Reng a negédes kőfal, az oszlopok
Rázkodva tartják terheiket, nehéz
     Felhő huzódott össze, dördűl,
          Csattanik, és zuhog, omlik a víz.

Hah! mint tör át a sűlyedező ködön
A tiszta villám bús lakaink felé!
     Lecsap! s nyugatnak gőgös ormán
          Széthasadoz, bomol a kemény szirt,

És a sebes tűz már kiveszett. - Hazám,
Ha tán enyészned kéne, dicső hazám,
     Igy dőlsz-e sírba? Hajh! vagy elnyom
          Csendes öröm közepett az álom?

Börzsöny, 1822


Elemzések

A versben a természeti jelenségek, különösen a zivatar és a villám, központi szerepet kapnak. A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozva, a következő elemekre lehet fókuszálni:

1. Villám: A versben a villámot "tiszta villámként" írják le, amely áthatol a ködön. A tudományban ma már sokat tudunk a villámok kialakulásáról és működéséről. A villámok elektromos kisülések, amelyeket a felhők közötti elektromos töltéskülönbségek okoznak. Kutatásokat folytatnak a villámok képződéséről, azok hatásairól és azok által kiváltott jelenségekről.

2. Felhők és eső: A versben említésre kerül a "felhő", amely összehúzódik és esőt hoz. A felhők mélyebb megértésében a mai természettudomány a légköri fizika és a meteorológia terén jelentős előrelépéseket ért el. A kutatók elemezhetik a felhők szerkezetét, mozgását és azzal kapcsolatos időjárási jelenségeket.

3. Földrengés: A versben említik a kőfalak és oszlopok rázkodását. A mai természettudományban a földrengések olyan jelenségek, amelyeket a földkéregben és a lemezeken bekövetkező tektonikai feszültségek okoznak. A földrengések vizsgálatával a szakemberek különböző módszereket és eszközöket fejlesztettek ki a lehetséges földrengések előrejelzésére és megértésére.

4. Természeti környezet: A versben számos természeti jelenség és tájleírás található, például a szirt és a Börzsöny. A mai természettudomány felfedezései lehetővé teszik, hogy alaposabb megértést szerezzünk a földrajzi területekről és a tájak formálódásáról, például a hegységek kialakulásáról és azok földtani jellemzőiről.

5. Időjárás: A zivatar és a villám jelzi az időjárási szélsőségeket, amelyeket ma a meteorológia és a klímakutatás területén tanulmányoznak. A mai tudomány lehetővé teszi a közeledő viharok és a zivatarok előrejelzését és az időjárási jelenségek hátterének alaposabb megértését.

Az említett felfedezéseknek csak néhány példát emeltünk ki, de a mai természettudomány számos területén kutatnak és folytatnak felfedezéseket. Ezek a kutatások hozzájárulnak a természeti jelenségek és a világunk működésének alaposabb megértéséhez.

A versben található képek és metaforák, valamint a vallási és természeti elemek együttműködése teológiai szempontból érdekesek.

Bibliai szempontból a vers első része a Vízözön történetére utal. A "negédes kőfal" és az "oszlopok" a vízözön előtt épített óriási építményekre utalhatnak, amelyeket a víz ereje ráz fel és omol le. Ez a rész azt a kérdést veti fel, hogy a nagy erők és birtokok semmiségét, törékenységét mutatja be Isten ereje vagy a természet viharossága.

A második részben a villám a természeti elemek közül váratlanul áthatol a "sűlyedező ködön" és csap le a lakásokra. Ez a rész utalhat az Ószövetségi Isten megjelenéseire, például Mózes hegyre szállására, ahol a villám és a dörgés kíséretében beszélt vele. Tehát a versben a tiszta villám Isten erejét, haragját vagy üzenetét jelképezi. Ugyanakkor a "nyugatnak gőgös ormán" tartalmazhat egy utalást a pogány vallásokra és azok elpusztulására.

A harmadik részben a "sebes tűz" kiégett, ami a lehullott eső után jelentkező csendes időszakra utalhat. Ebben a részben a költő a hazájában rejlő sorsra kérdez rá, hogy Isten haragjának vagy az örömnek a közepette merül-e el. Ez a rész megnyitja az előzményként említett bibliai történetekből táplálkozó teológiai megközelítések lehetőségét.

