Szép a kék szem, nem tagadom,
Én a kékre sem haragszom,
De a barna szem sugára
Emlékeztet éjszakára,
A sötétes éjszakára,
Boldog szeretők napjára!
S nekem nappal éjszaka van,
Fényes delem éjféltájban.

Pillants egyet, édes rózsám,
Fekete szemű violám!
Fekete szem pillantása
Olyan, mint a holló szárnya;
Ha benézek, tűkröt mutat,
Játékival szivem mulat,
S boldog vagyok, mint virágszál,
Mely szűz leány kebelén hál.

1830


Elemzések

A vers természettudományos vonatkozásai:

1. A versekben említett szemszínek: A szerző bemutatja a különböző szemszínek szépségét. A mai tudomány szerint a szem színe a pigmentációs mintázat és a melanin mennyisége alapján alakul ki. Ez a genetikai tényezőkön kívül más tényezőktől is függhet, például a napfény expozíciótól és az öregedéstől.

2. A barna szemek emlékeztetnek az éjszakára: A szerző megemlíti, hogy a barna szemek sugara emlékeztet az éjszakára és boldog szeretők napjára. Ennek tudományos magyarázata lehet az, hogy a barna szemekben több melanin található, ami miatt kevésbé átjáróak a fényre, így azokat sötétebbnek érzékeljük. Ez hatással lehet a szemészeti és pszichológiai élményekre.

3. A sötét szempillaszálak: A szerző említi, hogy a fekete szem pillantása olyan, mint a holló szárnya. A fekete szempillák ténylegesen sötétebbek, mint a világosabb hajszínekkel rendelkező embereké, mivel a fekete szempillákban nagyobb mértékben található melanin.

4. A szem tükröt mutat: A szerző megjegyzi, hogy ha a fekete szembe nézünk, az tükröt mutat. Ez a szem fényszóró tulajdonságaira utal, amikor a fény behatol a pupilla és a szemlencse közötti térbe, majd visszaverődik.

5. Boldogság és szerelem aspektusai: A szerző a fekete szem hatását hasonlítja a boldog szeretők napjához és szív mulattatásához. A boldogság és a szerelem tudományos vonatkozásait a pszichológia és az agykutatás területei vizsgálják. Az érzelmi állapotok és a boldogság hormonok, neurotranszmitterek és agyi aktivitás révén valósulnak meg.

6. Az időpont: A verset 1830-ban írták, tehát a mai természettudományos felfedezések nem közvetlenül kapcsolódnak hozzá. Az időpont azért fontos, mert segít érteni a tudományos ismeretek korlátait, és felismerni az adott korszakban hozzáférhető információkat.

A vers teológiai értelmezését a következő nézőpontokból lehet megközelíteni:

1. Bibliatudomány:
A bibliatudomány és a vers közötti összefüggés elsősorban a versben megjelenő éjszakai és nappali motívumokon alapul. Az éjszaka hagyományosan a sötétség, a bűn és a kétségbeesés szimbóluma a Bibliában. A versben az éjszaka a szerelmes boldogság szimbólumává válik, ami ellentmond az eredeti bibliai jelentésnek. Ezzel Vörösmarty újat mond az éjszaka és nappal, valamint a sötétség és fény metaforikus értékéről.

2. Patrisztika:
A patrisztika időszakában a teológiai gondolkodás középpontjában a fogalmak és az elméleti szemlélet voltak. A versben megjelenő 'kék szem' és 'barna szem' metaforikus jelentése is alátámasztható a patrisztikus teológiai elképzelésekkel. A kék általában a tisztaság és az ártatlanság szimbóluma, míg a barna a földiesség és a testiséget jelképezi. Vörösmarty versében a barna szem sugára az éjszaka és a boldogság képzetét idézi, ami az Egyház hagyományos tanításaival ellentétben nem a szemérmesség és a tisztaság szimbólumaként jelenik meg.

3. Skolasztika:
A skolasztikus teológia a filozófiai érvelésre épített, a logikai és racionalitás elveire alapozott teológiai irányzat. A versben megjelenő 'fekete szem' metaforikus értelmezése szintén kapcsolódhat a skolasztika teológiai gondolkodáshoz. A fekete szín általában a rejtélyek, a titkok és az ismeretlen világ szimbólumaként jelenik meg a skolasztikus teológiában. Vörösmarty versében a fekete szem pillantása tükröt mutat, ami a tudáshoz és a megismeréshez kapcsolódó metaforaként értelmezhető.

4. Egyéb ötletek:
A vers teológiai szempontból számos egyéb értelmezést is kaphat. Például az éjszaka és a nappal kontrasztja kölcsönös függőséget és egymásrautaltságot is jelenthet. A 'szép a kék szem' és 'én a kékre sem haragszom' sorokban megjelenő elfogadó hozzáállás a különböző vallási nézetek közötti együttélésre és elfogadásra utalhat. A versben megidézett boldogság képe pedig az emberi boldogság és az isteni szeretet kapcsolatát is szimbolizálhatja.

Vörösmarty Mihály FEKETE SZEM című versének irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggése van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az alábbiakban néhány fontosabb összefüggést mutatok be.

1. Romantikus líra: A vers a romantika jegyében íródott, amely a 19. században jelent meg és kiemelkedő szerepet töltött be a magyar irodalomban és a nemzetközi szépirodalomban is. A romantikus líra a természetközeli érzékenységre, az érzelmek kifejezésére és az egyéniség kiemelésére törekedett. A versben megjelenő szerelmi vágy, az éjszaka és a szem szimbólumai mind tipikus romantikus motívumok.

2. Ősi motívumok: A versben a holló, valamint a szem és a tükör motívumai megjelennek. Ezek az ősi motívumok, amelyek az emberi kultúrában és irodalomban sokáig visszavezethetőek. A holló a kétszínűség, a sötétség és a halál szimbóluma, míg a szem és a tükör a belső világ és a lélek képét jelenti.

3. Verselési forma: A vers hagyományos verselési formában íródott, rímes és ütemes. Ez a forma az európai irodalmi hagyomány része, és sok irodalmi műben megtalálható. A rímes verselés és a megfelelő ritmus a hangzásra és a zeneiségre való törekvést jelképezi.

4. Személyes élmények és érzelmek: A versben Vörösmarty Mihály a szem és a szeretet motívumát személyes élményei és érzései alapján dolgozza fel. Ez a költői önmegjelenítés, amely a lírai költészetben gyakran előfordul, és az olvasóval való közvetlen kapcsolatot teremti meg.

5. Helyi és nemzetközi hatások: A versben Vörösmarty Mihály a magyar népköltészet hatását is érző módon ír. Ugyanakkor a versben használt szimbólumok és motívumok több helyi és nemzetközi irodalmi hagyományra is utalnak. A szem és a tükör motívumai például számos világirodalmi műben előfordulnak, például Shakespeare műveiben.

Összességében Vörösmarty Mihály FEKETE SZEM című verse számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A romantikus lírára, az ősi motívumokra, a verselési forma hagyományára, a személyes élményekre és érzelmekre, valamint a helyi és nemzetközi hatásokra való utalások mind hozzájárulnak a vers irodalmi értékéhez és jelentőségéhez.