A vers teológiai szempontból több aspektust is érint. Először is, a versben a szépség és az igazságosság témája jelenik meg, amelyek biblikus és patrisztikus gondolatokra épülnek. Másodsorban, a skolasztika általános megközelítése az érvelés és a racionalitás, valamint a Vörösmarty által felvetett kérdés az önreflexió és az igazság keresése is szerephez jutnak.
A bibliai és patrisztikus nézőpontok szerint a szépség és az igazságosság két olyan tulajdonság, amelyek egymást kiegészítik és összekötik a földi és mennyei dimenziót. A szépség a teremtésben megnyilvánuló Isten jelenlétére utal, míg az igazságosság az erkölcsi és lelki tökéletességet jelenti. Az embernek a tökéletességre való törekvése közvetlen kapcsolatban áll a szépség megélésével és az igazságot kereső életvitellel.
A versben Vörösmarty a szépség különböző megnyilvánulási formáira utal, mint például a lobogó kendő, a villanó szemek és az égő ajkak. Azonban ezek a vonások hamisnak bizonyulnak, amikor közelebbről vizsgáljuk őket. Ezzel a gondolattal a vers arra utal, hogy a külső vonzerejűség és a megjelenés lehet csalóka, és csak az igazságosság és az erény valódi szépséget hozhat az ember életébe.
Patrisztikus gondolkodásmóddal összhangban a vers az önreflexiót és az emberi igazság keresését is hangsúlyozza. Az ember lelke csak akkor válhat tükörré, amikor megtisztul a külső, hamis képektől és elnyeri az igazságosságot. Az igazi szépség és igazságosság megtalálása lehetővé teszi az ember számára, hogy tisztán lásson saját erényeiben és hibáiban, és ezáltal megújulást és megszentelődést érjen el.
A skolasztika szempontjából a vers mozgatórugója az érvelés és a racionalitás. Vörösmarty olyan kérdéseket vet fel, mint "olyan igen szép vagy-e hát?" és "szépséged, mint a hinár, veszedelmes mély fölött jár?". Ezek a kérdések arra ösztönzik az olvasót, hogy gondolkodjon el a szépség és az igazságosság közötti kapcsolaton és ha az emberi szépség végső soron az átmeneti és kozmetikai elemek mögött rejlik-e.
Ezen túlmenően a vers tükrözi a skolasztikus gondolkodásban meghonosodott iskolai, logikusságot és racionalitást. A versben megjelenő kérdések és ellentétek arra sarkallják az olvasót, hogy érvelő alapon, logikával és érvekkel gondolkodjon és vitatkozzon az őt körülvevő világ jelenségeiről.
Összességében a vers teológiai szempontból a szépség és az igazságosság témáját járja körül, amelyek biblatudományi, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokhoz kapcsolódnak. A vers ösztönzi az olvasót arra, hogy gondolkodjon el a külső megjelenés mögött rejlő valódi szépség, és az igazságosság keresése, valamint az önvizsgálat és a racionalitás fontosságán.