1849. oct. 10.

Görgeinek híják a silány gazembert,
Ki e hazát eladta cudarúl.
Kergesse őt az istennek haragja
A síron innen és a síron túl.

O százezernyi hős fiak vezére,
Dicső, ha győz, dicső, ha elesik,
Ki úr leendett, milyennél nagyobb nincs,
Meghajlott a lábtúrta fövenyig.

Kezében volt az ország szíve, kardja,
S ő mint pofon vert, megrugdalt inas,
Feladta gyáván mind e drága kincset,
Bérért vagy ingyen, mindenképen gaz.

Hallgatnak ágyuink, a puska nem szól,
E némaság oh mily réműletes!
A hajdu nem küzd, a megjött huszárnak
Kardján most nem vér - csak köny csergedez.

Harc nélkül, alku nélkül így elesni!
Egymásra néznek a bús harcfiak
S a hitszegő vezérre szíveikben
Kihalhatatlan átkot mondanak.

"Isten, vagy ördög - így kérdik magokban -
Melyik teremté ezt a Görgeit?
Ily férget isten soha nem teremthet,
Ezen megtörnék emberben a hit.

Hervadjon a fű, ahol megpihenne,
Akadjon fel, midőn a fára néz,
Enyhet ne adjon éhe, szomja ellen
A föld, s ne nyujtson soha emberkéz...

Kergesse őt a balszerencse, mint
Szilaj kutyák a felriadt vadat.
Éljen nyomorból, kínból mindhalálig
S ha elhal, verje meg a kárhozat."

Gebe, 1849. október 10.


Elemzések

Vörösmarty Mihály Átok című verse az irodalomtörténet szempontjából több összefüggéssel rendelkezik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A következőkben néhány ilyen összefüggést vizsgálunk meg:

1. Történelmi kontextus: A vers 1849-ben, a szabadságharc idején íródott, tehát történelmi kontextusa jelentős. A versben megjelenik a szabadságharc hősiessége és bukása, a nemzeti identitás és az elárulás témája, amelyek a magyar irodalom több művében is hangsúlyosak.

2. Hősi epika: A vers több epikus elemet tartalmaz, mint például a hősök dicsérete, az önfeláldozás, és a hatalommal való szembeszegülés. Ezek az elemek a nemzetközi hősi eposzokban is előfordulnak, például Homérosz Iliászában vagy Virgilius Aeneisjében.

3. Veszteségek és tragédia: A versben megjelenő bukás és veszteségek témája klasszikus irodalmi motívum. A tragikus hős, aki hatalomra tör, majd végül bukásra és átokra ítéltetik, olyan művekben jelenik meg, mint Shakespeare Macbethje vagy az ókori drámák.

4. Az átok és a kárhozat: Az átok és a kárhozat motívuma számos irodalmi műben előfordul. A versekben kifejezik az elítélés, a rossz sors vagy a hamisság megjelenését. A tematika például Dante Isteni színjátékában vagy a bibliai történetekben is megjelenik.

5. Kulturális és politikai kontextus: A versben megjelenő politikai elárulás és hazaárulás motívuma az irodalom szélesebb társadalmi és politikai kontextusába illeszkedik. Ez a motívum nem csak a magyar irodalomban, hanem más irodalmi hagyományokban is előfordul, például a francia forradalom idején vagy az orosz irodalomban.

Ezek az összefüggések és motívumok Vörösmarty verse komplexitását és gazdagságát mutatják, valamint a mű hatalmas történelmi és kulturális jelentőségét a magyar és a nemzetközi irodalmi kánonban.

A Vörösmarty Mihály "Átok" című verse természettudományos szempontból vizsgálva különböző felfedezésekkel és témákkal hozható összefüggésbe.

Az első versszakban található "Görgei" név az ország szívét kézben tartó hős vezért próbálja lejellemezni, aki végül feladja a hazát. Ebben az esetben a kérdés felmerül, hogyan hatnak az emberek döntéseire és tetteire a legújabb pszichológiai és neurológiai kutatások eredményei alapján. Hogyan döntünk, hogyan felelünk meg a kihívásoknak, és vajon mekkora szerepe van genetikának vagy környezeti hatásoknak ebben a folyamatban?

