Sír a szegény Pere,
Tüske ment lábába,
Nem mehet vigadni
Víg lányok sorába.
Maradt volna otthon,
Most nem keseregne,
Barna kenyeréhez
Könyvet nem keverne.
Felesége lenne
Bőgatyás legénynek,
Szűz pártája helyett
Főkötőt tennének.
De most az is búsúl,
Ő is sír hiába:
Vendég katonának
Minek járt nyomába.
Minek örült korán
Tarka keszkenőnek,
Hitegető szónak,
Cifra esküvésnek.
Verje meg az Isten
Mind a két világon,
Miatta fonnyad el
Szép fiatalságom.

1828. július


Elemzések

A vers természettudományos szempontból többféle aspektussal is kapcsolatba hozható. Az egyik ezek közül a növényvilág. A vers első soraiban található "Tüske ment lábába" kifejezés arra utal, hogy egy tüskés növénybe lépett bele a szegény Pere, és emiatt kesereg. Ezt a növénytípust azonban pontosabban nem határozza meg a vers, így itt csak találgatni lehet, hogy melyik fajról lehet szó.

A versben szó esik a szegény Pere barna kenyéréről is. Ez a természettudományos szempontból az élelmiszeriparhoz és a mezőgazdasághoz köthető. A barna kenyér előállításához a gabona termesztése és feldolgozása szükséges, amivel a mai modern természettudományi felfedezések, mint a géntechnológia és az agrárműszaki fejlesztések, kapcsolatban lehet.

A vers további részeiben azonban kevésbé találhatók olyan elemei, amelyek közvetlenül kapcsolódnának a természettudományhoz. A felesége és a katonák pártája, valamint az esküvői ceremónia említése nem hozható kapcsolatba a legfrissebb természettudományi felfedezésekkel.

Összességében elmondható, hogy a versben található természettudományos elemek nagyon korlátozottak, és a legfrissebb felfedezésekkel való kapcsolatuk minimális. Ebben a versben inkább az emberi érzelmek és társadalmi körülmények jelennek meg, mintsem a természeti jelenségek vagy a tudományos felfedezések.

A vers megszólaltatja a szegénységgel és a változatlan sorsával megküzdő Pere személyét. A vers témája az elérhetetlen boldogság és a kötöttségek, amelyek megakadályozzák Pere-t abban, hogy részt vegyen a vidám eseményekben és élvezze a fiatal életet.

A versben megjelenik néhány olyan elem, amelyeket kapcsolatba lehet hozni a magyar irodalom történetével. Például a sorokban található rímképletek és az ütemes ritmus a magyar népdalokra emlékeztethet, amelyek fontos részei a magyar népzenének és irodalomnak. Emellett a versben elrejtett ironikus megjegyzések és a nyelvi eszközök felhasználása (pl. hasonlatok, megszemélyesítések) szintén tipikusak a magyar lírára.

A vers tartalmaz olyan elemeket is, amelyeket nemzetközi irodalmi kontextusban lehet értelmezni. Például a szegénység motívuma olyan művekben is gyakran megjelenik, mint Charles Dickens Oliver Twistje vagy Victor Hugo Les Misérables-ja. A költemény hangulata és a szegénység sorsának bemutatása emlékeztethet az angol romantikus költészetére, amely gyakran foglalkozott a társadalmi igazságtalansággal és a szegénység problémájával.

A versben megjelenő keserűség és bánat az emberi tapasztalat általános érzéseit közvetíti, amelyek minden kultúrában jelen vannak. Ezek az érzelmek és az ábrázolásmód egyszerre hozzájárulnak a vers univerzalitásához és az olvasó tapasztalataival való azonosulásához.

Összességében tehát a vers Vörösmarty Mihály által megalkotott személyes és általános témákkal és stíluselemekkel rendelkezik. Ezek a témák és elemek a magyar és nemzetközi irodalom egészében megtalálhatók, és hozzájárulnak a vers művészi értékéhez és relevanciájához.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, különösen a szegény Pere és a szenvedése kapcsán.

A bibliai kontextusban a szenvedés és az elnyomás gyakran tematizálva van. Az Ószövetségben például a zsoltárok sok helyen kifejezik a szenvedésüket, és szavakat keresnek a fölülemelkedésre és a megváltásra. Az Újszövetségben pedig Jézus is számos alkalommal beszél azoknak a szenvedéseiről, akik a hitük miatt elnyomó hatalmak áldozataivá válnak.

A versben Pere szenvedése nagyon kézzelfogható és földi: "Tüske ment lábába" és "Nem mehet vigadni/Víg lányok sorába". Ez azonban spirituális értelemben is értelmezhető. Az emberi szenvedés mélységében s az Isten elé borulásban kifejeződik, mert Pere már nem tud "könyvet keverni" - azaz spirituális táplálékot kapni - a "barna kenyér" mellé.

Az első észlelt összefüggés a bibliatudomány lehet, hogy a "könyvet nem keverne" kifejezés. A bibliai idézés vagy referálás itt nem történik, de a kutatók mindenesetre azzal foglalkoznak napjainkban, hogy miképpen olvassák és értelmezik a Biblia különböző részeit.

A patrisztika is releváns lehet a vers értelmezésekor, mivel a korai keresztényegyház atyáinak gondolkodása sokszor foglalkozott a szenvedéssel és az elnyomással. A szegény Pere szenvedése egyfajta szablont képez a patrisztikus gondolkozásban, amely szerint az egész teremtés szenved a bűn következményei miatt, és az emberiség megszabadulásra vár.

A skolasztika, vagyis a középkori egyetemi filozófiai iskola is hozzájárulhat a vers értelmezéséhez. A skolasztikák gyakran foglalkoztak azzal, hogyan tudjuk tehát értelmezni a fájdalmat és a szenvedést, és hogyan jelenik meg az Isten kegyelme és mentőhatalma az emberi szenvedésben. A vers a "Verje meg az Isten/Mind a két világon,/Miatta fonnyad el/Szép fiatalságom" sorokban tükröződik, amelyek azt sugallják, hogy Isten megbünteti Pere szenvedése a bűneiért, de ugyanakkor az is kiemelhető, hogy az író két világot említ itt, ami utalhat a skolasztikus dualizmusra (test-lelkivilág).

A vers egyéb megközelítések is lehetségesek, például a szociológiai, pszichológiai vagy filozófiai olvasatok. Attól függően, hogy mely megközelítést választjuk, a teológiai elemzés ezen keresztül mélysíthető és kiegészíthető.