Űzött a szél, a hab, az átok,
A félelem s a fájdalom.
Testvér-hajók: törött hajók,
Most itt fekszünk a zátonyon.

Nézzük, a messze láthatáron
Hogy haladnak az ép hajók,
Szél lengeti árbocukon
A csillaghímes lobogót.

A mi árbocaink letörtek,
Iránytűnk tengerbe veszett, -
Egészségünk Amerikáját
Nekünk ki mutathatja meg?

Kolumbusunk lesz-e minékünk:
Földi, vagy égi orvosunk?
Kinek bűvös "legyen"-szavára
Rongyból új vitorlát vonunk.

Tudnánk-e jó széllel repülni,
S kikötni áldott partokon? -
Itt heverünk és álmodunk,
Csak álmodunk a zátonyon.

Lehet, hogy túlsó part nincsen is,
Lehet, hogy minden így marad.
Mindegy. - Halvány sugárral néha
A zátonyra is süt a nap.

1930 február 10


Elemzések

A vers természettudományos szempontból több érdekességet is tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

Az első néhány sor arra utal, hogy a természeti erők, mint például a szél és a hullámok, nagy hatással vannak az emberi tevékenységre. Ma már részletes képeink vannak a széltől és a hullámoktól eredő erőkről és azok hatásáról. A tengeri viharok és zátonyok veszélyeinek kutatása és megértése fontos szerepet játszik a modern tengerészeti tudományban.

A második részben a vers kiemeli az ép hajók látványát a távolban, amelyeken a szél a csillaggal díszített vitorlát lengedezteti. A szélenergia felhasználása, például a vitorlázás, egy olyan terület, amelyben a legfrissebb technológiai fejlesztések és kutatások zajlanak. Ma már modern vitorlázó hajókat fejlesztenek ki, amelyek hatékonyan hasznosítják a szél energiáját.

A harmadik szakaszban a vers arra utal, hogy a törött hajóknak elveszett az iránytűjük, és nincs tervük a továbbhaladásra. A navigációs rendszerek nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, a műholdas helymeghatározás technikája, például a GPS nagymértékben megkönnyíti a tengerészeti navigációt.

A következő részben a vers arról beszél, hogy szükség lenne egy új vitorlára, és arra vágyik, hogy olyan vezetőjük legyen, aki segíthet nekik megtalálni az "egészségünk Amerikáját". Ez tudományos értelemben az egészség és a gyógyítás területére vonatkozhat. Az egészségügy és a gyógyászat terén folyamatosan zajlanak kutatások és felfedezések, amelyek új lehetőségeket nyújtanak a betegségek diagnosztizálására és kezelésére.

A vers utolsó részében a szerző elismeri, hogy talán nincs túlsó part, talán mindig a zátonyon maradnak. Ez metafora lehet a tudományos kutatásokra és felfedezésekre is, amelyek soha nem érnek véget, mindig új kérdések és rejtélyekkel szembesülünk a természet és az univerzum megértésében. Ugyanakkor a vers zárása optimista, megjegyezve, hogy még a zátonyra is süt a nap, ami arra utal, hogy mindig lehetőség van arra, hogy valami pozitívot és derűset találjunk még a legnehezebb helyzetekben is. Ez a napfény lehet a természettudományos felfedezésekben rejlő új ismeretek és megértések.

Reményik Sándor "Törött hajók" című versét irodalomtudományi szempontból különböző összefüggések alapján lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik értelmezési lehetőség a versben a tengeri metaforák és szimbólumok használata. A tenger és a hajók motívuma a versekben gyakran a vágy és a remény kifejeződésének szimbóluma. A tenger a kaland, a felfedezés és az ismeretlen felé való elmozdulás jelentése lehet. A törött hajók pedig a megtört reményeket szimbolizálják, amelyek elakadtak és zátonyra futottak.

Egy másik összefüggés a versben az epikus elemek jelenléte. Az ép és a törött hajók kontrasztja a hősiesség és a tragédia közötti ellentétet mutatja be. Az ép hajók csillaghímes lobogóval a jövőbe néznek, míg a törött hajók az iránytű és az egészség hiánya miatt tehetetlenek maradnak. Ez a kettősség hozza létre a vers tragikus hangulatát.

