A vers elemzése irodalomtudományi szempontból:
Műfaj: A vers egy nemzeti költő, Vörösmarty Mihály által írt költemény, tehát a műfaja költemény vagy lírai költemény.
Témája és motívumai: A vers témája a boldogság keresése és az emberi sors megannyi nehézsége. A költeményben az örömök anyjaként megjelenített vidám kedvvel szemben a komor bú és a unalom nevelt képzetei uralkodnak. Az inség hatására az időtlenül szép és boldog görög művészet szimbóluma, a költészeten keresztül megtestesített Caména sem segít Vörösmartynak megtalálni a vigadást és az élet értelmét. A reménytelen helyzet, az elnyomott való és a lelkébe áradó sötétség az éj jelképeként jelenik meg. A versben a remény és a kétség egymást követi, küzdelem és elkeseredett epedés jellemzi a költőt az igazabb lét után.
Nyelvezete és stílusa: A vers nyelvezete magasztos, költői stílusban íródott. A választott szavak és az átható képek segítségével Vörösmarty erős érzelmi hatást kelt a versben. A ritmus és a rímek pedig fokozzák az érzelmeket és a költemény hangulatát.
Magyar irodalmi összefüggések: Vörösmarty Mihály a 19. századi magyar romantika egyik legkiemelkedőbb költője volt. A szerző hasonlóan érzékeny témákkal foglalkozik, mint a magyar nép szenvedései és küzdelmei, valamint a boldogság utáni vágyakozás. Például, a Himnuszban (1844) is megjelenik az emberi sors nehézségeinek és a boldogabb lét utáni vágyakozásnak a témája.
Nemzetközi szépirodalmi összefüggések: A versben általános, emberi problémák vannak megjelenítve, mint a boldogság hiánya, az örömök anyja és a komor bú közötti kontraszt, az éjjeliség és a világosság szimbolikus jelentése. Ezek az összefüggések általánosan ismertek a nemzetközi szépirodalomban is, és több szerzőnél megtalálhatók, mint például William Shakespeare műveiben vagy Friedrich Schiller és Johann Wolfgang von Goethe műveiben.
Összességében Vörösmarty Mihály "Fut, kerűl engem..." című költeménye nem csak a magyar romantika szép példája, hanem az emberi sors és a boldogság utáni vágyakozás egyetemességét is megmutatja. A versben megjelenő motívumok és az érzelmek erősítik a lírai hatást, és közelebb hozzák az olvasót a költő érzelmeihez és gondolataihoz.