Zordon szikláknak szirtjei közt nevelt
Vad, - Tigris emlő szoptata tégedet,
     Te tenger háborgó dagályán
          Szerte csapó Boreás kegyetlen

Magzatja! mily nagy fergeteget szülél,
Csendünknek habzó indulatid mire
     Kisztetnek ismét állhatatlan,
          Béke törő Furiák dühénél

Durvább, ragadjon messze az éj szele
Téged mi tőlünk a hegyek öblibe,
     Egymásra dőlöngő haboknak
          Árja vigyen felhevűlt ölébe.

Szent béke áldott lakhelye téreink
Csendében állván tárja ki ajtajit
     S kisded karunkat felsegítő
          Karjaival kegyesen fogadja.

Pest, 1817


Elemzések

A versben megjelenő képek és gondolatok a teológiai szempontból is érdekesek és többféle értelmezést lehet adni rájuk.

A bibliatudomány nézőpontjából értelmezve, a sziklák szírtjein nevelt, vad és kegyetlen emberként leírt személy lehetne az emberi természet kísértő erejét szimbolizálni. A "Tigris emlő szoptata tégedet" sor kifejezhetné az emberi bűn és kísértés erejét, ami általában az emberi természeten keresztül hat ránk. Az "indulatok" és "düh" megjelenése a versben utalhat arra, hogy az emberi szívben megbúvó negatív érzelmek és hajlamok képesek szétzúzni a csendet és béketelenséget teremteni.

A patrisztika nézőpontja szerint a versben megjelenő személy és indulatok lehetnek az ősi bűn, azaz az első ember, Ádám és Éva bűnbeesésének metaforái is. A kegyetlen ember alakja és tettei a bűnbeesést és az abból fakadó rosszat jelenítik meg, míg a béke és csend képe az elvesztett isteni állapotra utal, amit csak az emberiség megváltása, azaz Jézus Krisztus hozhat vissza.

A skolasztika nézőpontjából az emberi természet és indulatok negatív megjelenítése az emberi bűnbeesés és az ahhoz kapcsolódó szabad akarat és erkölcsi felelősség elemzésére adhat lehetőséget. Az ember a szabad akarata révén hajlamos az indulatokra és negatív cselekedetekre, amik a csendet zavarják és a békét zúzzák szét. Az ember tehát felelős a tetteiért és saját döntéseiben kell megtalálnia a helyes utat a csend és béke felé.

Ahogy említettem, többféle értelmezést lehet adni a versnek. Más szempontokból is megközelíthetjük, például az emberi természettel, az ember és természet közötti viszonyba is bele lehet látni. Fontos megemlíteni, hogy a vers vallásos jellegű, és a teológiai szempontok mellett a hit, remény és megváltás témája is megjelenik benne.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva több kérdést és összefüggést is felvet.

Először is, a versben szerepel a tenger és a habzó indulatok képe. A tengerek és óceánok ma is nagyon fontos elemek a természettudomány szempontjából, hiszen a világ óceánjainak felfedezése, kutatása és megértése a mai napig folyik. A tengeráramlatok, a tengeri élővilág, valamint a tengerfenéki képződmények tanulmányozása mind a mai napig fontos területe a tengerkutatásnak.

Másodszor, a versben említett sziklák és hegyek szintén kapcsolódhatnak a geológiai kutatásokhoz. A földkéreg szerkezetének, a hegységek kialakulásának, a földrengések okainak és az üledékek képződésének tanulmányozása mind geológiai szempontok.

A versben egyéb képek is felmerülnek, mint például a Boreás szél, a habok, a csend és a béke. Ezek mind olyan jelenségek és fogalmak, amelyek a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. A szél tanulmányozása és az atmoszféra kutatása az időjárás- és klímatudomány fontos elemei. A hullámok és a vízmozgás tanulmányozása pedig a hidrodinamika területébe tartozik.

A versben szerepel még egy ajtó és karok képe is, amelyekhez a biomechanika és az anatómia kapcsolódhat. Az emberi test mozgása, a karok és az izmok működése természettudományos kutatások tárgya.

Fontos megjegyezni, hogy a vers 1817-ben íródott, tehát az abban megjelenő állítások és képek a korábbi természettudományos felfedezéseken és ismereteken alapulnak. Azóta azonban jelentős előrelépések történtek a természettudományok területén, így a mai legfrissebb felfedezések és ismeretek már többek között a kvantumfizika, az evolúcióbiológia, a genetika és a kozmológia területét érintik.

Összességében a vers természettudományos szempontból számos kérdést és összefüggést felvet, ami további kutatást és tanulmányozást igényel. A tenger, a szél, a sziklák, a habzó indulatok, a csend, a béke, az ajtó és a karok mind olyan képek és fogalmak, amelyekhez a mai természettudomány legfrissebb felfedezései kapcsolódhatnak.

A vers Vörösmarty Mihály, a 19. századi magyar romantika egyik legjelentősebb költőjének műve. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

Az egyik fő összefüggés, amelyet a vers kiemel, az antropomorfizmus. A költészeti eszközök segítségével a természet erőit és jelenségeit emberi tulajdonságokkal ruházza fel. Ez a jelenség a magyar és nemzetközi romantikában is gyakori elem, amely segít megjeleníteni a természeti jelenségekben rejlő érzelmi töltést. A versben a tenger, a sziklák és a szél is képekként jelennek meg, amelyek végrehajtanak cselekvéseket és megnyilvánulnak érzelmekben.

A versben megjelennek a romantika másik jellegzetességei is, például a természet és az érzelem közötti összhang. A természeti képek, mint a zordon sziklák, a tenger és a szél, átvitt értelemben tükrözik a költő érzelmeit, mélyítenek és erősítenek benne egy bent rejlő érzelmi töltést.

A vers stílusa az antik görög és római költészet hatása alatt áll. Az antik mitológiai és retorikai elemeket felhasználva a költő fejezi ki érzéseit és gondolatait. Ez a klasszikus hatás a magyar és a nemzetközi költészetben egyaránt jelen van, és a romantikus költők gyakran alkalmazták.

Az idő és tér motívuma is jelen van a versben, amely egyetlen versszakban bemutatja a természeti korlátokat és a költő belső érzéseit. Az idő múlásának érzékelése és a tér korlátozottsága egyaránt fontosak a romantikus költészetben, ahol gyakran hangsúlyozzák az elmúlás, a múlt és a jövő jelentőségét.

A vers magyar irodalomtörténeti összefüggését tekintve is fontos elemeket tartalmaz. Vörösmarty Mihály Pesten élt és alkotott, amely egyike volt a 19. századi magyar irodalmi központoknak. Vörösmarty versei jelentős hatást gyakoroltak a későbbi magyar költők generációira és az irodalmi kánonban is jelentős helyet foglalnak el.

A vers nemzetközi hasonlóságait tekintve a romantika idején Európában elterjedt irodalmi mozgalom volt. A romantika a natúrkultusz, az érzelmek és a fantázia hangsúlyozásával a természettel, az élettel és az érzelmekkel kapcsolatos közös motívumokat használja. Az antropomorfizmus és az antik hatások is a romantika nemzetközi jellegzetességei közé tartoznak.

Összességében a Vörösmarty Mihály által írt "A KEGYETLEN EMBERRŐL" című vers a magyar romantika és az európai romantikus irodalom közös jellemzőit hordozza. A természet és az érzelem összhangját, az antropomorfizmust, az idő és tér motívumait és az antik hatásokat használva a költő érzéseit és gondolatait közvetíti az olvasó felé.