A bibliatudomány szempontjából a versben a szövegek és történetek (például a Vízözön) allegorikus és szimbolikus értelmezése is fellelhető. Az emberi élet és Isten kapcsolatának kérdéseit veti fel a természeti képek és vallási utalások segítségével.

A patrisztika szemlélete fontos lehet a vers értelmezésében, mivel az isteni harag, az égi jelenségek és a természeti erők kapcsolatát kutatta. A keresztény atyák gondolkodása és értelmezése hozzájárulhat a költői képek teológiai mélységének megértéséhez.

A skolasztika nézőpontjai alapján a versben megjelenő elemeket és képeket logikai és racionális megközelítéssel értelmezhetjük. Az isteni szuverenitás és az emberi sors kapcsolatát vizsgálhatjuk, valamint az emberi tehetetlenség és Isten hatalma közötti viszony megértését célozhatjuk.

Általánosságban a vers teológiai értelmezése az isteni hatalom és a teremtés közötti kapcsolat kifejezésére utal, valamint az emberi tépelődést a nemesebb értékek, az anyagi világ és az isteni helyett. Az idő tranzitórikusságát és a végzetet is érinti, amelyek fontos elemek a teológiai gondolkodásban.

Vörösmarty Mihály "A ZIVATAR" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból többféle összefüggést és elemet vizsgálhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stilisztikai és formai elemek: A vers első sorában megtalálható a "negédes kőfal" kifejezés, amely a hangulatot és a líraiságot erősíti. Az oximoron itt erős kontrasztot teremt az édes és kemény között. Emellett a vers rímelt formában íródott. Az ismétlődő rímképletek és a versszakok közötti ritmus segítik a szöveg folyamatosságát és a versbe zárt érzelmek kifejezését.

2. Líra és romantika: A vers lírai hangvétele és a természeti elemek használata tipikusan romantikus jellegű, ami a 19. századi magyar és nemzetközi romantikus irodalmi hagyományokra utal. A természeti elemek, mint a vihar, a felhők, a villám és a víz, erős érzelmi hatást váltanak ki, és tükrözik az emberi érzéseket és sorsot. Az eltorzult képek, mint a "bús lakaink" és a "széthasadoz, bomol a kemény szirt" szintén romantikus hangulatot és drámai hatást eredményeznek.

3. Nemzeti identitás és hazafiság: Az "elnyom/Csendes öröm közepett az álom?" sorok a magyar nemzeti identitás és hazafiság témájára utalnak. A szövegben megjelenő természeti képek szimbolikusan tükrözik az elnyomás és megpróbáltatások közötti harcot, amelyben a hazafiaknek állniuk kell. Ez a tematika számos nemzetközi irodalmi műben is megtalálható, például a romantika korszakában, vagy a politikai irodalomban, mint például Victor Hugo műveiben.

4. Vizualitás és érzékek: A versben az érzékszervekre ható részletek és látványos képek találhatóak. A dörgés, a csattanás, a zuhogás, a villám és a víz mind erős vizuális és hallási élményeket közvetítenek. Ez a vizualitás erős hatást gyakorol az olvasó érzékeire és közvetve segít a lírai érzelmek átélésében.

5. Lokalitás és időbeli hagyományok: A Börzsöny megnevezése a helyszínt és a vers időbeli hagyományokra utal. A verset 1822-ben írta Vörösmarty, és a Börzsöny a költő által kedvelt táj, ami egyben a magyar romantikus irodalomban és természeti lírában gyakran előforduló helyszín.

Ezen elemek és összefüggések azt mutatják, hogy Vörösmarty Mihály "A ZIVATAR" című versének irodalomtudományi szempontból fontos szerepe van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Stílusában a romantika és a líra tipikus jegyeit hordozza, melyek a természet képeivel és azok szimbolikus jelentésével kombinálva erőteljesen érzelmeket közvetítenek. A hazafiság és a nemzeti identitás témája továbbá egy olyan tematika, amely más nemzetközi irodalmi művekben is előfordul.