"Boldogok, akik sírnak"

Egyik költői vándorutamon,
Az Alföld mély szívében, Szegeden
Fiatal lányt mutattak be nekem.
Ahogy kezembe símult a keze,
Így, ismeretlenül:
Egyszercsak lehanyatlott a feje,
A válla megvonaglott
S a szeme csupa könnyel lett tele.
A verseim...
A verseimről mondott valamit.
Alig-alig lehetett hallani
A kettétört mondat foszlányait.
Hogy neki sosem volt ily öröme.

Megrendültem.
E csendes könnyek partján,
Mint a Tisza partján,
Úgy szerettem volna megállani.
Tapsok felé hajbókolás helyett
Megsímogatni azt a gyermeket.
Nem kérdezni: miért sírsz, gyermekem?
Csak mondani: boldog vagy, gyermekem.
S én minden talmi kincsem odadobnám,
S minden hírem-nevem,
Ha egyszer sírni tudnék,
Valamin,
Akármin,
Ily szívből jövőn, tisztán, melegen.

1933 április 28


Elemzések

Ezt a verset elemezve több természettudományos összefüggés is felmerülhet.

Először is, a vers egyik gyakori eleme a természeti táj leírása, amely a mai természettudományos ismeretek tükrében is értelmezhető. A Tisza partjának említése például a folyóökoszisztéma és a vízi élőlényekkel való kapcsolat fontosságára utalhat. A Tisza sokféle élőlénynek otthont ad, és az elmúlt években felfedezték, hogy a folyó táplálékláncát megzavarhatja a szennyvíz és a vegyi anyagok szennyeződése. Ez a környezeti probléma, amely a Tiszát is érinti, természettudományos vizsgálatokat és megoldásokat igényel.

A versben említett lány sírása egy másik természettudományos kapcsolatot is felfedezhet. A könnyek és az emberi érzelmek biológiai alapjairól ma már jelentős ismeretek állnak rendelkezésre. Például a kutatók kimutatták, hogy a könnyekben bizonyos hormonok és vegyi anyagok találhatók, amelyek segítenek a stressz leküzdésében és az érzelmek kifejezésében. Emellett a könnyek fontos szerepet játszanak a szemek védelmében és hidratálásában is.

A versben megjelenő szereplők közötti kommunikáció és az érzelmek kifejezése egy másik érdekes szempontot vet fel a szociálpszi\-chológiában és a kommunikációs tudományban. Az emberi kapcsolatok és a kommunikáció tanulmányozása, amely magában foglalja a szavakon túli kommunikációs jelek, mint a gesztusok, arckifejezések és hanghordozás elemzését is, fontos terület a mai természettudományban. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció nehéz pillanatai, mint a sírás és a vigasztalás, részei lehetnek a tudományos érdeklődésnek is.

Összességében tehát a vers természettudományos szempontból is számos érdekességet rejt. A természet leírása, az emberi érzelmek és a kommunikáció természeti alapjainak vizsgálata mind olyan témák, amelyek a mai természettudományokkal összekapcsolhatók és izgalmas kutatási területeket jelentenek.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen a boldogság és a szenvedés, a könnyek témája jelenik meg benne. Az alábbiakban megnézhetjük, hogy hogyan kapcsolódik a vers a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz.

- Bibliatudomány: Az idézet a Máté evangélium 5. részéből származik, amelyen Jézus boldogsághirdetése olvasható. Ez az evangéliumi rész azokról beszél, akik szomorúságban vannak, és megígéri nekik a vigasztalást és boldogságot. A versben a lány sírása kifejezi a szenvedését, és reményt jelent arra, hogy ő is részesülhet a Jézus által ígért boldogságban.

- Patrisztika: A patrisztika korában (az 1. és 8. század között) a teológusok, mint például Azsóda János, Ágoston Szent, Ciprián Szent, az emberi szenvedésben és a boldogságban az isteni gondviselést és az emberi élet célját keresték. A versben a fiatal lány könnyei egyfajta szenvedést jelképeznek, amelyben a vándor költő a boldogságot és a vigasztalást látja megnyilvánulni.

