Zár-lakot óhajtál? a lány szive zár-lak; apácák
     Benne az érzelmek s szűz fejedelmök erény.
Ódd e szent sereget, s rejtsd hűn kebeledbe, mig eljő,
     Akinek oltárát tisztelik, - a szerelem.

1837. május-június


Elemzések

A vers elemzéséhez néhány természettudományos felfedezést és összefüggést kell szemügyre venni:

1. A versben szereplő "lány szive" kapcsolatban állhat a kardiológiával, amely a szív betegségeivel és működésével foglalkozik. A szív itt metaforikusan hivatkozik az érzelmekre és az erényekre.

2. Az "apácák" említése lehetőséget ad az antropológia felé nyitásra. Az antropológia a kultúrákkal, társadalmakkal és az emberi viselkedéssel foglalkozik. Az apácaélet a vallási intézményekhez és hagyományokhoz köthető.

3. A vers utalhat a biológiára is, különösen a szexuális szaporodáshoz kapcsolódó folyamatokra. A versben a lány szíve és a hűségének megőrzése utalhat az emberi párkapcsolatokra és a monogámia jelentőségére.

4. Az "oltár" metafora használata arra utalhat, hogy a szerelem isteni vagy spirituális jelleggel rendelkezik. Ezzel kapcsolódhatunk a filozófiához és az emberi spiritualitáshoz.

5. A vers időbeli dimenziójában találkozhatunk az időtudományokkal, különösen a történet- és időismerettel. A versben az "Akinek oltárát tisztelik" szókapcsolat arra utal, hogy a szerelem várakozást és időbeli elmozdulást igényel.

Összességében a vers számos kapcsolatot mutat a természettudományos ismeretekkel és felfedezésekkel. Az emberi természettel, a kultúrával, a szexuális szaporodással, a spiritualitással és az idővel kapcsolódik. Ez a gazdag tematika a természettudomány fejlődése és az emberi tudás bővülése mellett mutatkozik meg.

Vörösmarty Mihály "A KLASTROM" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból a magyar és nemzetközi szépirodalom területén a következő összefüggésekre térhet ki:

1. Műfaj: A vers egy lírai alkotás, melyben a szerző érzelmi, hangulati állapotait fejezi ki. A líra a magyar és nemzetközi irodalomban központi műfaj, mely különböző formákban jelenik meg (szonett, óda, elégia stb.).

2. Tematika: A versben a szerelem és a szűziesség kettőssége jelenik meg. Ez a téma jelen van a magyar és nemzetközi irodalomban is, mivel a szerelmi szenvedély és a szűziesség társadalmi és kulturális konfliktusokat is felvet.

3. Nyelvezet és stílus: Vörösmarty Mihály a versben gazdag képi világgal és költői alakzatokkal (metafora, hasonlat) dolgozik. Ez a stílus az európai romantikus költészet jellemzője, mely a német romantika hatására alakult ki.

4. Struktúra és forma: A versben rímképletezés és ritmus érvényesül, ami a magyar és nemzetközi költészetben általános gyakorlat. A vers szerkezete egységes, a sorok és sztrofák mérete arányosan változik, ami a költői forma változatosságát mutatja.

5. Történelmi kontextus: Vörösmarty Mihály a versben az apácák életének szépségét és buktatóit mutatja be. Ezzel a témafelvetéssel és a vallási szimbolika használatával a korabeli magyar irodalom a nők szerepének és helyzetének vizsgálatával, valamint rejtelmekkel foglalkozik.

6. Hatások és utalások: Vörösmarty Mihály művei gyakran kapcsolódnak a klasszikus és bibliai irodalomhoz. A versben is utalások találhatók a vallásra és a klasszikus költészet hagyományaira. A költő az ember és Isten közötti kapcsolatot és az érzelmi kötelékeket is megmutatja.

7. Szereplők és karakterek: A versben megjelentetett szereplők és karakterek a magyar és nemzetközi irodalomban ismert és gyakran megjelenő archetípusok, például a szűz, az apácák, a szerelmes.

Ezen elemzések igénybevételével a verset körbejárva jobban megérthetjük a művet és annak helyét a magyar és nemzetközi irodalomban.

A vers az egyik legfontosabb témát, a szerelem és a vallás (vagyis a teológia) kapcsolatát boncolgatja. Az alábbiakban részletesen elemezzük a verset teológiai szempontból, és kitérünk az összefüggésekre a bibliatudomány, patrisztika, és skolasztika nézőpontjaira is.

Az első sorban a lány szívéhez hasonlítják a zár-lakot. Ezzel a metaforával arra utalnak, hogy a lány szíve egy zárt, védett hely, ahova csak a legmegbízhatóbb és legértékesebb dolgokat lehet belépni.

A következő sorban pedig a lány szívében található érzelmeket és erényeket említik, amelyeket a patrisztika és skolasztika is hangsúlyoz. A patrisztika, vagyis az egyházi atyák és az egyházi hagyományok által meghatározott gondolkodás szerint az erények és érzelmek fontos szerepet játszanak a szilárd hitéletben és erkölcsi életben. A skolasztika pedig a középkori teológiai irányzat, amely hangsúlyozza az erkölcsi erényeket és az értelem szerepét a vallásban.

A következő sorok arra hívják fel a figyelmet, hogy óvjuk ezt a "szent sereget", vagyis az érzelmeket és erényeket, és őrizzük meg a szívünkben, amíg meg nem érkezik a szerelem. Ez szintén teológiai aspektusokra utalhat, hiszen a vallási hagyományok szerint a szerelem isteni ajándék, amelyet a szent szövetségben, házasságban és az isteni jelenlétben kell megélnünk. A bibliai szövegek számos helyen említik a házasság és a szerelem szent szövetségét, és hangsúlyozzák az érzelmek és erények fontosságát ebben a kapcsolatban.

A vers utolsó soraiban pedig arról beszélnek, hogy az, aki tiszteli a szerelem oltárát, vagyis az isteni jelenlétet a szerelmi kapcsolatban, az tudja igazán megbecsülni és értékelni ezt az érzést és erényeket.

Összefoglalva, a vers teológiai szempontból a szerelem és vallás kapcsolatára fókuszál. Emellett összekapcsolja a szerelem érzéseit és az erényeket, amelyeket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika is kiemel. A vers abban a kontextusban is értelmezhető, hogy az isteni jelenlétet és szentséget keresi a szerelmi kapcsolatban, és hangsúlyozza az érzelmek és erények fontosságát ebben a kontextusban.