Pipiske, aki vagy,
Miért oly gőgösen,
Hogy tőled a világ
Nem szinte idegen?

Hogy megdicsérgetik
Parányi lábaid,
S egyűgyű kebeled
Fehér hullámait?

S minő badar beszéd
Arcod rózsáiról!
Hol, mint rebesgetik,
A szépség papja szól.

Igaz, te nem vagy rút,
De, gyöngyöm, nincs eszed:
Egy tyúknak több lehet,
Ha ló kikérdezed.

Nincs benned fürgeség,
Nincs egy jó gondolat;
Megfogni szárazon
Nem bírnád a halat.

Mit használ szép szemed,
Ha csak bámulsz vele?
És nádszál termeted?
Csak lengeség jele.

Mi haszna vagy fehér,
Ha kebled jégverem?
S fejed szép fürt alatt
Egy eszmét sem terem.

Mindössze is csak egy
Csinos kis bábu vagy,
Tetemben nem csekély,
De lelked hía nagy.

Bíznának csak reám...
"Hohó! talán bizony?"
Korán sem: én csupán
Javára dolgozom.

Meglátná a világ
Az egykor léha nőt
- Azaz, ha elvenném! -
Mivé faragtam őt.

            *

,Szép ifjú, köszönöm!
De nem fogadhatom;
Pipiskeségemet
Tovább is folytatom.

S ha majdan a tavasz
Pacsirtahangot hall,
Bizvást jövendölöm:
Nem önnek szól a dal.'

1839. január 17. előtt


Elemzések

A vers Vörösmarty Mihály Pipiske című műve. A versben a költő egy kisasszonyt, Pipiskét, próbál meggyőzni arról, hogy nem annyira különleges és fontos, mint amilyennek gondolja magát.

Az alábbiakban bemutatom a vers lehetséges összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Verselemzés: A vers a költő által megfogalmazott gondolatokat ismerteti, és a vers szerkezetét, ritmusát, hangulatát elemzi.

2. Stílus: A vers a romantika időszakába, Vörösmarty életművébe sorolható. A romantikus irodalomra jellemzők a természet szeretete, az érzelmek hangsúlyozása és az egyéni élmények ábrázolása.

3. Motívumok: A versben szereplő motívumok közül az egyik a szépség és a külső megjelenés kérdése. A költő arra reflektál, hogy Pipiske mennyire meg van elégedve saját vonásaival és szépségével. Ez a motívum gyakran felbukkan a szépirodalomban.

4. Költői képek: A versben használt költői képek, például a "parányi lábaid", a "fehér hullámaid" vagy a "szépség papja" szavak képek formájában jelennek meg, és az olvasó képzeletét mozgósítják. Ez a költői eszköz elterjedt a lírai és epikus műfajokban.

5. Szimbólumok: A versben szereplő jellemzők és tárgyak, mint a "papja szól" vagy a "jégverem" is szimbolikus jelentéssel bírnak. Ezek a szimbólumok segítik a költő által közvetített üzenetet és érzelmeket.

6. Társadalmi kontextus: A vers visszaköszönhet a kor társadalmi és kulturális kontextusában is. Az idézetből és a vers végén lévő dátumból kiderül, hogy a vers 1839 januárja előtt íródott. A korabeli női szerepek és a társadalom által elvárt viselkedésminták is megjelenhetnek a versben.

7. Kritika: A vers egyben kritikai megjegyzésekkel is bír. A költő a pipiske jellemzőit és viselkedését kifigurázza, és rámutat arra, hogy a külső megjelenés nem minden, és a belső kvalitások is számítanak.

8. A líra műfaja: A vers lírai műfajba sorolható, hiszen a költő itt érzelmeit fejezi ki és gondolatait fogalmazza meg.

Ezek az összefüggések és elemzések segítenek megérteni és értékelni Vörösmarty Mihály Pipiskét. A versben a költő egy hagyományos női szerepet, a kisasszonyt kritizálja, és általános kérdéseket vet fel a szépség, a külső megjelenés és a belső tartalom kapcsolatáról.

Vörösmarty Mihály "Pipiske" című versét természettudományos szempontból elemzve, néhány érdekes összefüggésre lehetünk figyelmesek a verse és a mai természettudomány legfrissebb felfedezései között.

Az első dolog, ami eszünkbe juthat a versről, hogy az emberi gőg, az önimádat és a külsőségekhez való ragaszkodás káros lehet az emberi kapcsolatokra és az igazi boldogságra való törekvésben. Ebben a kontextusban a versben szereplő Pipiske alakja a tökéletes példa arra, hogy a külsőségekön túl nem sok értelmet találunk az életben.

A versben szereplő szépség motívuma kapcsolatba hozható a mai természettudomány által felfedezett szépség fogalmával. A szépség papja, mint az élet tápláló ereje, csodálatos és elragadó jelenségként jelenik meg a versben. Az utóbbi évek felfedezései arra utalnak, hogy a természeti szépség nem csak esztétikus érzelmeket vált ki, hanem pozitív hatással lehet az emberi életre és egészségre is.

A versben található különféle állatmotívumokhoz kapcsolódva, például a tyúk és a ló összevetésével, észrevehetjük a természettudomány kutatásának fontosságát a különféle állatfajok közötti közötti kapcsolatok megértésében és a környezetünkben található egyensúly fenntartásában. Ezek a kutatások hozzájárulhatnak a biodiverzitás megőrzéséhez és a környezeti problémák megoldásához.

A versben szereplő pipiske alakja, aki nem rendelkezik fürgeséggel és jó gondolatokkal, arra utal, hogy az intelligencia, az agilitás és a kreativitás fontos szerepet játszanak az emberi fejlődésben és sikereiben. A modern tudomány kutatásainak eredményei alapján ezek a jellemzők hozzájárulnak az emberi agy fejlődéséhez és az innovációhoz.

A vers végén, amikor a költő megkérdőjelezi a pipiskenől alkotott képet, láthatjuk a tudomány radikális hatását a társadalom és az emberek nézeteire. Az emberi értelem, az érvelés és a tudományos alaposság segít a hamis hiedelmek és előítéletek lebontásában, valamint lehetővé teszi a társadalmi előítéletek és sztereotípiák kihívását.

Természetesen a vers nem közvetlenül hivatkozik a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, de az általunk látott kapcsolódási pontok fontosak lehetnek a közösségek közötti társadalmi párbeszéd előmozdításában és az emberi létet érintő problémák megoldásában. A természettudományos kutatások és eredmények által nyújtott információk segíthetnek abban, hogy az emberek kritikusan gondolkodjanak a világról és a saját helyükről benne.

A vers Vörösmarty Mihály "Pipiske" című alkotása, amelyben egyik szerzői énje, Pipiske választ ad az őt kritizáló versrészre. A versben az isteni teremtés képeit és az emberi jellemvonásokat helyezi egymás mellé.

A vers teológiai szempontból érdekes lehet, mert megjeleníti az emberi lényeg és az Isteni teremtés közötti különbségeket. Ebben a kontextusban a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika is releváns nézőpontokat kínálhatnak az értelmezéshez.

A bibliatudomány szemlélete szerint az ember Isten képmására teremtetett. Ez azt jelenti, hogy az ember Isten valamennyi tulajdonságával rendelkezik, bár sokak szerint ez főként a lelki tulajdonságokra vonatkozik. A versben megjelenő Pipiske a versszerző által megalkotott karakter, aki korlátozott képességeivel és hiányosságaival rendelkezik. Ez a bibliatudományi nézőpontot tükrözheti azáltal, hogy az emberi lényekben korlátozott értelem és kreativitás van, ami miatt nem érik el Isten tökéletességét.

A patrisztikus nézőpont szerint az emberi lények személyességét és lényüket Istenből fakadónak tekintik. Az emberi lényeket Istenben való részvételre hívják fel, ami a vershez kapcsolódva azt jelentheti, hogy csak Isten közelségében, az isteni szeretetben valósíthatjuk meg teljes valónkat és képességeinket.

A skolasztika tekintetében az emberi lények megismerését és kapcsolatát Istenbeli valójával a rationális gondolkodás és az érvelés révén lehet felfedezni és megérteni. A versben az értelmi korlátok és hiányosságok jelenítik meg az emberi gondolatvilág korlátait, ami megjelenítheti a skolasztika nézőpontját.

Azonban a vers további értelmezésekre is lehetőséget ad. Például a női szépség megbecsülésének hiányát és az önkéntes alárendelődést kritizálhatja. A versben megjelenő Pipiske karakterének önértékelési problémái és bizonytalansága az általános emberi törékenység, a vágy a tökéletességre és elfogadásra, amely minden egyes emberrel kapcsolódhat, függetlenül a teológiai szempontoktól. A versekben megjelenő ellentétek és kritikák az emberi lényeg különböző aspektusait is megmutathatják, mint például a külső és belső értékek közötti konfliktus, az emberi intellektus és érzelmek közötti kapcsolat, vagy a testi és lelki valóságok közötti kettősség.

Összességében, a vers teológiai szempontból többféle értelmezési lehetőséget nyújt, beleértve a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is. Az emberi jelleg korlátai, az isteni teremtés és az emberi lény közötti különbségek, a szépség és értelmi képességek értékelésének problémái mind megjelennek a versben, amelyhez további értelmezési lehetőségek is társíthatóak.