Mig gondok nélkűl játszottam az égi örömmel,
Melyet képzeletem tiszta szivembe
csala,
A boldogságot valahányszor ölembe kivántam,
Egy tündér szép hölgy lebbene
gyorsan elő:
Gyenge vidám arccal, mint hajnal, tiszta szemekkel
Mint a szép szerelem csillaga
hajnal előtt
Ártatlanságnak leplében nyúlt deli testtel,
Érző jó szívvel: lágy szava
énekivel,
Igy jöve a képzelt boldogság: csalfa világom
Eltünt, ah eltünt véle az égi
leány!
Börzsöny, 1822