Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást szépítjük meg:
Az meglehet.
Nem baj.
Így tükrözi a Szent Anna-tava
Sokszor még mélyebben a mély eget.

Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget.

És azért ez a látás így igaz,
Ha egy-egy vonástól el is tekint.
Mi látjuk egymást, nem ahogy vagyunk,
De látjuk örök mivoltunk szerint.


Elemzések

Reményik Sándor Tükrök törvénye a magyar irodalomhoz köthető, kifejezetten lírai vers. A vers témája a szépség és az önreflexió. A szerző megemlíti a "mi lelkünk szépítő tükrét", amely szerintük segít a szépségünk kiemelésében. Ezzel arra utal, hogy az emberek kapcsolataiban egymásban tükröződünk, és ebben az egymást tükröző kapcsolatban találhatjuk meg a szépséget.

A versben megjelenik a Szent Anna-tó, ami egy konkrét helyszínre utal, de egyben metaforaként is használható. A tó mélyen tükrözi az eget, ami azt jelzi, hogy az egymásra tükröződő kapcsolatainkban még mélyebben megismerhetjük egymást.

A versben szerepel a "mi nem tükrözünk mást, mint lényeget" mondat, ami arra utal, hogy a lényegre, az ember belső lényére koncentrálunk, és nem a külsőségekre.

A versben hangsúlyosan jelenik meg a látás motívuma. A szerző azt állítja, hogy nem úgy látjuk egymást, ahogy a valóságban vagyunk, hanem látjuk egymást örök mivoltunk szerint. Ez azt jelenti, hogy a külső látható formán túlmenően az ember lényegét és belső valóját látjuk meg egymásban.

A versben megjelenő tükörtémák, szépség, látás és kölcsönös tükröződés nemzetközi irodalmi kontextusban is megtalálható. Például René Descartes filozófiájában és az érzelmi intelligencia elméletében is megtalálható a tükör metaforája és a látás szimbolikája.

A versben megjelenő tematikák és motívumok, valamint a lírai stílus alkalmazása általában jellemző a lírai irodalomra szerte a világon. Az emberek kapcsolataira és a belső világunkra való reflektálás, valamint az önazonosság és a szépség kérdései számos irodalmi műben kiemelt fontosságúak.

A vers természettudományos szempontból a következő témákat érinti:

1. Tükör: A versben említett tükör magyarul is a kilátásunkat, látásmódunkat jelöli. A természettudományban a tükrök vizsgálata a fénytani területbe tartozik, amely a fény viselkedésével és terjedésével foglalkozik. A legfrissebb felfedezések közé tartoznak például a nanostruktúrákkal ellátott tükrök, amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkeznek.

2. Szent Anna-tava: A Szent Anna-tó egy valós helyszín Erdélyben, amely a versben mély égből tükröződő látást szimbolizál. A modern természettudományban az atmoszférakutatás és a csillagászat kapcsolódik az égbolt megfigyeléséhez. Az atmoszféra tanulmányozása a légköri jelenségek, például a légköri áramlások, az időjárás, a klíma változási mechanizmusainak vizsgálatát jelenti. Ezen kívül a csillagászat a távoli csillagok, a galaxisok és az univerzum kutatásával foglalkozik.

3. Lényeg és mivolt: A versben említett "nem tükrözünk mást, mint lényeget" és "látjuk örök mivoltunk szerint" kifejezések metafizikai kérdéseket vetnek fel. A modern természettudomány sokszor azért vizsgálja a dolgok lényegét és mivoltját, hogy a valós világot megértsük és leírjuk. Az elmúlt évtizedekben az elemi részecskék kutatása, az univerzum eredetének és fejlődésének kutatása, valamint a molekuláris biológia és a genomi kutatások olyan területek, ahol az emberi mivolt vizsgálata is része a természettudományoknak.

Ez csak egy részletes elemzés a vers természettudományos szemszögből, de más szemszögekből, például a pszichológia vagy a szociológia terén is tovább lehetne folytatni az elemzést.

A vers teológiai szempontból egyfajta leírása lehet az emberi látásnak és az emberi kapcsolódásnak az isteni lényeghez.

A vers első részében a szerző a lelket a "szépítő tükörnek" nevezi, és hangsúlyozza, hogy az emberek egymást is szépítik. Ez arra utal, hogy az emberekben megvan a képesség arra, hogy megmutassák és meglássák a szépet, ami a másikban van. Ez összefüggésben lehet a bibliatudományi nézőponttal is, amely hangsúlyozza az emberi lélek és a szépség Isten által adott természét. A Bibliában több helyen is találhatóak olyan versek, amelyek az emberi szépségről és meglátásról szólnak, például Pál apostol levelében, ahol az ember testét Isten templomának nevezi.

A vers második részében a szerző a Szent Anna-tava példáját hozza fel arra, hogy az emberi látás képes határain túlmutatni. A mély ég tükörszerű tükrözése arra utalhat, hogy az emberi látás képes eljutni az isteni valóság mélységeihez és megérteni azt. Ez összekapcsolható a patrisztika nézőpontjával, amely hangsúlyozza az emberi ész és megismerés képességét, amely az isteni rendeltetéshez kapcsolódik.

A vers harmadik részében a szerző az emberi kapcsolódást és látást az örök mivoltunk szerinti látásmódban fogalmazza meg. Nem csak azt látjuk egymást, ahogy külsőleg vagyunk, hanem az örökkévaló énünket, amely Isten képmására teremtetett. Ez a skolasztika nézőpontjával is összecseng, amely hangsúlyozza az ember isteni képmását és az emberi lélek mibenlétét.

Összességében a vers teológiai szempontból a kapcsolódást az emberi lélek és az isteni lényeg között mutatja be, és hangsúlyozza az emberi látás és megismerés képességét. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika minden nézőpontja rámutat az emberi lélek isteni természetére és az emberi kapcsolatokban rejlő mélyebb értelmekre.