Májay Ervin emlékének

Akkor kisfiúk voltunk mind a ketten,
Egyidősek. A születésnapunk
Egymáshoz közel, nyárvégre esett.
Istenem, talán csak te tudod már,
Mi volt az akkor, milyen nagy eset!
Náluk a kertben, - azután minálunk...
Születésünk közt két hét telt csupán. -
Hány év választja el majd a halálunk? -
Mert én még itt vagyok, de ő már nincs:
Oltárról felszállt áldozati füst,
Világtébolyban elpazarolt kincs.

Akkor gyerekek voltunk mind a ketten.
S augusztusban a születésnapunk
Egy ritka, drága örömöt hozott:
Misztikus esték ajándékaként
Jöttek a tüzijáték-dobozok.
Volt ott minden, forgó nap, napraforgó,
Tűz-kígyó, béka, felviharzó álom:
Magasba küldött égő üzenet,
Hogy színes csillagokba szertemálljon.
Én csak néztem, de ő - ő már csinálta,
Apja tilalma nem gátolta benne,
Hogy kezét rátegye a rakétára.

Sejthette, hogy egy ilyen futócsillag,
Jaj, szörnyűbb csillag lesz majd a halála?
Baranovicinél a véres égre
Szökött fel ő is: bús, piros rakéta,
És aztán széthullott a semmiségbe.
És én - én álmaimnak rakétáit
Csak eregetem, eregetem egyre,
És forogtatom forgó napjait
S a csillagesőben gyönyörködöm,
És örülök, ha mást is elvakít
Amint hull, hullong, lassan szerteszéjjel.

S aztán elnyeli nyom nélkül az éjjel.


Elemzések

A vers a természettudományos szempontból a következő témákhoz kapcsolódik:

1. Idő és halál: A vers elején a költő arról beszél, hogy a barátjával születésük között csak két hét telt el, és azt kérdezi, hogy mennyi idő választja majd el a halálukat. Ez a téma az emberi élet és az idő múlása, valamint a halál természettudományos aspektusaira utalhat. A mai természettudományban foglalkoznak azt is, hogy mi történik a testtel és az elmével a halál után.

2. Tüzijáték és csillagászat: A vers középpontjában a tüzijáték áll, amit a költő gyerekkorában láthatott. A tüzijáték csodálatát és a színes csillagok látványát emeli ki. Ez a rész a csillagászattal kapcsolatos. Az emberiség ma is kutatja az égbolton látható jelenségeket, felfedezik az új csillagokat és a csillagzatot tanulmányozzák.

3. Futócsillag és meteorkutatás: A versben említik, hogy az egyik „futócsillag” a barátja halála lesz. Ez a rész a meteorkutatással kapcsolatos, amely arra tanít, hogy a futócsillagok valójában nem mások, mint az űrből a Föld légkörébe belépő kisebb-nagyobb anyagdarabok, amelyek az égő üveges csíkot láttatják. A versben utalnak arra, hogy a barátja halálakor egy piros rakéta széthullott a semmiségbe, ami hasonlít a futócsillagok látványára.

4. Álom és valóság: A versben a költő a saját álmaihoz hasonlítja a tüzijátékot, amit maga is „ereget”. Ez a rész utalhat az emberi képzelet és a valóság közötti kapcsolatra, valamint az emberi kreati

A vers Reményik Sándor Tüzijáték című alkotására utal. A vers egy személyes, emlékezős hangvételű lírai költemény, amely egy barátságról és az élet, halál témájáról szól.

Az első versszak arra utal, hogy a két főszereplő, akiket a költő kisfiú korukban ismert, a születésnapjukat nyárvégi időszakban ünnepelte. Ez a rész azt sugallhatja, hogy a vers egy nosztalgikus vagy emlékező jellegű költemény.

A második versszak bemutatja a születésnapok közvetlen hangulatát, és kiemeli a tüzijátékokat, amelyek az alkalmakra ajándékként érkeznek. Ez az összefüggés a magyar irodalom területén elvontabb művészi megnyilvánulásként értékelhető. A tüzijátékok szimbolizálhatják az élet szépségét és pillanatnyi varázsát.

A harmadik és negyedik versszakban a költő azt fejezi ki, hogy ő maga csak nézte a tüzijátékokat, míg a barátja - Májay Ervin - már akkor is kreatívan játszott velük, ráadásul apja tiltása ellenére is. Ez a rész az élettel és az élettel való bánásmóddal kapcsolatos kontrasztot mutatja be. Lehet, hogy ez a rész az emberi kreativitás és a merészség fontosságára utal.

