Keresés:

Tóth Árpád

A BÁNAT MISZTÉRIUMA

Testvérem, szenved a szíved?
Tövis közt kevés a rózsa?
Hull hűtlen rózsád? - ne bánjad!
Ha fáj is a tövis, de hívebb!

Hull hűtlen rózsád? - ne bánjad!
Szeresd meg töviseid,
Szorítsd a szivedre őket,
Legjobb ölelő a Bánat.

Szorítsd a szivedre őket,
A hű Bánat visszaölel,
S kerúb-kézzel mutat
Igazabb eget és földet.

Kerúb-kézzel mutat
Szebb mélységet és távolt
Benned és rajtad kivül,
Az Istenhez visz utad.

Benned és rajtad kivül
Bús mennyekbe vezet,
S örök titkok zsámolyán
Veled csöndben megül.

Örök titkok zsámolyán
Tört lelkekkel összeborulsz,
S távolról szomorú dal hí,
Holt csókok gyásza talán.

Távolról szomorú dal hí,
Új kéjek búja talán,
Most születtek az égben,
S mennek a földre meghalni.

Most születtek az égben,
De a föld csupa halál,
Ám jó az ős titkok ölét
Ölelve pihenni szépen.

Jó az ős titkok ölét
Ölelve sóhajtani, míg
Isten némán simogat,
S halk béke pereg föléd.

Írd meg a véleményed Tóth Árpád A BÁNAT MISZTÉRIUMA című verséről!
Tóth Árpád további versei: