Szavalta a pesti magyar színházban
április 27-kén 1838 Laborfalvi Róza

Hol népes ház-sorok
Jegyzé az útakat,
Most vad moraj között
Fut gyilkos áradat.

Rémséges jaj kiált
Ingó falak megől;
Rémesb a hallgatás,
Midőn a ház bedől;

S omlott házak felett,
Élők - s halottakon
Örvényesen kereng
S zúdúl el hab habon.

"Ki ment meg engemet
Kórt, aggot és szegényt?
Mindenre ami szent,
Oh ember, hozz segélyt!"

A fennmaradt kövön
Így esd egy női hang,
S bajhirdetőn visít,
Mint vészben a harang.

S im sajka jő s rohan
Az áradat taván;
De aki rajta űl,
Embertelen zsivány.

Nem emberélet az,
Miért ő eveze:
Tiltott vagyont keres
Szentségtörő keze.

S szivetlenűl az agg
Nő mellett elsuhan;
Mert egy batkát nem ér
Mind, ami rajta van.

És több hajó kereng
Az ingó fal körűl;
De a szegény anya
Ott áll mentetlenűl.

Ez pénzét, az magát
Jövének menteni;
Van aki kedveseit
Aggódva keresi;

S ki csak mulatni jár
A köz veszély felett:
Az óni rá nem ér
Egy hitvány életet.

S mindig dühösb az ár,
S a bágyadt nő előtt
Száz örvény tátogat
Alásodorni őt.

Még jő s megyen hajó;
De ő már nem kiált:
Tűr s várni láttatik
A borzasztó halált.

"Ki él még itt?" riad
Most egy hajós közel,
Sajkája telve bár
Menekvők terhivel.

S még jókor érkezik;
A féltett kőfal áll,
S kihalt remény után
A nő hajóra száll.

          *

A sajka partot ér,
S a megmentett sereg
A bátor férfinak
Hálás bucsút rebeg.

Csak a szegény beteg
Agg nő nem távozik,
S elfúladt kebliből
Sohajtás hallatik.

"Itt jó anyám, neked
E kisded adomány,
Pénz s egy falat kenyér;
Többet várj ég után.

Nekem nagy útaim
Vannak még szerteszét:
Ezreknek élete
Kiált hajót, segélyt."

Szól s menne a hajós,
De a hölgy, kit hozott,
Tündér tekintetű
Asszonnyá változott.

Arcán redők helyett
Ifjú kellem virúl;
Szépsége bájoló
Leírhatatlanúl.

Szebb, mint a szerelem,
Barátságnál hivebb,
Mindennél, ami kéj,
Látása kedvesebb.

S az elbámult hajós
Hall édes hangokat,
Minőket emberajk,
Sem zenemű nem ad.

"Ha minden elhagyand,
Igy szól az égi nő:
Az ember és világ,
Barát és szerető;

Ha hozzád mostohák
Szerencse és ipar;
S hű fáradásidért
Rágalmak nyelve mar:

Emlékezzél reám
Sorsodnak éjjelén:
Önérzeted vagyok,
Nevem Jótétemény."

Rendűlt kebellel a
Bátor hajós eláll
Ez égi látomány
Magas csodáinál.

Őt minden elhagyá,
Az ember, a világ;
Csaknem maga maradt,
Mint téli fán az ág.

Sorvasztók napjai,
S kietlen álmait
Gyógyszer nem űzi el,
Nem orvosolja hit.

De az nem tartja őt;
Megy a szép vágy után,
S még soknak élete
Menik meg csolnakán.

S ha néha mardosóbb
Fájdalma visszasír,
S a földön ellene
Nincs menedék, sem ír:

Lelkének a dicső
Hölgy képe feltünik,
S szűz arca bájain
Fájdalma megtörik.

1838. április 27. előtt


Elemzések

A vers, Vörösmarty Mihály "Az árvízi hajós" című műve, különböző teológiai szempontokat is érint. Általánosan a versben megjelenik a sors, a vallás és a segítségért való imádság témája.

Bibliai szempontból a versben a víz, mint pusztító erő, jelképezheti az áradatot az Ószövetségbeli Noé bárkájának történetére való utalással. Az árvíz a bűn következménye, és az emberi erőfeszítések nem elegendőek annak megállítására. A versben szereplő imádság arra utalhat, hogy az ember az Istentől vár segítséget a válságos helyzetekben.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik a próbák és szenvedések vallásos értelmezése. A versekben szereplő házak bedőlése és az emberek rettegése tükörképe lehet az élet és a világ mulandóságának. Az ár által okozott károk és a veszélyhelyzet a lélek elpusztulását vagy üdvösségét jelképezheti a patrisztikus teológiában.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenhet a vallás és a természet közötti kapcsolat és az emberi választások szerepe. Az árvíz pusztításának és a megmentésnek a leírása lehetőséget ad arra, hogy a skolasztikus teológia kontextusában a természeti katasztrófák és Isten ellenállhatatlan tervének viszonyát érthessük meg.