- Skolasztika: A skolasztika korában (a középkorban) a teológusok, mint például Aquinói Szent Tamás, különös hangsúlyt fektettek a boldogság kérdésére. Az Ő nézőpontjuk szerint a boldogság Isten megismerésében és közelségében található meg. A versben a költő a lány könnyeiben és boldogságban megnyilvánuló szenvedésében is egyfajta Isten közelét és jelenlétét látja.

Ezen kívül, a versben megjelenő személyes érzések és vágyak is kapcsolódhatnak a teológiai gondolkodáshoz. A költő tiszteletét fejezi ki a lány könnyei iránt, és vágyik arra, hogy Ő is képes legyen őszinte, meleg szívből jövő könnyeket ontani, ami teológiai értelemben egyfajta belső megtisztulást és Istenhez való közeledést jelenthet.

Végső soron a versben megjelenő szenvedés és boldogság, valamint a remény és vigasztalás témái teológiai és emberi tapasztalataink alapvető részei, amelyek segíthetnek a hitünk megerősítésében és a lelkünk elmélyítésében. A vers kifejezi a költő reményét és vágyát a boldogság elérésére, és megmutatja, hogy milyen fontos szerepet játszik a szenvedés az életünkben és a vallásos gondolkodásunkban.

A vers elején a költő megemlíti, hogy egy vándorúton találkozik egy fiatal lánnyal Szegeden. A költő arról számol be, hogy a lány sírva mondja el a verseiről véleményét, de alig tudni hallani a szavait, mert a könnyek megfojtják a hangját. Ez a jelenet fontos lehet a verssel kapcsolatos magyar irodalmi összefüggésekben. Reményik Sándor verselését rengeteg hatás érte a korai modern magyar költészettől, így például Ady Endrétől is, aki nagy hatással volt rá. A szegedi tájleírások, az Alföld atmoszférája és az érzékeny lelkületű hősök jellemzők a magyar irodalom egyes szegedi költőinél, mint például Babits Mihálynál és Weöres Sándornál. A versek interpretációja és a személyes érzelmek kifejezése is gyakran előfordul magyar költészetben, és ezek a vonások megtalálhatók ebben a Reményik Sándor versben is.

A versben az európai vagy nemzetközi irodalommal való összefüggésekre is utalások találhatók. Az első részben a költő számára a lány reakciója megrázó és váratlan, ami arra utalhat, hogy talán a romantikus költészet hatásai vannak jelen. A romantikus irodalom az érzelmek kifejezésére és a természet közelségére összpontosít, ami a versben megjelenik a Tisza parti hasonlatban.

Emellett az ismételt "boldog vagy, gyermekem" mondat is fontos lehet az összefüggések szempontjából. A boldogság és az öröm sok irodalmi műben témaként jelenik meg, és ezek az érzések általában a boldogtalansággal vagy a szenvedéssel való szembenállást erősítik. Az öröm és a boldogság kifejezése a költészetben gyakori, például a romantikus költők műveiben, mint Wordsworth és Keats.

A verset 1933-ban írták, ezért az időszakra való utalásokat is figyelembe kell venni. Ez az időszak a modernizmus időszaka volt, és számos kísérletező költő és művész jelent meg az európai és az amerikai irodalomban és művészetben. A modern költészetben gyakran ábrázolják az emberi érzelmeket és tapasztalatokat egyedi és innovatív módokon.

Összességében a vers fontos összefüggéseket hordoz mind a magyar, mind a nemzetközi költészet és irodalom területén. A magyar irodalomhoz kapcsolódó vonások mellett a romantikus és modern költészet általános jellemzői is megjelennek a versben. A választott témák és az érzelmek kifejezése általában olyan témák és motívumok, amelyek sok irodalmi műben előfordulnak, és ezért a versben megtalálható összefüggések hordoznak fontos jelentőséget mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomtudomány szempontjából.