A versekben a hajó motívuma a romantikus irodalomban gyakran a magány és a kétségbeesés kifejeződését jelenti. Ez az összefüggés Reményik Sándor verseiben is jelen van, ahol a törött hajók állapota a személyes és társadalmi elszigeteltség, valamint a veszteségek és tragédiák eredménye lehet.

A versben megjelenő "Kolumbusz" nevének említése és az új vitorla motívuma nemzetközi összefüggésre utal. Kolumbusz Kristóf a felfedezők egyike volt, aki új földrészt talált és az Újvilágot nyitotta meg a civilizáció előtt. A versben a törött hajók arra várnak, hogy valaki megtalálja és újra felépítse őket, így újra folytassák útjukat. Ez a motívum a remény és a jövő felépítésének jelképévé válhat.

Végül, a vers "Törött hajók" címe, valamint a zátonyra futás motívuma utalhat a modernista irodalom által felvetett kérdésekre. A modernista irodalomban gyakran jelenik meg a töredezettség, a bizonytalanság és a zűrzavar motívuma, amely a törött hajók és a zátonyra futott sorsukat jelképezheti.

Összességében, Reményik Sándor "Törött hajók" című verse számos irodalomtudományi összefüggést tartalmaz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A tenger, a hajó és a zátony motívumai, valamint a metaforák és szimbólumok használata különböző irodalmi és filozófiai témákat és kérdéseket vetnek fel a versekben.

Reményik Sándor "Törött hajók" című verse teológiai szempontból a remény és a hit témáját boncolgatja. Az első négy sorban a szerző a nehézségekkel teli életet és a szenvedést ábrázolja. A habok és az átok a káosz és a gonosz jelenlétét jelképezik, míg a félelem és a fájdalom a kételkedés és a szenvedés tapasztalatait jelöli.

A következő sorokban a vers a remény és a hit jelentőségére utal. Az "ép hajók" képe a boldog és sikeres emberekre utal, akiknek van céljuk és iránytűjük a háborítatlan vízen. A csillaghímes lobogó azt jelképezi, hogy céljuk és útjuk fényes és megvilágosított.

Az utolsó két versszak megtörésre és kérdésekre utal a hőn áhított "Amerikával" kapcsolatban. A szerző arra hivatkozik, hogy az árbocok letörtek, tehát az útmutatás és az iránytű megszűnt. Úgy tűnik, hogy senki sem tudja megmutatni nekik az új céljukat és az életük irányát.

A versben felmerül egy kérdés is, hogy ki lesz a "Kolumbuszunk", aki új vitorlát varázsol a rongyokból, mely új életet lehetővé tesz. Itt a "Kolumbusz" jelképesen az új iránymutatást, az új utat és lehetőségeket szimbolizálja, amelyek a végzetes helyzetből való kiemelkedést jelentik.

A vers végén a szerző rámutat arra, hogy bár lehet, hogy nincs másik part és marad minden változatlan, mégis van némi remény. A halvány napsugár, amely a zátonyra néha süt, azt jelképezi, hogy még a reménytelenségben is lehet némi fény és lehetőség.

Bibliatudomány szempontjából az útvesztőben lévő hajók lehetnek a keresztények, akik nehéz időszakokban vagy próbatételekben vannak. Azzal a kérdéssel szembesülnek, hogy a Biblia utal-e az új iránymutatásra vagy megszabadulásra. A vers nyilvánvalóan arra utal, hogy van némi remény és hogy a hit és a hitvallás fontosak az ilyen helyzetekben.

A patrisztika nézőpontjából a vers arra utalhat, hogy az útmutatás és az új lehetőségek kulcsfontosságúak a keresztény ember életében. Az apológia és az irányítás fontosságát hangsúlyozza, amely az egyénnek segít megtalálni az új lehetőségeket vagy útmutatást a nehéz helyzetben.

Skolasztika szempontjából a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy a hit és a remény képessé tesz minket arra, hogy meglássuk a sötétben is a fényt és az lehetőséget. A megvilágosodás fontosságát és a megértést olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az élet célja és annak célnak a megismerése, hangsúlyozza.

Összességében a "Törött hajók" verse teológiai szempontból a remény és a hit jelentőségét hangsúlyozza, valamint a nehézségekkel és a kereséssel járó időszakokban megtalálható lehetőségeket és útmutatást hangsúlyozza. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjai ezen az alapon épülnek, és kiegészítik a vers üzenetét a hittel, a reménnyel és az útmutatással kapcsolatban.