Majd meglássuk - Uram, mit igért volt, tudja-e most is,
     Vagy már szélnek eredt a hazug, álnok ige?
Majd meglássuk - Uram mit látunk? egy kis egérkét,
     Melynek csúf lételt a dagadó hegy adott?
Hej! nem jól megyen az, mikor a nyelv oly szaporán jár,
     Hogy szép tettel utól nem lehet érni szavát.
Mondta: "röpülni fogok!" a strucc is hajdan: ugyancsak
     Mondani könnyű volt, ámde röpülni nehéz.
Földre tapadt, mint ón, s nevetének társai: rendre
     Majd meglássuk - Uram, érti-e, mit teszen ez?

Börzsöny, 1822. január-március


Elemzések

A vers Vörösmarty Mihálytól származik és a következő szövegi elemzést készíthetjük el:

1. Tematika: A vers egy isteni szólítást tartalmaz és az emberi hit, igazság és hazugság témájával foglalkozik. A költő kételkedik az ígéretekben és az emberi szavak megbízhatóságában, valamint a cselekedetek és a szavak közötti különbségeket hangsúlyozza.

2. Nyelvezet és stílus: A versben láthatók romantikus jellegzetességek, például a természeti elemek és az emberi érzelmek összekapcsolása. A költő átvitt jelentésekkel és szimbólumokkal dolgozik, például az egérke és a hegy, valamint a strucc figurája.

3. Struktúra és forma: A vers négy négy soros versszakokból áll és nincs szabályos időmértékes vagy rímes forma. Ez a szabadabb verselési forma a romantika jellemzője.

4. Magyar irodalom összefüggései: Vörösmarty Mihály a 19. századi magyar irodalom meghatározó alakja volt és a romantika korában alkotott. Versének témája és stílusa kapcsolódik a korabeli romantikus költészethez, például a fiatal Petőfi Sándor műveihez.

5. Nemzetközi szépirodalom összefüggései: A versben látható reménytelenség és kétkedés hasonlít más romantikus költők műveihez, például Percy Bysshe Shelleyhez vagy Lord Byronhoz. Az emberi létezés alapgondolatai, mint az igazság, a csalás és a hit, a világirodalom számos alkotásában megjelennek.

6. Vörösmarty hatása az irodalomra: Vörösmarty Mihály erőteljes hatással volt a magyar irodalomra, különösen a romantikus és a nemzeti irodalom területén. Művei, mint például a Csongor és Tünde vagy Az országos jelentés, nagy hatással voltak kortársaira és utána következő nemzedékekre. Versének nyelvezete és stílusa segített a magyar költészet modernizálásában.

A vers Vörösmarty Mihály Börzsöny című költeményének részlete, amely teológiai szempontból különböző bibliai és vallásos motívumokkal dolgozik.

Bibliatudomány nézőpontjából a versben megjelenik az Igéhez való kapcsolat fontossága, ami az Istennel való bensőséges kommunikációra és az ő ígéreteire utal. Az első sorban felmerül a kérdés, hogy a korábbi igéket még mindig figyelembe veszi-e Isten, vagy elszálltak és megtörténtek-e azok az igéretek. Ez a bibliai próféták és a hit fogalmához kapcsolódik, amelyekben az ember hisz Isten ígéreteiben.

Patrisztika szempontjából a versben megjelenik a végtelen és a teremtett világ közötti különbség. Az "egy kis egérke" kép arra utal, hogy a világban sok apró és jelentéktelen dolog van, amely viszontosságban van a nagy és teremtő hatalommal, azaz Istenel. Az ember kicsinységét és hiábavalóságát hangsúlyozza a vers, és arra figyelmeztet, hogy minden emberi cselekedet Isten előtt relatív jelentőségű. Ez a patrisztika gondolatkörében azt jelenti, hogy az emberi tetteknek és szavaknak mindig szembesülésre kell várnia Isten előtt.

Skolasztika szemszögből a versben megjelenik az Ige és a tettek közötti kapcsolat. A nyelv gyorsasága, az Ige és a tett közötti szakadékot jelzi, és arra utal, hogy az emberi cselekedetek nem mindig követik az elhangzott szavakat. A vers így arra emlékeztet, hogy a cselekedetekre és a valóságos cselekedetekre van szükség. Ez a skolasztika filozófia szerint az Ige és a tett következetesen összekapcsolódik, és az igazi tettek mutatják meg valójában az ember hitét és elkötelezettségét.

Emellett a vers más teológiai gondolatokra is utalhat, például az ember egocentrikus hajlamára, a küzdelemre, vagy a megváltásra várakozásra. Ezen gondolatok kibontása és elemzése további interpretációval és teológiai nézőponttal gazdagíthatja az értelmezést.

A vers természettudományos szempontból több friss felfedezéssel is összefüggésbe hozható. Az első sorban a "mit igért volt" rész arra utalhat, hogy a természettudományban vannak olyan elméletek és hipotézisek, amelyeket még mindig nem sikerült bizonyítani vagy megcáfolni. Ez arra utal, hogy a tudományban bőven vannak még megválaszolatlan kérdések.

A második sor előtt álló "Vagy már szélnek eredt a hazug, álnok ige?" az lehet, hogy a tudományos áttörésekkel szembeni kételyekre utal. Néha előfordul, hogy egy korábbi állítás vagy elmélet később megcáfolódik, és ezáltal megkérdőjeleződik az ember hite a tudomány iránt.

A harmadik sorban szereplő "egy kis egérkét, Melynek csúf lételt a dagadó hegy adott" hasonlóan kapcsolódhat a természettudományhoz. Itt az egérek, amelyek általában a városi környezetben élnek és az emberi tevékenység miatt szaporodnak el, mintegy jelképpé válnak a környezeti változásokra és az emberi beavatkozásra adott természeti válaszként.

A következő részben a "Mondta: 'röpülni fogok!' a strucc is hajdan" témája szorosan kötődik a természettudományhoz. Az struccok nem repülnek, de régen úgy gondolták, hogy képesek rá. Az ige valójában azt mutatja meg, hogy a tudomány néha tévedéseket tesz és felülbecsüli bizonyos fajok vagy jelenségek képességeit.

A vers utolsó soraiban a "Földre tapadt, mint ón" kifejezés a nehézkedési erőre utal, amelyet az ón tapasztalt. Ez a termodinamikai törvény, amely alapján az anyag mindig a legkisebb ellenállás irányába mozog, napjainkban is érvényes. Ez megmutatja, hogy a természettudományokban állandóan felfedeznek és megerősítenek olyan alapelveket, amelyek már régóta érvényesek.

Összességében a versben megjelenő kifejezések és metaforák arra utalnak, hogy a tudományos felfedezések és hipotézisek mindig új kérdéseket vetnek fel, és bizonyos állításokat vagy elvárásokat megcáfolhatnak. Ezenkívül megmutatja a természettudomány folyamatos fejlődését és az emberi felfogás változását a természet és annak törvényei iránt.