Vörösmarty Mihály "Az átok" című verse a 19. századi magyar irodalom jelentős műve, amely számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
A verse az Árpád-kor történelmi eseményeire utal, amikor a pannoniai népek felszabadításában és a középkori Magyarország létrehozásában játszottak szerepet. Ezért a verse összefüggésbe hozható a magyar történelemmel és az általános magyar irodalommal.
A versben szereplő vészistennek, Pannonnak az isteni beavatkozásokra és a magyar nép vezéreire történő utalásai az eposz műfajához kapcsolódnak, amelyek gyakran az istenségek és hősök támogatására támaszkodnak.
A verse panteisztikus elemeket is tartalmaz, amelyek az istenségeket az anyagisággal és a természettel azonosítják. Ez az összefüggés a romantikus irodalommal kapcsolható, amely a természetet és a természeti erőket sokszor erőteljesen képezi le és költői megfogalmazásban ábrázolja.
A vers általánosabb jelentése a konfliktus és az átok témája, amely a népek és nemzetek között megmaradt, még akkor is, amikor a harc befejeződött. Ez összefüggésbe hozható a világirodalom olyan műveivel, amelyek a háború, a konfliktus vagy az emberi természet általánosabb kérdéseivel foglalkoznak.
A vers magában hordozza az elszigeteltség és a boldogtalanság motívumait is, amelyek a romantika ideáljává váltak. A szerző ezzel a verse a korabeli magyar társadalom problémáira utalhat, és ezt a kérdést a világirodalomban is megfigyelhetjük.
Végül, a vers címe, "Az átok", az emberi életben rejlő szenvedélyekre, múltbeli eseményekre, vagy akár az egész emberi természet általános átokára utalhat. Ez a témaválasztás szintén számos területen kapcsolódik a szépirodalomhoz, például a tragédiákhoz, a romantikus művekhez vagy a modern drámákhoz.
Ezek az összefüggések a magyar irodalomhoz és a nemzetközi szépirodalomhoz fűződnek, és azt mutatják, hogy Vörösmarty Mihály "Az átok" című verse nem csak a kortárs magyar irodalmi kontextusban értelmezhető, hanem az irodalmi hagyományok szélesebb körébe is beilleszkedik.