"E lantot, koszorútlant bár Violája kezétől,
     Mely Szigetet zengé s hősei áldozatát;
És e rettenetes szablyát, sok erősnek ölőjét,
     Melyre "ne bántsd a magyart" jelszavam írva vagyon,
Zrínyi, hagyom neked, oh haza! és gondjaidba ajánlom,
     Zrínyi, az éneklő s a diadalmi vezér."

1830. október


Elemzések

A vers első sorában Vörösmarty a lantot említi, amit Zrínyitől kapott. A lant ebben az értelemben a zenei alkotásokat és az előadóművészetet jelképezi. A lantot "Violája" nevű nőtől kapja a költő, ami rámutat a nők művészi tehetségére és szerepére a kultúrában. Ez a gondolat összhangban van azzal a felfedezéssel, hogy a zene és az előadóművészet pozitív hatással van az emberi egészségre és jólétére.

A második sorban a versben szó esik a Szigetről, ami a kapcsolatatot mutatja az ember és a természet között. A sziget természeti környezetet jelenít meg, amelyben az ember alkot és áldozatot hoz. Ez összhangban áll azzal, hogy a természeti környezet pozitív hatással van az emberi kreativitásra és inspirációra.

A harmadik sorban szó esik a rettenetes szablyáról, amely sok erősnek az ölője. Ez utalhat a fegyverekre és az erőszakra, amelyek természettudományi fejlemények révén egyre hatékonyabbá válnak. A versben szereplő "ne bántsd a magyart" jelszó pedig arra utal, hogy a szablya védelmet nyújt a magyar népnek a külső támadásokkal szemben. Ez kapcsolatba hozható a modern fegyverfejlesztésekkel és a nemzetvédelmi stratégiákkal, amelyek a mai természet tudomány legfrissebb felfedezései révén válnak lehetővé.

Az utolsó sorban Vörösmarty Zrínyinek ajánlja magát és gondjait. Ez az összetartozás és egymásra utaltság kifejeződése a költő és a diadalmi vezér között. A mai természettudományos kutatásokban az együttműködés és az egymás segítése kulcsfontosságú szerepet játszik a sikeres eredmények elérésében.

Ezen elemzés alapján Vörösmarty Zrínyi a költő című vers természettudományos szempontból jól lenyomozható, összekapcsolható a mai természettudomány es legfrissebb felfedezéseivel, amelyek a zene, a természet és a technológia terén történnek.

A vers elemzése során figyelembe kell venni a következő elemeket:

1. TEMATIKA: A vers Zrínyi Miklós költőként való megszemélyesítése. A versben szereplő "lantot" és "szablyát" a Zrínyi által szeretett művészet és a harc jelképeiként jelennek meg. A versben megjelennek az áldozat, a haza és a diadal témái is.

2. STRUKTÚRA: A vers rövid, egy szakaszból álló formátumú. Nincsenek különösebb szerkezeti vagy ritmikai elemek.

3. STÍLUS: A vers egy elegikus líra, melynek jellemzője az érzelmek és az élet komolyságának kifejezése. A versben megtalálhatók a vallomásos és fohászos elemek.

4. NYELVE: A vers a klasszikus költői nyelvezetet használja, mely gazdag metaforákkal és képekkel van teli. Az archaikus és régi szavak használata jellemző.

5. HATÁSOK: Az alábbi összefüggéseket lehet találni a magyar és nemzetközi irodalomban:

- A versben megjelenő Zrínyi Miklós szerepvállalása a költőként erős kapcsolatot mutat a hősies költői hagyományokkal, mint például Homérosz az Íliászban vagy Vergilius az Aeneisben.
- A versben megjelenő hősies áldozat témája kapcsolódik az eposzi hagyományhoz, ahol a hősök gyakran önfeláldozással harcolnak a hazájukért.
- Az elegikus líra a versben a szerző vallomásos hangjával együtt, akár Petrarka illetve a romantikus költők (pl. Lord Byron) stílusára is emlékeztethet.
- A klasszikus költői nyelvezet használata korabeli európai költőkhöz hasonló stílusban követhető, mint például a romantikus angol költő John Keats vagy a francia romantika képviselője, Victor Hugo, akinek költői nyelvezetét nagyban befolyásolta az ókor és a romantika stilisztikája.

Ezen elemzés alapján láthatjuk, hogy a vers egyes elemeivel kapcsolatokat találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom terén. A tematika, a forma, a stílus és a nyelv elemzése segít megérteni a vers jelentését és helyét az irodalmi tradícióban.

A vers Istenhittel és hazaszeretettel töltött lírai összpontosítást mutat.

A Biblia tudománya egy lehetséges szempont a vers értelmezésére. A versben megjelenik egy központi kép, amely Zrínyi Miklós által "rettenetes szablyának" leírt fegyver. Ebben a kontextusban a fegyver "ne bántsd a magyart" jelszavval van elmaradva. Ez az idézet és a magyar nemzet iránti védelmező feladat szimbolikusan összefonódik, és a magyar népnek okot ad arra, hogy Istenbe vetett hitét megerősítse.

Ezenkívül a patrisztika nézőpontja is releváns lehet a vers értelmezéséhez. A patrisztikus teológia hangsúlyozza az emberi helyzetet a teremtésben és a teremtővel való kapcsolatát. A versben az a kép tárul elénk, hogy Zrínyi Miklós végrendelete elengedhetetlen fontosságú eszközt szolgáltat hazájának védelmére és a magyarság nemzetének szolgálatára. A végtelen becsú élet és a heroikus áldozat iránti szeretet részeként a vállalat isten akarata által inspirált elkötelezettségként jelenik meg Zrínyi Miklós személyében.

Az skolasztika nézőpontja a versben felfedezhető, különösen a szöveg végén, ahol Zrínyi Miklóst mint "az éneklő s a diadalmi vezért" említik. A skolasztika az értelmezői módszer erején és az érvelésen alapul. A fegyver, amelyet Zrínyi Miklóstól örökölt, szimbolizálhat a hatalmat és a hősies cselekedetekhez szükséges erőt. A versen átültetve az ének és a diadal gondolatát a versbe Zrínyi Miklós eredményeit is kiemeli. A skolasztikus megközelítés szerint ezek a diadalok és az eredmények megfelelő cselekedetek eredményei, amikor a célnak megfelelően használják fel a fegyvert.

A vers tehát teológiai szempontból Isten iránti hittel, valamint a hazaszereteten és a heroikus áldozaton keresztül történő értékükön keresztül bontakozik ki. A Biblia tudománya, a patrisztika és a skolasztika nézőpontja segít a vers összefüggéseinek megértésében és mélyebb jelentésének felfedezésében.