Ezen felül, ha még más ötleteink is vannak a vers teológiai szempontjára vonatkozóan, azok is nagyon érdekesek lehetnek. Például, az ember és az Isten közötti kapcsolat, az imádság és a remény szerepe, vagy az üdvösség keresésének témája is megjelenhet a versben.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból a következőképpen végezhető el:

1. Stílus és forma elemzése:
- A vers egyik legfontosabb jellemzője a szabályos ritmus és rímképlete. A versben minden sorban nyolc szótag található, azaz nyolcjegyűek a sorok. A sorok rímképlete pedig ABAB, CDCD, EFEF, stb.
- A vers stílusa romantikus, hiszen több romantikus motívumot és jellemzőt is felvonultat, mint például a természeti motívumok (áradat, moraj, habok), az érzelemdús beszédmód és a fájdalmat ábrázoló képek.

2. Témák és motívumok elemzése:
- Az egyik fő téma a természeti katasztrófa, ebben az esetben az árvíz, ami célzott a pusztulásra és a tragédiára.
- A másik fő téma a humanizmus és az emberszeretet. A versben bemutatott női karakter a segítségért esedezik, és a hajós a segítségére siet, ezáltal kiemelve az emberek közti kölcsönös segítségnyújtás fontosságát.

3. Szimbólumok elemzése:
- Az árvíz szimbolikusan jelképezi az emberi szenvedést és tragédiát, valamint a kihívásokkal teli életet.
- A női karakter ábrázolása a remény és kitartás szimbóluma, aki nem hagyja el magát a nehéz helyzetben, és tovább küzd a menekülésért.

4. Motívumok elemzése:
- Az egyik fő motívum a veszély és a menekülés képe, amit az árvíz okoz. Ez a motívum általában drámai vagy tragikus események hátteréül szolgál a versben.
- A másik fontos motívum az emberség és a segítségnyújtás kérése és elvárása a bajba jutottak részéről.

5. Kapcsolódás a magyar szépirodalomhoz:
- A versben megtalálható romantikus elemek (természeti motívumok, érzelemdús kifejezésmód) kapcsolódnak a magyar romantikus irodalomhoz, Vörösmarty Mihály ismert romantikus költő volt.
- A versben megjelenő társadalmi és morális kérdések kapcsolódnak a magyar nemzeti identitáshoz és a társadalmi tabuk feltárásához is.

6. Kapcsolódás a nemzetközi szépirodalomhoz:
- Az általános emberi értékek és konfliktusok ábrázolása, valamint a humanizmus és az emberszeretet témája kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomhoz, hiszen ezek olyan témák, amelyek széles körben fellelhetők a világirodalomban is.
- A természeti jelenségek és a katasztrófa ábrázolása szintén gyakori motívum a világirodalomban, hiszen az emberi sors és a természet viszonyának témája számos irodalmi alkotásban felmerül.

A vers alapvetően az 1838-as pesti árvízről szól, amelynek során a Duna kiáradt és jelentős károkat okozott a városban. A természettudományos szempontból legfrissebb felfedezések és ismeretek azonban nem közvetlenül kapcsolódnak ehhez a témához. A következőkben azonban bemutatom néhány olyan összefüggést, amelyet a naturális tudományok legfrissebb eredményei hozhatnak a vershez.

1. Az árvíz okai és következményei: Az árvíz okai között a klímaváltozás és a folyómedrektől való távolságnövekedés jelentős szerepet játszhat. A jelenlegi természettudományi kutatások arra is rávilágítanak, hogy az emberi tevékenység befolyásolhatja az árvízek gyakoriságát és intenzitását.

2. Az árvízi védekezés: A modern természettudományos kutatások és technológiák lehetővé teszik az árvízi védekezés hatékonyabb módjait, például a gátrendszerek kialakítását és a vízmozgás szimulációját. Ezek a felfedezések és fejlesztések segíthetnek a károkat minimalizálni és az árvízi biztonságot növelni.

3. A meteorológia és árvízi előrejelzés: Az időjárási jelenségek tanulmányozása és az időjárás előrejelzési módszerek folyamatos fejlesztése segíthet az áradások idejének és intenzitásának pontosabb előrejelzésében. Ez lehetővé teszi a katasztrófák előtt való időbeni figyelmeztetést és a megfelelő védelmi intézkedések megtételét.

4. Az árvíz hatása a biodiverzitásra: Az áradások által okozott változások, például az édesvízi ökoszisztémák átrendeződése és a fajok elvesztése, relevánsak a természetvédelem és az ökológia szempontjából. A gyakori árvizek várhatóan befolyásolják az élővilág eloszlását és összetételét a vízi és part menti területeken.

5. Az emberi kapcsolatok és a természeti katasztrófák: A természeti katasztrófák, mint az árvizek, hatással vannak az emberi kapcsolatokra, a társadalmi szerkezetre és a mentális egészségre. Az árvízhez kapcsolódó szenvedés és segítségnyújtás folyamatát pszichológiai és szociológiai kutatások is vizsgálják.

Ez a rövid elemzés azt mutatja, hogy bár a vers nem közvetlenül foglalkozik a kutatások legfrissebb eredményeivel, de kapcsolódhat a természettudományos kutatások által nyújtott információkhoz és módszerekhez, amelyek segíthetnek az árvizekkel kapcsolatos problémák megértésében és megoldásában.