Győztem... A véres nap lement,
Az izzó föld kihűl,
Messze mezőn húnyó parázs.
Győztem...
De szívem nem örül,
Dalra nem ver,
Körülöttem a végtelen világ
Romban, koromban, hamuban hever.

Győztem, de megfáradt tagom
Továbbvonszolni mi se készt,
Csak az, hogy akarom.
És szívem nem örül,
Népem felét, jaj, derekabb felét
A keselyűknek hagytam étekül.

A Győzelem víg istenasszonya:
Nike, oly szomorún tekint reám,
Tekintetem felváltva elborong
Babéron és temetők cyprusán,
S én nem tudom már, hogy melyik mit ér,
És fáradt, zavaros szemem
Rajtuk ijedten, tétován pihen:
Melyik a ciprus, melyik a babér?

Ó, szívem nem örül.
És véres koronám körül
Halavány glória ragyog:
Győztem. Még egy ily győzelem -

S belehalok.

1918


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva többféle értelmezést is magában hordozhat. Az első végiggondolásra a természet pusztulása és romlása jut eszünkbe, amit a véres nap lenyugvása és az izzó föld kihűlése utalnak. Ez azonban nem feltétlenül vonatkozik direkt módon a mai természettudományos felfedezésekre.

Azonban a következő soroknál már lehetőség nyílik a mai természettudományos ismeretekkel való kapcsolatra. A győzelem utáni megfáradás és a keselyűknek hagyott nép része arra utalhat, hogy a győzelem mögött nagy áldozatok és pusztítás áll. Ez kapcsolatba hozható az emberi tevékenységek következményeivel a Földön, mint például az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a természeti erőforrások kimerülése.

A versben megjelenő Győzelem istennője, Nike, szomorún tekint a költőre. Ez arra utalhat, hogy a győzelmek mögött gyakran csak árnyékot találunk, és lehetséges, hogy a boldogság és elégedettség csak illúzió. Ez összefügghet azzal, hogy a modern tudomány folyamatosan értékeli és kritikusan vizsgálja a világot, és felfedezhetünk olyan tényeket, amelyek megkérdőjelezik a korábbi igazságokat és elvárásokat.

Végül, a versben szereplő halál is aktualizálható a modern biológiai és orvostudomány eredményeivel. A költő azt mondja, hogy még egy ilyen győzelembe belehal. Ez felvetheti a kérdést, hogy az emberi természet mennyire képes elviselni a folyamatos harcot és küzdelmet, amelyet a modern világban át kell élnie. Az emberi szervezet pszichológiai és biológiai korlátait felfedezhetjük, és feltehetjük a kérdést, hogy a küzdelemmel és eredményekkel járó stressz és terhelés meddig fenntartható.

Ezek csak néhány példa azokra a lehetőségekre, amelyek a vers természettudományos olvasata során felmerülhetnek. A modern természettudomány folyamatosan felfedezi és megérti a világot, és ezek az ismeretek tovább bővíthetik és új értelmezéseket adhatnak a művészeteknek, mint például a költészetnek.

A vers teológiai szempontból a remény és hit elvesztésének, valamint az emberi erőfeszítések hiábavalóságának témáját boncolgatja.

A bibliatudomány szempontjából a versben felvetődik a kérdés, hogy hogyan viszonyulnak az emberi erőfeszítések, győzelmek az isteni hatalomhoz és akarathoz. A költő megemlíti a Győzelem istenasszonyát, akit Nikeként azonosít. Ez arra utalhat, hogy az ember által elért győzelmeknek is van valamilyen isteni forrása. Ugyanakkor a végén arról is beszél, hogy belehal a győzelmeibe, ami azt sugallja, hogy az emberi győzelmek, még ha akkor nagyon is fontosaknak tűnnek is, végül kevésnek bizonyulnak ahhoz képest, amit az istenasszony adhat.

A patrisztikus nézőpont a versben megnyilvánuló vallási elemeket és gondolatokat helyezné a keresztény tanítások és szempontok kontextusába. Például a versben megjelenő Nike, mint istenasszony és a hozzá való viszony kerülhetne kapcsolatba a kereszténységben jelenlévő szentháromsággal. Emellett a versben megjelenő kérdés, hogy melyik a ciprus és melyik a babér, utalhat arra a keresztény tanításra, miszerint a földi dicsőség és a világi sikerek töredékesek és elhalványulnak az isteni dicsőség mellett.