A második versszak tovább folytatja a Görgei karakter leírását, aki meghajlik és gyáván eladja az országot. Ebben a részben az etika és morális kérdések merülnek fel. Milyen erkölcsi alapokon alapulnak döntéseink, és hogyan befolyásolja az emberi jellem és értékrend a cselekedeteinket?

A következő versszakban az ágyúk némasága és a hadakozók búja kerül említésre. Ez a modern hadviselést vizsgálhatja, amely a technológia fejlődése révén egyre komplexebb és pusztítóbbá válik. Hogyan fejlesztik ma a hadiipart és hogyan hat ez az emberre és a természetre?

Az elképzelt átok, amit a harciak mondani akarnak a vezérre, arra utal, hogy milyen hatással vannak a gondolataink és szándékaink a világra. A modern kvantumfizika és tudat kutatás segítségével ma már próbáljuk megfejteni, hogyan befolyásolja a tudatunk és gondolataink az univerzumot körülöttünk.

A végén a "Kergesse őt a balszerencse" szakaszban található megfogalmazások az ember és a természet viszonyát érintik. Hogyan befolyásolja a természeti erők és a környezetünk az életünket és sorsunkat? A mai ökológiai kutatások figyelmébe ajánlható ez a rész, amely a szoros összefüggésekre hívja fel a figyelmet.

Összességében a vers több ponton vonatkoztathatóak a mai természettudományos felfedezésekre, például a pszichológiára, neurológiára, etikára, kvantumfizikára és ökológiára. Ez a vers tehát egy olyan kérdéseket vet fel, amelyek a természettudománnyal és az emberi tudással foglalkozó kutatóknak is érdekesek lehetnek.

Vörösmarty Mihály Átok című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A vers a hazafeladás és a hazaárulás témáját dolgozza fel, és a bibliai istenkép és büntetési elvek is jelen vannak benne.

A bibliai kontextusban az "Átok" a gonoszcselekedetekért való büntetést jelenti. A versben a Görgei nevezi a "silány gazembernek", aki elárulta a hazáját. Ez a megnevezés a bibliai megközelítésben azt jelenti, hogy a bűnösök büntetést érdemelnek, mert megsértették Isten törvényeit.

A vers másik fontos teológiai eleme a retorikai kérdés, miszerint "Isten, vagy ördög - így kérdik magukban - Melyik teremté ezt a Görgeit?" Ez a kérdés az emberek belső zavarát és hitek közötti dilemmáját mutatja be. A Görgei által elkövetett hazaárulás láttán az emberek megtorlást várnak, és megkérdőjelezik, hogy Isten vagy az ördög műve-e ez a gonoszság.

A versben megjelenik a patrisztika és skolasztika nézőpontja is, amelyek a középkori keresztény teológiai irányzatok voltak. A patrisztika hangsúlyozta Isten hatalmát és teremtését, és ezt a versben a "Isten soha nem teremthet ilyen férget" mondat jelzi. Ez a mondat arra utal, hogy Isten jó és tökéletes, és ilyen gonoszságot nem teremthetne.

A skolasztika pedig a középkori egyetemeken kialakult filozófiai irányzat volt, amely a hit és értelem kapcsolatát vizsgálta. A versben a harcfiak gondolataiban megfogalmazódó kérdés, hogy "Ezen megtörnék emberben a hit", arra utal, hogy a hazaárulás olyan mély hatással van az emberek hitére, hogy megkérdőjelezik Isten teremtését és jóvoltát.

Ezen túlmenően azonban a vers nem csak teológiai szempontból értelmezhető. Az Átok a nemzeti identitás és a hazaárulás problémájára is utal. A versben leírt helyzetben a hazafiak csalódtak a vezérükben, aki hatalmának birtokában eladta a hazáját. Ez a megfogalmazás azonban a versuniverzumon túl többek között az ország történetére is utalhat, ahol árulók és bűnösök voltak jelen, és az emberek megtapasztalthatták a hazaárulás fájdalmát és a saját hazájuk iránt érzett mély elkötelezettségüket.

Összességében a versben megjelennek teológiai elemek, amelyek az isteni büntetést és szeretettől való elidegenülést illetve az ember és Isten közötti kapcsolat megkérdőjelezését mutatják. Ugyanakkor a vers más Irányokba is értelmezhető a nemzeti identitás és hazaárulás kontextusában.