Ady Endre A véres zavarok című versének teológiai szempontból történő elemzésekor fontos megértenünk a vers több rétegét, amelyekhez a bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontok segíthetnek.
A vers első részében Ady az élet és a halál közötti feszültséget fejezi ki, utalva a véres, zavaros világra. Ezt a feszültséget a teológiában a teremtés és a bűnbeesés örökségeként értelmezhetjük. Az emberi lét folytonos küzdelem, ahol az élet, a halál, a jó és a rossz, a szépség és az őrület állandóan jelen vannak. Ez a feszültség az ember saját választásain alapul, amelyeket a teremtés kezdetén kapott szabadságával hozott, és amelyekre mindennap szükség van.
A vers második része arra utal, hogy minden tettünk sorsdöntő lehet, és hogy minden nap igyekszünk rászánni magunkat az életre. Ez felfogható a patrisztikához köthető szemléletből, amely hangsúlyozza az emberi akarat szerepét Isten üdvtervében. Az ember folyamatosan választ - vagy életre vagy halálra -, és ezek a választások meghatározzák az életünk irányát és sorsát.
A vers utolsó része azt mutatja, hogy ezek a véres zavarok nem újak, hanem évszázadok óta fennállnak. Ez figyelmeztet a skolasztika nézőpontjára, amely azt hangsúlyozza, hogy az emberi természet, bár különböző időszakokban más és más külső körülmények között él, alapvetően azonos. Az ember mindig ugyanazokkal a választási lehetőségekkel szembesül: élet vagy halál, gyönyör vagy szenvedés, hit vagy hitetlenség.
A versben tehát az ember és életének alapvető kérdései jelennek meg: a véres és zavaros világban hogyan találjuk meg a helyünket, hogyan választunk az élet és a halál között, és hogyan ismerjük fel az örök értékeket ezekben a küzdelmekben. A bibliai, patrisztikai és skolasztikai perspektívák segíthetnek megértenünk, hogy ezek a véres zavarok részei az emberi létezésnek, és hogy az embernek mindig választással és felelősséggel kell szembenéznie.