"Emma, Emma, beteg vagyok,
     Ég, fagy, borzad tetemem:
Jer segíts, kösd bé fejemet:
     Fáj a fejem, fáj szivem.

Nem jősz? Jőj el, így elhagynod
     Átok volna hívedet;
Még csak most kell, és nem többször.
     Vesd rám csillagszemedet.

Látnom kell még szemeidet,
     Látnom amiért veszek
A mosolygó büszke arcot,
     Aztán, Emma, elmegyek.

Nézz e homlok fellegére
     Ezt is mind te terheled;
Nézd ez égést, nézd e rázást,
     Ezt is mind te neveled.

Hajh! vagy a liget határán
     Mely kar ért meg tégedet?
Gyenge fürtök hulltanak rád?
     Verték márvány kebledet.

De mit szólok? Más baj üldöz,
     Oh mért kellett lennem is:
Vagy ha lettem, el nem vesznem,
     Mért kellett születnem is.

Vagy mondtam-e, hogy egy isten
     Megteremtsen engemet,
S szívet adjon, szívet öljön
     Összedúlván éltemet.

Nem mondtam én, némán álltam
     A teremtés könyvében:
Ő hozott ki, és elrontott
     Véghetetlen kedvében;

Hogy meglássam és szeressem
A napot és szemedet,
S amint láttam, elveszejtsem
A napot és szemedet.

Sírsz? ne sírj. Hajtsd rám fejedet.
     Tán egyet még kérhetek,
Az egy csókot, az utolsót,
     Aztán, Emma, elmegyek."

És a lányka ráhajolván
     Édes csókot vett, s adott,
Kért, mosolygott, és vigasztalt -
     De az ifjú - álmodott.

Ébredezvén elszalasztá
Mind a csókot, mind a lányt;
S még kesergé, és ohajtá
A bús kedves látományt.

Nem jön a lány, távol űl az
     Dél virágos halmain,
Dalt mond a futó szeleknek,
     S a szelek fuvalmain

Elmegy a dal. Hajh! de erre
     Barna felhők szállanak,
És viharok, nem örömet,
     Fekete hírt hordanak.

Menjetek, ti barna felhők,
     Fekete hír gyászai,
Hallgassatok el, viharok,
     Bús jövendő hangjai.

Nem hallgatnak, el nem mennek,
     Rossz a bús álom mive.
Agg, tünődik, vész az ifju:
     Fáj a feje, fáj szive.

Pest, 1824


Elemzések

A vers szövege alapján néhány természettudományos vonatkozási pont kiemelhető:

1. Az időjárási viszonyok leírása: "Ég, fagy, borzad tetemem", "Nézz e homlok fellegére", "Ezt is mind te terheled;", "Barna felhők szállanak,", "viharok"
Ezek a sorok arra utalnak, hogy a természet viszontagságos hullámzása befolyásolja a költőt, és az időjárási jelenségek hatással vannak az állapotára.

2. Az élet és a halál témája: "Jer segíts, kösd bé fejemet", "Még csak most kell, és nem többször", "Mért kellett születnem is", "Vagy mondtam-e, hogy egy isten/Megteremtsen engemet"
Ezek a sorok kifejezik a költő belső küzdelmét az élet és halál közti kontrasztotól. A hirtelen élettel teli érzelmek után a költő megkérdőjelezi az élet értelmét és az isteni teremtés mögötti szándékot.

3. Az álom témája: "de az ifjú - álmodott", "Aztán, Emma, elmegyek." "Az egy csókot, az utolsót", "A bús kedves látományt"
Az álom és a valóság közti határvonal elmosódását mutatja, valamint a költő álmában, vágyálmában az átmeneti boldogság és vigasz.

Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a pontok inkább az emberi érzelmek és pszichológiai reakciókra összpontosítanak, mintsem a konkrét természettudományos felfedezésekre vagy kutatásokra. A vers inkább az emberi tapasztalatok és érzelmek ábrázolására összpontosít.

