A vers a teológiai szempontból értelmezhető az emberi kapcsolatok és az isteni jelenlét témájaként. A költő egy női alakot, Helvilát keresi álmaiban, akiről azt gondolja, hogy feltölti életét örömmel és boldogsággal. Helvila megjelenésével a költőnek látszólag eltűnnek a gondjai, és teljesen magával ragadja a nő által képviselt szépség és szeretet.
A versben a Biblatudomány nézőpontjából a legfontosabb szempont az, hogy a költő a nőt az éghez köti. A szép csillagok sugaraival és az ég és föld között ringatózó felhőkkel való összehasonlítások arra utalnak, hogy a költő számára Helvila isteni kapcsolatot képvisel, és őt az Isten által küldött boldogságként éli meg. Ezt támasztja alá az is, hogy Helvila eltűnése után a költő az álmaiba menekül, és onnan várja, hogy újra megjelenjen.
A Patrisztika szempontjából azonban felmerülhet, hogy a költő félreérti a valódi isteni jelenlétet. A Patrisztika idején hangsúlyozták az Istennel való személyes kapcsolatot, az Istennel való párbeszédet és az ő iránta való állandó igényt. A költő azonban Helvila személyében egy külső forrást keres, és a boldogságot egy konkrét személyhez köti, ami a patrisztikus teológia szerint hibás megközelítés lehet.
A Skolasztika szempontjából azt lehetne felvetni, hogy a költő képes lenne magasabb szintre emelkedni az élményeiben, és felismerni az Igazságot. A skolasztikus teológia hangsúlyozta az értelem szerepét az Istennel való kapcsolatban, és az érzelmeket és az élményeket az értelemmel kellett összhangba hozni. A költő érzelmi elragadtatása és álmokba menekülése azonban lehet, hogy nem elegendő a teljes valóság megismeréséhez és megértéséhez.
Más nézőpontból nézve pedig azt lehet mondani, hogy a versben a költő a boldogságot és a szeretetet egy női alak személyében képzeli el. Ez egy univerzális és időtlen történet lehet az emberi vágyról és az érzelmek erejéről, amelyet minden korban meg lehet érteni és át lehet élni.
Összességében a vers összefüggései a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is megfigyelhetőek, és különböző teológiai aspektusokat vonhatunk le belőle. Azoknak, akik úgy gondolják, hogy az igazi boldogság és szeretet Istentől származik, az álomképeken keresztül megmutatja, hogyan lehet az emberi élményeket és kapcsolatokat isteni jelenléttel és ajándékkal kapcsolatba hozni. Azoknak viszont, akik a személyes kapcsolatot és az értelem szerepét hangsúlyozzák a vallásban, a vers egy félreértést és egy külső forráshoz való túlzott ragaszkodást jelenthet.