Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

1836


Stílusok

Magyar hazán csodavilága,
Légy hű az ő törvényeihez,
Bölcsőd és sírod is téged védelmez,
Gondosan ápol és eltakar.

A nagy világon kívül nincs hely,
Ahol boldogulni lehetne számára,
Áldjon vagy verjen a sors keze,
Itt kell élned, és itt kell halnod.

Ez a föld, ahol annyi vért ontottak
Apáid és ősök a szabadságért,
Ez, amelyhez minden szent név
Egy egész évezredig kötődik.

Itt harcoltak a hősök honért
Árpád vezetése alatt,
Itt lett a rabigáról letörve
Hunyadi János karjaival.

Szabadság! Itt hordozták büszkén
Véres zászlóidat,
És elesett legjobbjaink
A hosszú harcok során.

És annyi balsors közepette,
Oly sok viszálytól sújtva,
Bár megfogyatkozva, de megtörve soha,
Él ez a nemzet e hazában.

Ó, népek hazája, nagy világ!
Feléd merészen kiált:
"Egy egész évezrednyi szenvedés
Éltetést vagy halált kér!"

Nem lehet, hogy annyi szív hiába
Ontott volna vérét,
És annyi hű kebel
Szakadt volna el a hazáért.

Nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadna
Egy átoksúly alatt.

Még el fog jönni, még el fog jönni
Egy jobb korszak, amikor
Buzgó imádság árad
Százezrek ajkairól.

Vagy ha be kell következnie,
A nagyszerű halálnak,
Ahol temetés fölött
Egy egész ország vérben áll.

És a sírban, ahol a nemzet nyugszik,
Népek veszik körül,
S az ember millióinak
Szemükben gyászköny ül.

Légy hű rendületlenül
Hazádnak, óh magyar,
Itt kell éltedet megtalálnod,
S ha elesel, itt takar majd hant.

A nagy világon kívül nincs hely,
Ahol boldogulni lehetne számára,
Áldjon vagy verjen a sors keze,
Itt kell élned, és itt kell halnod.

1836


Elemzések

A Vörösmarty Mihály által írt Szózat című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. Bár a vers elsősorban a nemzeti identitás és a hazaszeretet kifejezésére szolgál, azonban bizonyos részei összekapcsolhatók a természettudomány legújabb eredményeivel.

Az első részben a földet említi, mint ahol "Apáid vére folyt", utalva ezzel az emberi történelem eseményeire és harcaira, amikor az ősök a nemzetért küzdöttek. Az emberi származást, valamint az evolúciós történetet a természettudományok, például a biológia és az antropológia vizsgálják. Az emberi vér áramlása tehát kapcsolatba hozható a humán eredettel kapcsolatos kutatásokkal és felfedezésekkel.

A vers folytatásában a "szabadság" témáját érinti, amely szintén kapcsolatba hozható a természettudomány legújabb kutatási eredményeivel. A tudományos fejlődés és a technológiai fejlesztések lehetőséget teremtenek az emberiség számára, hogy szabaddá tegye magát a korlátozásoktól és kiszolgáltatottságtól. Ez a szabadság lehetőséget nyújt az emberiségnek, hogy jobban megértsék és alakítsák a természetet is.

Az utolsó részben a vers utal a halálra is, mint olyasvalamire, amely elkerülhetetlen a nemzetért való küzdelemben. A halál és a temetkezés tematikája összetett értelmet kap a mai természettudomány eredményeivel. A kutatások és felfedezések számos kérdésre választ adnak a halállal és az élettel kapcsolatban. A modern orvostudomány és biológiai kutatások segítenek megérteni a halál folyamatát, a sejtregeneráció lehetőségeit és az öregedéssel összefüggő folyamatokat is.

Összességében a Szózat vers bizonyos elemei átfedésben vannak a természettudományos kutatások és felfedezések legfrissebb eredményeivel. Bár a vers elsősorban a nemzeti identitást és a hazafiságot fejezi ki, a természettel és az emberiség helyével kapcsolatban megfogalmazott gondolatok összhangban vannak a természettudományos ismeretekkel és a modern tudományos felfedezésekkel.

Vörösmarty Mihály "Szózat" című verse közismert és mélyen meghatározó szerepet tölt be a magyar irodalom és történelem szempontjából. A költemény irodalomtudományi elemzése során több lehetséges összefüggésre lehet utalni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

- A vers a magyar nemzeti identitásra fókuszál és azt az üzenetet közvetíti, hogy mindenkinek rendületlenül hűnek kell maradnia a hazájához. Ez a témakör visszaköszön a nemzetközi szépirodalomban is, például William Shakespeare "Szerelmes Shakespeare" című darabjában, ahol a főszereplő patrióta érzelmei következtében a hazáját helyezi előtérbe.