A vers vallásos témájú, és a teológiai szempontok közül a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is utal.

Az első négy sorban az "Emma, Emma" ismétlődés a bibliai ének formáját idézi fel, amelyben az imádkozó a másik fél nevével szólítja meg az Istent. Ez a forma a zsidó-keresztény vallási hagyományba tartozik, és ebben az esetben a beteg ember kéri segítségét. Ez a megközelítés a bibliatudományhoz kapcsolódik, amely a Bibliát vizsgálja és értelmezi.

A versben az "Emma, Jer segíts" kifejezés is a patrisztikus teológiai nézőpontot jelzi. A patrisztika az egyházatyák, azaz a korai keresztény gondolkodók vallási nézeteivel foglalkozik. A versben az imára való hivatkozás is megjelenik, amely a patrisztikus imádsági gyakorlatra utal.

A "Vagy mondtam-e, hogy egy isten" sor pedig a skolasztikus teológiai megközelítést idézi fel. A skolasztika központi elve a logika és a racionalitás, és ez a megközelítés alapvetően a filozófiai és teológiai argumentációra összpontosít. A sorban felmerül a kérdés, hogy miért teremtette Isten az embert, ha az megteremtésével csak szenvedést és halált hoz magával. Ez a kérdés a skolasztikus teológia keresi a választ.

Az versben a nézőpontokon kívül még az összefüggésekre is rámutathatunk a víz és a tűz, hideg és meleg, fájdalom és szerelem ellenpontjaira. Ezek az összefüggések a dualitás és az ellentét fontosságát hangsúlyozzák a vallási tapasztalat és vallási érzelem szempontjából.

Összességében a vers teológiai szempontból a szenvedés, a hívő ember imádsága és a hitbeli kétségek témáit érinti. Több teológiai nézőpontot is felvonultat, és a hit, a szerelem és a kétség közötti konfliktust is ábrázolja.

A vers Vörösmarty Mihály Álom című műve. Az alábbiakban bemutatom az irodalomtudományi szempontból lehetséges összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Irodalomtörténeti összefüggések:
- A vers a romantika jegyeit viseli magán, amely a 18-19. században virágzott. A romantikus irodalomra jellemzőek az érzékenység, az azonosság és az álmodozás motívumai, amelyek mind megtalálhatóak ebben a műben is.
- A romantikus költészetben gyakran előfordulnak a természet és a női szereplők ihlette érzéki képek és motívumok, melyek megtalálhatóak ebben a versben is.
- A versben megjelenő betegség és halál motívuma és a fájdalom kifejezése szintén jellemző a romantikus irodalomban.

Magyar irodalmi összefüggések:
- Vörösmarty Mihály egyik kiemelkedő költője és írója a 19. századi magyar irodalomnak. Álom című verse ennek a korszaknak a legjelentősebb művei közé tartozik.
- Vörösmarty versének témája és hangulata kapcsolható más kortárs romantikus költeményekhez, mint például Arany János Toldi vagy Petőfi Sándor nagy szerelmes versei.
- A versben megjelenő vallomásos, lírai hangvétel jellemző Vörösmarty költészetére, amely erőteljes érzelmeken alapul.

Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A romantikus irodalomnak a nemzetközi irodalomban is jelentős képviselői vannak, mint például William Wordsworth, John Keats vagy Lord Byron Angliában, Victor Hugo Franciaországban, vagy Johann Wolfgang von Goethe Németországban.
- Ezek a költők és írók is hasonlóan tárgyalják az érzéki képek, az álmodozás és az érzelmi megnyilvánulások témáit és motívumait mint Vörösmarty Álom című versében.

Ez csak néhány példa a lehetőségekből. A vers további érdekességei és összefüggései felfedezhetők az irodalomtudomány különböző területein, mint például a formai elemzés, a tematika vagy a szerkezet.