A vers a teológiai szempontból is értelmezhető, bár Vörösmarty Mihály vallási hátteréről nem sokat tudunk pontosan. Azonban a versben megjelenő elemek és képek segítségével értelmezhetjük a szeretet szerepét és a transzcendens, isteni dimenziót is.
A vers első részében a szeretet élményét és jelentőségét írja le a költő. Az álmodás és az ébrenlét határain mozogva, a szeretet által semmi másra nem gondol, csak a gyönyörűségre és a boldogságra. Ez a szeretetfüggő állapot azonban csak a szeretők között, az intenzív és kölcsönös érzelmekben valósulhat meg. Az ideális szeretőtől érkező érzelmek beragyogják és megnyugtatják a költőt.
A következő részben a költő egy csillagot kérdez, hogy mi a szerepe és jelentősége a szeretettel kapcsolatban. A csillag kérdése a bibliai párhuzamokra hivatkozik, hiszen a csillagot a bibliai hagyományban gyakran az iránymutatás szimbólumaként említik. Ez a csillag tehát összehozza és elválasztja a szeretőket, határozza meg az útjukat, irányát. Ezzel a képpel a költő arra utal, hogy a szeretet ereje és iránya nem csupán az ember kezében van, hanem egyfajta transzcendens dimenzióval is rendelkezik.
A vers végén a költő az ébredő hajnalhoz szólítja fel a szerelmét, hogy ne aludjon tovább, hanem jöjjön el hozzá vigasztalásra. Ez a kép a bibliai hajnali hírnökre, az esthajnalra utalhat, ami a felkelő nap előjelének számít és isteni kegyelemként értelmezhető. A költő tehát a szeretetet és a vigasztalást transzcendens forrásokhoz köti.
A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai is értelmezhetőek ebben a kontextusban. A bibliatudomány az Ó- és Újszövetség szövegeit elemzi, értelmezi és kontextusba helyezi, a szeretet szerepét és jelentőségét is erre alapozva. A patrisztika a kereszténység kezdeti évszázadaiban kialakult teológiai irányzatokat és gondolkodásmódokat tanulmányozza, így azokat a kérdéseket is, amelyek a szeretettel és a szerelemmel kapcsolatosak. A skolasztika pedig a középkori keresztény filozófiára és teológiára utal, amelyben a logika és a racionális elemzés került előtérbe. A skolasztika szerint a szeretet isteni tulajdonság, és a szeretet valósul meg a Lélek erejével a világban és az emberek között. Ezeknek a teológiai irányzatoknak a nézőpontjai is segíthetnek az értelmezésben, a transzcendens dimenziók és a szeretet szerepének kiemelésében.