A vers elsődlegesen Vörösmarty Mihály "Sas és fogoly" című művéhez tartozik. A versben egy sas és egy fogoly párbeszéde jelenik meg, melynek során a sas kifejezi meglepődését, hogy miért nem akasztják fel a foglyot, mire a fogoly azt válaszolja, hogy mert ellopta egy oroszlán szárnyát. A versben végül a sas megjegyzi, hogy éhességben van, mire a fogoly azt válaszolja, hogy ő kövér falat. A vers 1829 elején íródott.
Mindenekelőtt érdemes kiemelni a versbeli párbeszéd formáját, mely a drámai irodalmi műfaj jellegzetességét képviseli. A párbeszéd során kiderül, hogy a sas és a fogoly két ellentétes karaktert képvisel: a sas a szabad és fenséges légi ragadozó, míg a fogoly elnyomott és védtelen. A foglyot azonban nem akasztják fel, mert "jó uram, saskeselyt cselekszik", azaz jó cselekedetet végzett, miközben az oroszlánnak ellopta a sasszárnyát. Ezen a ponton a versben egy fordulat következik be: a sas meglepődve reagál, és megjegyzi, hogy a szárny neki jár. A fogoly azonban elnevezi a sasnak, mint "oroszlánynak", ami arra utal, hogy a fogoly valójában találékony és okos, és a szerepét megfordítja. A vers végén pedig a sas éhségét hangsúlyozza, mire a fogoly megjegyzi, hogy ő "kövér falat".
A versben az állatok jelképes jelentése is fontos. Az oroszlán az erő és hatalom jelképe, míg a sas a szabadságot és fenséget szimbolizálja. A fogoly viszont az elnyomottságot és a bűnhödést reprezentálja. Ebből a szempontból azt is érthetjük, hogy a fogoly ellopja az oroszlán szárnyát annak érdekében, hogy a hatalom jelképét megszerezze és kiszabadítsa magát az elnyomásból.
Az időszak kérdésében érdemes megemlíteni, hogy a vers 1829 elején íródott, ami a korai romantika időszakába illeszkedik. A romantikus irodalomra jellemző a természet és az érzelmek hangsúlyozása, valamint az egyéniség, az önemelkedés fontossága. Ezek a tényezők jelen vannak a "Sas és fogoly" versben is, ahol az egyéni szabadság és a hatalom/védelem iránti vágy az uralkodó téma.
A nemzetközi szépirodalom terén a vers kevés összefüggést mutat más művekkel. A párbeszédes forma és az állatok jelképes jelentése fontos irodalmi elemek, de egyedülállóak nemzetközi szinten. Azonban észrevehető hasonlóságok vannak a szimbolizmus és a szürrealizmus irányzataival, melyek az állatokat és a jelképeket hangsúlyozzák a versekben.
Összességében a "Sas és fogoly" versben Vörösmarty Mihály képekkel, szimbólumokkal és párbeszéddel ábrázolja az egyéni szabadság és hatalom vágyát. A vers a romantika időszakában jelent meg, és bár kevés közvetlen kapcsolata van nemzetközi művekkel, az általános témák és irodalmi elemek hasonlóságokat mutathatnak a szimbolizmus és a szürrealizmus irányzataival.