Egy jámbor remetét lelsz e kis üregbe letéve,
     Kit szent gondjai közt csendesen ére halál.
Mely élelmit adá, itt hajladoz a fa fejénél,
     Lábainál csörög a kút ere, melyet ivott:
Halk suhogásaikat még hallja-e valljon alant is?
     Hallja; de álmadozik s álma örökre szelíd.

1830


Elemzések

A versben egy jámbor remeteról olvashatunk, aki itt hagyta életét ezen a kis üregben. A vers elején láthatjuk, hogy a remete csendesen halt meg, szent gondjai közt. Ez azt sugallhatja, hogy a remete olyan életet élt, melyet Isten akaratában töltött, és a halálával elnyerte az üdvösséget.

A vers második részében láthatjuk, hogy a remete itt, az üregben már semmi szükségét nem érzi semmi élelemnek vagy italnak, mivel Isten gondoskodott róla. Ez a rész a bibliatudomány szempontjából értelmezhető, ahol Isten gondviselő szeretetéről és a hitélet gyakorlásáról beszélünk.

A versben említett fa és a kút is jelentős szerepet kap. A fa fejénél hajladozik, a kút ere pedig lábainál csörög. Ezek szintén a Teremtő gondoskodó szeretetét és gondviselését szimbolizálják. A fa a teremtett világot, a kút pedig a természet rengetegét jelképezheti. A remete tehát itt, az üregben is élvezi és tapasztalja Isten gondoskodását.

A vers zárása érdekes, mivel megjegyzi, hogy a remete az álomban még hallja a suhogásokat, de álma örökre szelíd. Ez a része a patrisztika és a skolasztika nézőpontjából is érthető. A remete halála után továbbra is jelen van a lelkek között vagy a mennyben, és még mindig észleli az élet zajait, de már békés és boldog álomban van. Ez azt sugallhatja, hogy a remete elnyerte az üdvösséget és Isten jelenlétét tapasztalja.

Összességében a vers egy jámbor remete halálát és üdvösségét ábrázolja. Az Isten gondoskodását és szeretetét hangsúlyozza a remete életében és a halála után is. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind megtalálhatóak a versben, és segítenek mélyebb értelmet adni a képeknek és a szimbólumoknak.

A Vörösmarty Mihály által írt Remete sírja című vers alapvetően nem természettudományos témákat dolgoz fel. Azonban néhány olyan elem található benne, ami a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható.

Először is, a versben említett fa és a kút olyan elemek, amelyek a természethez kapcsolódnak. Az utóbbi évtizedekben a fák és az erdők szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben felértékelődött. A fák szerepet játszanak az atmoszféra oxigénellátásában és a szén-dioxid (a globális felmelegedés fő okozója) elnyelésében. Emellett a vers említi a fa fejénél hajladozó élelmit, ami lehetőséget adna arra, hogy a vers áthallásban kapcsolódjon az élelmezés és a fenntartható mezőgazdaság témaköréhez is.

A kút a vízzel kapcsolatos, ami az élet alapvető alkotóeleme. Az emberi civilizáció szempontjából a víz egyre fontosabbá válik, hiszen a folyók, tavak és az óceánok nemcsak az ivóvíz forrásai, de jelentős energiapotenciállal is rendelkeznek, például a hidroelektromos áramtermelés szempontjából. Emellett a tiszta és hozzáférhető víz egyre inkább fenyegetettnek tekinthető, ami a klímaváltozás és az emberi tevékenység következménye lehet.

A vers utolsó sorában szereplő "álmadozik és álma örökre szelíd" kifejezés által pedig kifejezhető az emberi tudás korlátai és a természettel szembeni alázat. A mai természettudományos felfedezések számos területen kiemelték az emberi tudás korlátait, sokszor rámutatva arra, hogy még mindig rengeteg ismeretlen és megfejthetetlen rejtély van a természetben.

A fentiek alapján tehát a Remete sírja versben található fa, kút és az emberi tudás korlátainak megjelenítése a természettudományos kutatásokhoz és felfedezésekhez kapcsolódhatnak.

A vers Vörösmarty Mihály Remete sírja címmel ismert, és a romantikus irodalomhoz tartozik. Az alábbiakban kiemelünk néhány összefüggést mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Romantikus elemek: A vers több romantikus jellemvonást mutat. A remete figura a romantikus irodalom egyik gyakori motívuma, aki a világtól és a társadalomtól elszigetelten él. A halál, az álom és a természet hangjai is romantikusan hatnak a versben.

2. Természet motívumai: A természet és az emberi élet kölcsönhatásának ábrázolása szintén tipikus romantikus motívum. A versben a fa, a víz és a természeti hangok mind a remete csendes életét, illetve a halál előtti pillanatokat szimbolizálják.

3. Idő és halál: A versben a halál és az idő fontos szerepet játszik. A remete már a halál küszöbén áll, és az idő múlását érzi a természet hangjaiban. Ezzel összefüggésben megjelenik a múlt és az elmúlás motívuma is.

4. Magyar irodalom: Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik kiemelkedő alakja. A Remete sírja egyike a legismertebb verseinek, és jól megmutatja a romantika sajátosságait és jellemzőit.

5. Nemzetközi irodalom: A romantika nemzetközi irodalmi áramlat, így a Remete sírja is kapcsolatba hozható más romantikus írók és költők műveivel. A remeték és az elszigeteltség motívumai például megtalálhatóak a német romantikában is, mint például Friedrich Schlegel vagy Novalis műveiben.

6. Romantikus költészet forma és stílus szempontjai: A vers szerkezete és nyelvezete is kapcsolatba hozható más romantikus költők munkáival. A költemény rímesebb és dallamosabb részekből áll, amelyek a romantika érzelmi kifejezésének és költői hatásának jegyei.

7. Megjelenítés és érzékeltetés: A Remete sírja az érzékek és az érzéki világ hangsúlyozásán keresztül hat a befogadóra. Az igei határozhatatlanul mutatja be a helyzetet, így az olvasó vagy hallgató megpróbálja elképzelni az énekelt állapotot és a jelentett helyszíneket.

Ezek csak néhány példa a lehetséges irodalomtudományi szempontokra, amelyeket alkalmazhatunk a Remete sírja versének elemzésére. A vers több réteget és jelentést hordozhat magában, tehát a meghatározott elemzési szempontokon túl is számos más összefüggést és interpretációt találhatunk.