A vers természettudományos szempontból több friss felfedezéssel is összefüggésbe hozható. Az első sorban a "mit igért volt" rész arra utalhat, hogy a természettudományban vannak olyan elméletek és hipotézisek, amelyeket még mindig nem sikerült bizonyítani vagy megcáfolni. Ez arra utal, hogy a tudományban bőven vannak még megválaszolatlan kérdések.
A második sor előtt álló "Vagy már szélnek eredt a hazug, álnok ige?" az lehet, hogy a tudományos áttörésekkel szembeni kételyekre utal. Néha előfordul, hogy egy korábbi állítás vagy elmélet később megcáfolódik, és ezáltal megkérdőjeleződik az ember hite a tudomány iránt.
A harmadik sorban szereplő "egy kis egérkét, Melynek csúf lételt a dagadó hegy adott" hasonlóan kapcsolódhat a természettudományhoz. Itt az egérek, amelyek általában a városi környezetben élnek és az emberi tevékenység miatt szaporodnak el, mintegy jelképpé válnak a környezeti változásokra és az emberi beavatkozásra adott természeti válaszként.
A következő részben a "Mondta: 'röpülni fogok!' a strucc is hajdan" témája szorosan kötődik a természettudományhoz. Az struccok nem repülnek, de régen úgy gondolták, hogy képesek rá. Az ige valójában azt mutatja meg, hogy a tudomány néha tévedéseket tesz és felülbecsüli bizonyos fajok vagy jelenségek képességeit.
A vers utolsó soraiban a "Földre tapadt, mint ón" kifejezés a nehézkedési erőre utal, amelyet az ón tapasztalt. Ez a termodinamikai törvény, amely alapján az anyag mindig a legkisebb ellenállás irányába mozog, napjainkban is érvényes. Ez megmutatja, hogy a természettudományokban állandóan felfedeznek és megerősítenek olyan alapelveket, amelyek már régóta érvényesek.
Összességében a versben megjelenő kifejezések és metaforák arra utalnak, hogy a tudományos felfedezések és hipotézisek mindig új kérdéseket vetnek fel, és bizonyos állításokat vagy elvárásokat megcáfolhatnak. Ezenkívül megmutatja a természettudomány folyamatos fejlődését és az emberi felfogás változását a természet és annak törvényei iránt.