ELSŐ
Szegre, morály! bíztos hajlék, amelybe vonúltunk.
     Lássunk munkához, rágjuk a hír fiait!

MÁSODIK
Hír fiait? Kik azok? Nyomorú hír, még nyomorúbb nép!
     Egymáshoz méltók ily apa s gyermekei.

HARMADIK
És mégis rágjunk! kár hogy nincs rágni nagyobbat:
     Ennyi kemény szép fog mit nem emésztene meg!

NEGYEDIK
Gazdálkodjatok! egykettőt hagyjunk meg odábbra:
     Végső szükségben jó, ha mi fennmaradand.

HARMADIK
Semmi fukarságot! míg élünk, lesz derekabb fi
     Mint mi vagyunk, s így lesz rágnivalónk is elég.

1837. január 31. előtt


Elemzések

A verset irodalomtudományi szempontból többféleképpen lehet elemezni.

Stílus: A vers rövid, négy egyszerű, rímes versszakból áll. A versforma rövidsége és az egyszerűség a közvetlenséget és a közérthetőséget erősíti. Az ütemes ritmus és a rímek használata további hangzásbeli szépséget adnak a versnek.

Tartalom: A versben Vörösmarty Mihály egy szókimondóan és szatirikusan fogalmazott társadalomkritikát fejez ki. Szegre, morály! címmel kezdődik, ami a helyszín és a hangulat megteremtését szolgálja. A második versszakban a költő a társadalom elnyomottságát és a hírüket terjesztők jelentőségét hangsúlyozza. A harmadik versszakban pedig a rágást és az emésztési képességet metaforikusan használva a költő arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehéz ilyenkor bármely információt elfogadni. A negyedik versszakban pedig a gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt, a fennmaradás és az önfenntartás fontosságát emelve ki.

Magyar irodalom: Az Egresek Vörösmarty egyik kritikai versének tekinthető, melyben a korabeli társadalom állapotának kritikáját fejezi ki. A versben megjelennek olyan középügyi témák, mint a hírek terjesztése, az egyének közötti hierarchia és a gazdasági érdekek.

Nemzetközi irodalom: A versben megjelenő témák, mint a társadalomkritika és a politika általános és nemzetközi érvényűek. A versben megfogalmazott társadalmi problémák és a közélet iránti érdeklődés gyakran előfordul más országok irodalmában is. A hangulat és a stílus universalitása az olvasókra történő hatást erősíti.

A vers téma és stílus tekintetében is releváns lehet a korabeli magyar irodalommal és a nemzetközi irodalommal való összehasonlítás. Vörösmarty Mihály a korabeli társadalomkritikában különböző irodalmi hagyományokat követett, és befolyásolhatta kortársait és utókorát. Ugyanakkor a vers témája és stílusa nem korlátozódik csak a magyar irodalomra, hanem általános és nemzetközi szinten is releváns lehet.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, számos összefüggést találhatunk a mai legfrissebb felfedezésekkel.

Az első sorban a "morály" kifejezés felidézheti az állatok magatartását és társas kapcsolatait tanulmányozó etológia tudományágát. Az etológusok azt vizsgálják, hogy az állatok hogyan viselkednek és milyen társas szervezeteket hoznak létre. Egyes rágcsálók, például az egerek is rendelkeznek hierarchikus társas struktúrával, mint amilyeneket a költeményben is megfigyelhetünk.

A második sorban az "apa és gyermekek" kifejezés arra utalhat, hogy az egerek társas viselkedése és csoportműködése fontos szerepet játszik a túlélésükben és a fajfenntartásban. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az egerek figyelmeztetik egymást a veszélyekre, és összehangoltan válaszolnak azokra.

A harmadik sorban a "fog" és a "rágás" jelentése összekapcsolható a rágórendszerek és a táplálkozás tanulmányozásával a természettudományban. A legújabb kutatások arra összpontosítanak, hogy hogyan működnek az állatok rágórendszerei, és hogyan adaptálódtak a különböző étrendekhez. Az egerek rágásakor használt erős fogazatuk lehetővé teszi, hogy kemény táplálékot is feldolgozzanak.

A negyedik sorban a "gazdálkodjatok" kifejezés összekapcsolható a fenntarthatóság témakörével a mai természettudományban. A fenntartható gazdálkodás fontossága napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az élővilág megőrzése, a klímaváltozás kezelése és a bolygó erőforrásainak fenntartható használata érdekében.

A vers utolsó sorában a "rágnivaló" kifejezés a táplálkozás és az élelemforrásokhoz való hozzáférés témakörével is összefüggésbe hozható. A természettudomány az élőlények táplálkozási szokásait és az élelemforrások eloszlását tanulmányozza, hogy megértsük, hogyan befolyásolhatja ezeket a tényezőket az adott fajok túlélése és evolúciója.

Ezen összefüggések alapján látható, hogy a vers több ponton is kapcsolódik a természettudomány mai legfrissebb felfedezéseihez.

A vers teológiai szempontból való elemzése során először is érdemes megfigyelni, hogy a szövegnek nincsen explicit vallásos tartalma vagy hivatkozása. Azonban a versek és a líra is képes lehet vallási vagy teológiai témákkal foglalkozni, így érdemes lehet vizsgálni a versben rejlő összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjaira is.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő "hír fiai" kifejezés érdekes lehet. Általában az Ószövetségben található hírnévvel és becsülettel rendelkező emberekről vagy családokról szól, akik Isten kiválasztotta népe vagy prófétái voltak. Azonban itt a hír és a hír fiai inkább negatív színezetet kapnak, és minősítik őket "nyomorú nép"-nek.

A patrisztika nézőpontjából nézve a versben megjelenő "méltó apa és gyermekei" kifejezés is érdekes lehet. Az egyházi apák gyakran beszéltek a tiszta és erényes élet fontosságáról, amelynek eredményeként az egyén méltó lehet Isten kegyelmére. Itt azonban a méltó apa és gyermekek méltatlansága emelkedik ki, és ez is utalhat a negatív szemléletre és valószínűleg a társadalmi vagy politikai szatírára a versben.

A skolasztika szempontjából pedig érdemes lehet megvizsgálni a versben megjelenő munka és gazdálkodással kapcsolatos kifejezéseket. A skolasztikus filozófia értékelte a munkát és a termelést, mint az élet szerves részét, amely Isten által adott lehetőségeket és feladatokat jelent. A versben említett munkálkodás és gazdálkodás kiemeli a cselekvés és a felelősség fontosságát, miközben a túlzott fukarság ellen is szól.

Más ötletként pedig a vers megvizsgálhatja a társadalom, az egymásra utaltság és a szolidaritás témáját. A versben megjelenő egerek és a rágás képe arra is utalhat, hogy a társadalomnak összefognia és együtt dolgoznia kell a túlélésért és a túlélhetőségért.
A versben megjelenő időhatározás (1837. január 31. előtt) azt sugallhatja, hogy Vörösmarty a korabeli társadalmi problémákra és feszültségekre utal. A vers elsődleges üzenete talán a szociális és gazdasági igazságtalanságról vagy a társadalmi változások szükségességéről szólhat.

Összességében, a vers teológiai szempontból is értelmezhető és érdemes lehet a bibliai, patrisztikus, skolasztikus gondolkodás és az aktuális társadalmi problémák kontextusában elemezni.