A vers teológiai szempontból történő elemzése során érdemes az alábbi aspektusokat figyelembe venni: a jámbor názáréti, az emberi változás, a kenyér, a testi tűz és a teremtő tűz. Fontos hangsúlyozni, hogy Ady Endre nem következetesen teológiai kontextusban gondolkodik, hanem a versen keresztül a társadalmi problémákat és vallási kérdéseket vizsgálja.
A jámbor názáréti, akiről a vers indul, valószínűleg Jézusra, a názáreti Jézusra utal. Azt kéri, hogy a kenyér ne változtassa meg az embereket, de saját tapasztalataiból kiindulva tudja, hogy az emberek még mindig ugyanazok, és sokan szenvednek.
Ezután a versben megjelenik a testi tűz és a teremtő tűz motívuma. A testi tűz megtestesíti az emberi vágyakat és gerjedelmeiket, amelyeket az emberi elme, tudat hoz létre. A versben azonban a teremtő tűz is jelen van, amely elűzi vagy elnyomja a testi tüzet. Ez a tűz az ösztönző, versenyre sarkalló erő, de ugyanakkor a szeretet és az emberség felé is hajt.
A bibliatudomány szempontjából, a Jézust kérő jámbor názárétin keresztül a vers az emberi élet változását firtatja. Az emberi természet és tettek változatlanságára utalva a vers rámutat a hazugságra, hogy az emberek megváltoznak a kenyér hatására - a kenyér a tömeg jelképe, amelyre az emberek mindennapjai támaszkodnak, mégis a problémák és szenvedések nem múlnak el.
A patrisztika nézőpontjából, a vers az emberi vágyakat és gerjedelmeket helyezi középpontba. Az emberi lélek és az élet babérja a testi tűz, amely az emberi vágyakat, szenvedélyeket és szükségleteket hajtja. Azt sugallja, hogy az emberi természetben benne van a lángolás, az élet akarása és a cselekvés ösztönzése.
A skolasztika nézőpontjából, a vers az emberi élet és a kenyér közötti összefüggéseket kutatja. A kenyér az emberi élet létfeltételeit jelképezi, és az emberi szépséget, hatalmat és akaratot hirdeti. Az ember a kenyér iránti tűzhöz hasonlóan hinni képes a diadalmas akaratban, ugyanakkor szenved is a táplálékhiányban vagy a szükségletek körül. A vers felveti azt a kérdést, hogy a kenyér hogyan befolyásolja az emberi életet és annak értelmét.
A vers tehát több nézőpontot is felölel, és az emberi változást, a vágyakat és a kenyér jelentőségét érinti. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaik segítenek a vers mélyebb megértésében, és arra késztetnek, hogy az emberi létezés és a vallás kapcsolatát vizsgáljuk.