a hőmérséklet változása befolyásolja a víz halmazállapotát és a jégkristályok kialakulását. A jegesedés és a jégolvadás vizsgálata fontos téma az éghajlatváltozás és az időjárásmodellezés területén.

- Ecsetet szomorún leteszed: Az ecset lerakása a versben lehet az alkotói folyamat vagy az inspiráció hiányának jelzése. Az alkotó munka során a tudományos és művészeti területeken is előfordulhat kudarc, amikor az eredmények váratlanul vagy várt eredmények nélkül maradnak.

A versben említett helyek, jelenségek és érzelmek felhasználhatók a természettudományos területeken végzett kutatásokhoz és az ezekkel való kapcsolat megértéséhez. Az ember és a természet közötti kapcsolat és az inspiráció kérdése mind a művészet, mind a természettudományok területén fontos lehet.