A vers teológiai szempontból több értelmezésre is lehetőséget ad. Az alábbiakban bemutatom a bibliai, patrisztikus és skolasztikus szempontokat, valamint megfogalmazok egy saját interpretációt is.
Bibliai értelmezés:
A vers idézeteket tartalmaz a Bibliából, konkrétan a Hóseás könyvéből. Ez alapján az értelmezés során figyelembe vehető a Hóseás próféta jövendölése és Isten átka a nemzetekre. A próféta arra kéri Istent, hogy adja nekik azt, amit kérnek, vagyis veszteséget, hiábavalóságot és eltűnésüket. Ezek a kérések összhangban vannak a Hóseás próféta átkaival, amelyeket azért ír le, mert a nép elpártol Isten törvényétől.
Patrisztikus értelmezés:
A patrisztika időszakában a teológusok számára fontos volt a Hóseás próféta üzenetének értelmezése. Az adyendrei vers tehát kapcsolatba hozható a patrisztikus értelmezésekkel. Az átok és a büntetés közvetítésén keresztül az Ady verse Isten ítélkezésére és a bűn következményeire hívja fel a figyelmet. A versben megjelenő "zsivány-vér", "rablott kenyerük" és "hitvány, zsoldos sereg" képek segítségével a patrisztikus értelmezők rámutathatnak a bűn és az ítélet kapcsolatára.
Skolasztikus értelmezés:
A skolasztikus teológia híres a racionális és rendszerezett megközelítéséről. Az Ady vers skolasztikus értelmezése azon alapulhat, hogy azok a népek, akik cselekedeteik és életstílusuk miatt Istennel szembeni vádak középpontjába kerülnek, a következményeket saját döntéseik miatt viselik. A skolasztikus teológusok kiemelhetik, hogy a versben a veszett zsiványok és hitvány zsoldosok megmutatkoznak a Sorsnak kiszolgáltattaknak, és hogy az éjszaka sátraikban élő gyávák megérdemlik az átkot, míg a tiszta bátrak azért részesülnek a reggel tiszteletében, mert meg tudják viselni a következményeket és a jövőjükbe vetett hitet.
Saját interpretáció:
A versben sokféle bibliai és teológiai motívum megtalálható, de a költőtől megszokott módon Ady Endre kritikát is megfogalmaz. Általánosságban a vers a bűn és büntetés, valamint a hit és remény témáival foglalkozik. Az elemzés során érdemes figyelembe venni a korabeli társadalmi és politikai kontextust, amelyben a szerző élt. Az Adyendrei versben megjelenő átok és veszély motívumok azt a gondolatot hordozhatják, hogy a társadalom elpártol Isten törvényeitől, és ennek következményeként a gyermekeik és a jövőjük veszélybe kerül. Ezt erősítheti a vers végén megjelenő "Átok fogott." üzenet.
Összességében a vers teológiai értelmezése több irányba is elvezethet. Fontos figyelembe venni a bibliai, patrisztikus és skolasztikus teológia nézőpontjait. A saját interpretáció és kontextus elemzése pedig segíthet egyéni és kreatív értelmezések kialakításában is.