A skolasztikus nézőpontban a verset a logika és a filozófiai érvek tükrében kérdezhetnénk meg. Például a költő által megfogalmazott győzelem és az azt követő fáradtság ellentmondhatónak tűnik. Ebben az értelemben a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember erőfeszítései néha túlsúlyba kerülnek, és végül azért fizetünk valamit, amit nyertünk. Továbbá, a versben felvetett kérdéseket és ellentmondásokat a filozófiai és teológiai gondolkodás keretében kellene felmérnünk, hogy jobban megérthessük a költő szándékait és érzéseit.

Egyéb ötletek közé tartozhat az emberi gyengeség és sebezhetőség megjelenítése, valamint az, hogy a költő megtapasztalt egy olyan világot, ahol a győzelem és a siker nem mindig jelent boldogságot és örömöt. A vers arra is rávilágít, hogy a külső sikerek mögött rejlő valódi boldogságot és elégedettséget csupán a lélek és a belső béke képes megadni.

Reményik Sándor "Pyrrhus" című verse az első világháború utáni időszakban keletkezett, és a háború borzalmait, a győzelem ellenére is fennálló sikertelenséget és kiábrándultságot fejezi ki. Az alábbi elemzésben bemutatjuk a vers irodalomtudományi szempontból fontos összefüggéseit mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers szerkezeti jellemzői:

- A vers három négy soros strófákban van megírva, melyek többnyire tizenegy szótagúak.
- Az elágazó rímek használata zenei hatást kelt, valamint hangsúlyozza a versbeli ellentéteket és kontrasztokat.
- Az időszakhoz és a vers témájához illő képek és szimbólumok használata.

A versek tartalma és jelentése:

- A vers a véres és kimerítő háború utáni időszakot mutatja be, amikor a föld megpihen, de a költő szíve nem örül.
- A költő elismeri a győzelmet, de ugyanakkor azt is látja, hogy a világ körülötte romokban és hamuban hever. Ez a kép a háború pusztítását szimbolizálja.
- A költő teste és szíve fáradt, és az akaratának köszönhetően folytatja, de már nem tud örülni, mert sok áldozatot hozott a győzelméért.
- Megjelenik a versben a Győzelem istennője, Nike, aki szomorúan néz a költőre. A költő viszont nem tudja, hogy melyik a babér és melyik a ciprusz, ami arra utal, hogy a győzelem és a veszteség határai elmosódnak, és a győzelemnek is ára van.
- A korona, amellyel a költő rendelkezik, véres és halvány glóriaként ragyog, ami szintén a háború által okozott szenvedésre és veszteségre utal.

A vers nemzetközi kontextusban:

- A vers a háború utáni időszak hangulatát fejezi ki, amely sok európai ország művészeinek munkáját meghatározta.
- A költő által bemutatott ábrázolás a háború negatív hatásaira és a győzelem kétségeire hasonlít más kortárs európai költők műveiben is.
- A vers tematikája, a győzelem fenntartott öröme, valamint az emberi szenvedés hangsúlyozása olyan témák, amelyek nemzetközi irodalmi művekben is visszaköszönnek.

A magyar irodalmi összefüggések:

- A vers Reményik Sándor közismert költő egyik műve, aki a 20. század elején élt és alkotott Magyarországon.
- A költő a Korunk című folyóiratban publikálta versét, amely fontos szerepet játszott a kortárs magyar irodalmi életben.
- Reményik Sándor egyéb verseiben is visszaköszön a háború borzalma és a győzelem ábrázolása.
- A korabeli magyar irodalom több más szerzőjének műveiben is megjelenik a háború vagy az utána következő időszak képe.

Összességében a "Pyrrhus" című vers elemzése irodalomtudományi szempontból azt mutatja, hogy ez a mű nem csupán az adott időszakra jellemző, hanem általánosabb érvényű is. Az egyszerre személyes és általános kifejezése a háborús trauma hatásaira, valamint a győzelem paradoxonaira hozzájárul az irodalom szélesebb értelmezéséhez és megértéséhez mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban.