Ez a csárda nevezetes,
Gólya jár rá, nagy kelepes.
Ha én gólyamadár volnék,
Ilyen házra nem is szállnék.

Kidőlt, bedőlt az oldala,
Bele jár az istennyila,
A forgó szél dúdol rajta,
Boszorkánytánc van alatta.

Hej kivűl is, hej belűl is,
Ki van itthonn, ha beteg is?
Ki hoz nekem bort eleget,
Piros lánytól hókenyeret?

Puha kenyér eledelem,
Szomjam ellen borral telem,
S ha felindít a szerelem,
A szép leányt megölelem.

Hej de itt senki nem felel,
Csak az egy gólya kelepel:
Útra készűl az is szegény,
Nem ülhet a ház tetején.

Gyerünk innen, fakó lovam!
Tisza ide nem messze van,
A Tiszában megitatok,
A Dunáig meg sem állok.

Isten hozzád, puszta szállás,
Gözűtanya, denevérház!
Hordjon el az őszi zápor,
Mért nincs benned egy ital bor.

1829 novembere előtt


Elemzések

A vers Vörösmarty Mihály "Puszta csárda" című írásának részlete. Az alábbiakban elemzem az irodalomtudományi szempontokat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers megjelenése és alkotója:
- Vörösmarty Mihály egyik legismertebb és legfontosabb magyar költője. "Puszta csárda" 1829-ben jelent meg.

Stílus és nyelvezet:
- A vers hagyományos, rímekkel és ritmussal rendelkező struktúrával rendelkezik, ami a romantikus irodalomra jellemző.
- Vannak képek és hasonlatok a versben, amelyek a szépirodalom eszközei.
- A vers nyelve közérthető és könnyed, de mégis gazdag és expresszív.

Témák és motívumok:
- A vers a pusztai élet, az elhagyatottság és az elszigeteltség hangulatát fejezi ki.
- A természet és az állatvilág motívumai jelennek meg a versben, például a gólya és a szél.
- A versben felmerül a szerelem és a vágy motívuma, amelyek a romantikus irodalom jellemzői.

Versforma és szerkezet:
- A vers négy szakaszból áll, mindegyik négy sorból.
- A rímképletek körülbelül ABAB vagy AABB.
- A vers kezdetén és végén található egy epigramma, ami segít a vers egészének összetartásában.

Nemzetközi összefüggések:
- A romantikus irodalomban számos hasonló témával és motívummal találkozhatunk, például a természet és az érzelmi állapotok megjelenítése, valamint a romantikus vágyak és az elszigeteltség.
- A romantikus irodalom jelen van az angol, német és francia irodalomban is, például a romantikus költők (mint Wordsworth, Goethe vagy Victor Hugo) műveiben.

Magyar összefüggések:
- Vörösmarty Mihály az első magyar romantikus költők közé tartozik, és a "Puszta csárda" is a romantikus irodalom jegyeit viseli magán.
- A magyar romantikus irodalom másik jelentős alakja Sándor Petőfi, akinek a verseiben is megtalálhatóak a romantikus motívumok és stílus.

Összegzés:
A "Puszta csárda" a magyar romantikus irodalom kiemelkedő darabja, számos irodalmi eszközt alkalmazva, amelyek nemzetközi irodalmi összefüggéseket is mutatnak. A természet, a vágy és az elszigeteltség motívumai központi helyet foglalnak el, miközben a vers nyelve könnyed és gazdag. Vörösmarty Mihály modern és romantikus stílusa, valamint költészetének gazdagsága hozzájárul a "Puszta csárda" jelentőségéhez az irodalmi területen.

A vers első képei egy csárdáról szólnak, amely nagyon híres, mivel gólyák gyakran látogatják. Ez a rész a madarak viselkedésére utalhat, amelyet a mai természettudomány a madarak migrációjának tanulmányozásával vizsgál. A gólya hosszú távon repül, hogy táplálékot és megfelelő életkörülményeket találjon magának, és a költő megjegyzi, hogy nem választana olyan házat, amilyen a csárda.

A következő képek a csárda állapotára utalnak, amely bedőlt és kidőlt oldalával. Azt mondja, hogy az isten nyila belejár a csárda oldalába, és a forgó szél dúdol rajta. Ezek a képek talán a természet erejére utalnak, amely ráhat a szerkezetekre és az emberek által épített tárgyakra. A mai természettudomány például a szélenergia hasznosításával és az anyagok szilárdságának vizsgálatával foglalkozik, amelyek kapcsolatban lehetnek a versben leírt jelenségekkel.

A következő sorokban a költő azt kérdezi, hogy ki lesz vele, ha beteg lesz, és ki hoz neki bort és kenyeret. Ezek a gondolatok talán az emberi egészség és a táplálkozás kapcsolatára utalnak, amelyek a modern egészségtudomány és a táplálkozástudomány kutatási területeit képezik. Az egészségtudomány a betegségeket és a testi-lelki egészség kérdéseit vizsgálja, míg a táplálkozástudomány a táplálkozás hatásait és a megfelelő étrend betartását kutatja.