- Az egész versben jelen van a haza és a hazaszeretet motívuma, ami többek között hasonlít a Tennyson "In Memoriam A.H.H." című költeményére, ahol az elhunyt barátot és a nemzetet szimbolizáló hazát következetes párhuzamban állítja egymás mellé a költő.

- A versben megjelenik a harcos honvéd és a hőség motívuma is, ami hasonlatokat mutat például Arany János "Toldijá"-ban, ahol a főszereplő Toldi a hazájáért és szeretteiért vívja hősi harcát.

- A szabadság szimbóluma és annak fontossága a nemzet számára is előtérbe kerül a versben. Ez a téma visszaköszön számos más irodalmi műben is, például John Milton "Paradise Lost" című epikus költeményében, ahol az ember és az angyalok védelmezik és harcolnak a szabadságért.

- Megemlítésre kerül az önfeláldozás és a haza iránti szeretet fontossága is. Ez a téma kapcsolódik például Victor Hugo "A nyomorultak" című regényének feláldozás és szeretet motívumához.

- Végül, de nem utolsósorban, a versekben megjelenik a remény és az új korszak eljövetele is. Ez az elem kapcsolódik Edgar Allan Poe "Az raven"-hez, ahol az új korszak érkezésére és a pozitív változásokra vonatkozó vágyakozás jelenik meg.

Összességében Vörösmarty Mihály "Szózat" című verse számos irodalmi elemet, motívumot és üzenetet tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a magyar és a nemzetközi szépirodalomhoz. A hazaszeretet, szabadság, hőség és remény motivációi jelen vannak a költeményben, és hozzájárulnak annak irodalmi értékéhez és mély jelentőségéhez.

Vörösmarty Mihály SZÓZAT című verse teológiai szempontból számos érdekes összefüggést és kérdést vet fel. A versben megjelenik a haza, a nemzet és a szabadság témája, ezeket pedig a keresztény vallásossággal és a hitbeli elkötelezettséggel kapcsolja össze.

A vers elején a költő arra buzdítja a magyar embereket, hogy rendületlenül legyenek hívei hazájuknak. Ez a teológiai nézőpontból úgy értelmezhető, hogy a történelmi Magyarország egyfajta szent helyként tűnik fel, amelyet érdemes védelmezni és tisztelni. Az, hogy a bölcső és a sír is itt található, azt fejezi ki, hogy Magyarországban kezdődik a születés és itt találjuk meg az örök nyughelyet. A "Mely ápol s eltakar" sor pedig azzal az elképzeléssel kapcsolódik a vallási eszmékhez, hogy Isten gondoskodik a haza dolgairól.

A második részben a költő azt mondja, hogy Magyarországon kívül nincs hely a magyar nép számára. Ez arra utal, hogy a költő szerint a haza és a nemzet szorosan összekapcsolódik a földdel, amelyet a magyarság ősei vérrel öntöztek meg és szentnek tartottak. Tehát a haza, mint szent hely, az isteni gondoskodásnak is kifejeződése a költő szemében.

A vers folytatásában a történelmi eseményekre és a hősök harcára utal, akik azért küzdöttek, hogy megszabadítsák a hazát a rabigától. Ez a patrisztikus és skolasztikus nézőpontokhoz is kapcsolódik, amelyekben hangsúlyossá válik a haza védelme és a kereszténység terjesztése.

A versben szereplő "Szabadság!" kiáltás arra utal, hogy a magyarság mindig is jelt adott és küzdött a szabadságáért. Ez a bibliai eseményekre, például az Izrael népével való vándorlásra és kiszabadulásra is utal, amelyeket a bibliatudomány is hangsúlyoz.

A versben továbbá található olyan sor is, amely arról szól, hogy a magyar nemzet megtapasztalta a balszerencsét és a viszályt, de még mindig itt él és nem tört meg. Ez teológiai szempontból arra utal, hogy Isten kegyelme és támogatása végigkísérte a magyar népet a történelem során.

A vers végén a költő közli azt az elvet, hogy a magyar embernek rendületlenül hűnek kell maradnia a hazájához, mert ez az éltetője és takarója. Ez a vallási hit és elköteleződés kifejeződése, amelyet a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika is hangsúlyoz.

Összességében tehát a Vörösmarty Mihály SZÓZAT című vers teológiai szempontból azt fejezi ki, hogy a magyarsághoz és a hazához kapcsolódó erős vallási elkötelezettség és hitbéli tisztelődés. A versben megjelenik a haza, a nemzet és a szabadság fontossága, amelyeket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika is hangsúlyoz. A vers felveti a kérdést, hogy mennyire kapcsolódik össze a vallási elkötelezettség és a haza, illetve a szabadság fogalma.