Mig gondok nélkűl játszottam az égi örömmel,
     Melyet képzeletem tiszta szivembe csala,
A boldogságot valahányszor ölembe kivántam,
     Egy tündér szép hölgy lebbene gyorsan elő:
Gyenge vidám arccal, mint hajnal, tiszta szemekkel
     Mint a szép szerelem csillaga hajnal előtt
Ártatlanságnak leplében nyúlt deli testtel,
     Érző jó szívvel: lágy szava énekivel,
Igy jöve a képzelt boldogság: csalfa világom
     Eltünt, ah eltünt véle az égi leány!

Börzsöny, 1822