A következő rész a költő étkezési szokásairól beszél, hogy puha kenyeret és bort fogyaszt, és ha szerelmes lesz, megöleli a szép leányt. Ezek a gondolatok a táplálkozás szerepére és az emberi kapcsolatokra utalnak. A mai kutatások szerint az egészséges étrend és a megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszik az általános egészség a test és a szív-érrendszer egészsége, valamint az emésztőrendszer megfelelő működése szempontjából. Emellett az emberi kapcsolatok és a szeretet fontosságát is hangsúlyozzák a hatékony működés és az egészséges élet szempontjából.

Az utolsó rész arról szól, hogy a gólya már indulni készül az útra, és a költő felkészül elindulni a Tiszához, majd a Dunáig. Ez a rész a természetben meglévő mozgás és a tájhoz való kötődésre utalhat. A természettudomány a természeti erőforrások kezelésével és megőrzésével, valamint a tájvédelemmel foglalkozik, hogy fenntartható módon használja és védelmezze a környezetet.

Összességében a versben szereplő képek és gondolatok sok olyan témával kapcsolatosak, amelyeket a mai természettudomány legfrissebb felfedezései és kutatásai vizsgálnak. Ez a vers arra emlékeztethet minket, hogy a természeti környezet, az egészség és a kapcsolatok mind részei vagyunk a természettudomány által megvizsgált és megértett világnak.

Vörösmarty Mihály "Puszta csárda" című versének teológiai szempontból történő elemzése azt jelenti, hogy a versben megjelenő témákat, képeket és kifejezéseket vizsgáljuk a teológiához kapcsolódó nézőpontok szerint. Ehhez az alábbi nézőpontokat vegyük figyelembe: bibliatudomány, patrisztika és skolasztika.

A vers első négy sora a gólya és a csárda közt áll fennellenes viszonyra utal. A gólya híres és nagytermetű madárként a bibliai jelképrendszerben is szerepet kap (ld. Jób könyve 39:13-18), itt azonban elutasítja a csárdát, mert annak rossz állapota miatt nem tartja megfelelőnek. Ebben a sorokban azután a nyíl bejárástól és az alatta folyó boszorkánytánctól van szó. A nyílra való célzás bibliai szimbólum, lehet megjelenítéssel a Jób könyvéből, ahol az Isten származású nyíltól menekülő gólyák is említtetnek. A boszorkánytánc szóösszetétel pedig egyfajta szemfényvesztésre utalhat, mely a mágia, vagy az átkozás tárgya volt a régmúltban.

A következő sorokban a versben egyáltalán nem válaszolnak arra a kérdésre, hogy van-e a csárdában egyáltalán valaki, vagy ha addig valaki van ott is, jobbára betegen van-e. A kérdések gondolhatóan az emberi segítségre irányulnak, vagyis hogy ki ad jobban bort, és nevezetten piros lánytól hókenyeret. Itt térképezzük fel az erőfeszítéseket a csárdához és a csárda a csárdázóhoz: az egyik dalban a puha kenyér és a bor kerül középpontba, amelyek az élet alapvető alapköveit jelenthetik. A szerelem említése rámutathat egy másik teológiai aspektusra, ahol a szép lány Istentől való ajándékként jelenik meg, akivel az ember megölelkezhet. Ez a patrisztikus teológiára utal a szépség transzcendens megértésének alapján, amelyet Isten szépsége modellál.

A versben a gólya indult meg és hagyja el a csárdát, mondván hogy útra készül. Ez a szakasz a csárdának a társadalmi realitásának annullable ábrázolásával a skolasztikus teológiára utal, amely hangsúlyozza, hogy mielőtt valami gondolkodás, megelőzi egy út előkészítése és annak keresése, hogy mi szükséges az út elindításához.

A vers utolsó sorai az Isten és a természeti elemek kapcsolatáról beszélnek. A vers azt sugallja, hogy báár Istent köszönti, mégis a záporba teszi a csárdát, feltéve, hogy nem találunk benne egy ital bort. Az Istenhez intézett köszönés egy puszta szálláson hamarosan hozzá a völkonya és az istenüzenetek célba bevetésére, feltéve hogy nem drága telt borunk van nálunk, csak az Istentől érkező csapadékot fogadjuk. Ebben a részben lehetne utalni a keresztény spiritualitásra, ahol a földi javak ideiglenesek, és az igazi segítség és elégedettség az Istentől származik.

Összességében a "Puszta csárda" című vers teológiai szempontból számos aspektust tartalmaz, amelyek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika területein kapcsolódnak. A vers végigvonulva az emberi szükségleteken és vágyakon keresztül arra a következtetésre jutunk, hogy az emberi élettel kapcsolatos kérdések végső megoldása az Istentől származik.