Az ötödik versszak a halált jeleníti meg, utalva a barát elvesztésére. Az áldozati füst és az elpazarolt kincs képe gyászt és sajnálatot fejez ki a barát elvesztése miatt. Ez arra utalhat, hogy a költő még mindig fájdalmat érez a veszteség miatt.

Az utolsó versszakban a költő arról beszél, hogy továbbra is nézni és élvezni tudja az álmait a tüzijátékokon keresztül. A rakéták eregetése és az égösszeomlás motívumai itt a múlás és az elmúlás érzését hozzák létre. Ezeken keresztül a költő képes tovább élni a barátja emlékét és megőrizni a tüzijátékok által nyújtott öröm pillanatait.

A vers minden lehetséges összefüggésére a nemzetközi szépirodalomban vonatkozóan kijelenthető, hogy sokak számára az élet és halál témái univerzálisak és fájdalmat vagy örömöt okoznak. Az említett motívumok és érzések más irodalmi művekben is megjelennek, például a gyász és veszteség motívumai széles körben elterjedtek a világirodalomban.

Reményik Sándor "Tüzijáték" című verse a teológiai szempontból a halál és az élet összefüggéseit, a múlandóságot és az öröklétet elemzi. A vers két kisfiú közös születésnapjának emlékét idézi fel, akik közül az egyik már meghalt.

Bibliatudományi szempontból a verse az emberi élet múlandóságára utal. Az idő múlása és a halál elkerülhetetlen volta a bibliai tanítások központi eleme. A versben az élet múló pillanataihoz kapcsolódva a költő arra reflektál, hogy mennyi idő választott el már a két kisfiú születése és halála között, valamint mennyi idő még hátravan az ő saját életében is. Ez az időbeli aspektus a Bibliában is hangsúlyos, amelyben az emberi élet felfogható mint egy véges időtartam a halál előtti és utáni időben.

A patrisztikus nézőpont a szellemi és lelki életre koncentrál. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston, Teológiai szempontból a verse a halál és az élet összefüggéseit, a múlandóságot és az öröklétet elemzi. A vers két kisfiú közös születésnapjának emlékét idézi fel, akik közül az egyik már meghalt.

Bibliatudományi szempontból a verse az emberi élet múlandóságára utal. Az idő múlása és a halál elkerülhetetlen volta a bibliai tanítások központi eleme. A versben az élet múló pillanataihoz kapcsolódva a költő arra reflektál, hogy mennyi idő választott el már a két kisfiú születése és halála között, valamint mennyi idő még hátravan az ő saját életében is. Ez az időbeli aspektus a Bibliában is hangsúlyos, amelyben az emberi élet felfogható mint egy véges időtartam a halál előtti és utáni időben.

A patrisztikus nézőpont a szellemi és lelki életre koncentrál. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston vagy Szent Áron, hangsúlyozzák az ember belső világának fontosságát, és a lelki életet helyezik a középpontba. A verseben ez az aspektus a költő által megjelenített örömérzetben és álmokban jelenik meg. A tüzijáték a múlt idők emléke, a gyerekkori öröm és ártatlanság szimbóluma. A versek eregetése, a csillagok és forgó napok közötti gyönyörködés az ember szellemi vágyaihoz kapcsolódik, amelyek megszüntetik a múlandóság érzését és a halál félelmét.

Skolasztikus nézőpontból a verse a létezés értelmének és céljának vizsgálatára hív fel. A skolasztikus gondolkodók, mint például Aquinói Szent Tamás, hangsúlyozzák az értelmes teremtmények és Isten közötti kapcsolat fontosságát, valamint az ember életének céltalan és hiábavaló természetét emelik ki. A versben a gyerekkori öröm, a tüzijáték szimbolikus képe a pillanatnyi boldogságnak és a földi élet jelentőségének. A múlt, haldokló rakéta, amely a semmiségbe szétporlad, pedig a mulandóság szimbóluma, amely rámutat az emberi élet hiábavalóságára és halandóságára.

A vers tehát a halál és élet, múlandóság és öröklét kettősségét jeleníti meg. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más teológiai nézőpontok segítenek megérteni és értelmezni ezt a két ellentétes fogalmat a versben.