Ady Endre Az elsüllyedt utak című versét irodalomtudományi szempontból többféle összefüggésben is meg lehet vizsgálni.
1. Magyar szépirodalom: A vers a magyar szimbolista irodalom jellegzetes alkotása, amelyben az elidegenedés, a keresés és az elveszettség motívumai jelennek meg. Ady Endre a verseiben gyakran fejezte ki az egyéni érzéseit és megtapasztalásait, ebben a versben pedig az útkeresés és az elveszett út metaforáját alkalmazza. Az elbeszélő legényesen és dalolva indul útnak, ám megfeledkezik a csendes udvarról, és vakultan rohan a mezőn. A verse végén pedig megtapasztalja az elszigeteltséget és a visszafordíthatatlanságot, amikor rádöbben, hogy minden útja már rég elhagyta. Az elszigeteltség és az elveszettség motívuma jellemző Ady Endre költészetére, amely általában az egyént, az individuumot állítja konfliktusba a világgal.
2. Szimbolizmus: Az elsüllyedt utak is jellemzően szimbolista motívumokkal dolgozik. Az út, mint metafora az élet és a választások jelképe lehet. Az elbeszélő a sok sima út közül választ, amelyek előtte fekszenek, és ezek a lehetőségek ragyogóak és virágba borulnak. Az út metaforikus jelentése lehet az elbeszélő lehetséges életpályáit jelzi, amelyek közül választania kellene, ám ahelyett, hogy választana, észre sem veszi, hogy már minden útja elhagyta, és eltévedt a vaksötét pusztán.
3. Visszatérő motívumok: Ady Endre verseiben gyakran megjelennek visszatérő motívumok is. Az itt is felbukkanó kapu, udvar és köd motívumai többször visszatérnek a költő műveiben. A kapu lehetőséget, átjutást jelenthet az ismeretlenbe vagy a másik világba, az udvar a biztonságot, a gyökereket, míg a köd az ismeretlent, a meghatározatlan állapotot szimbolizálja. Az elbeszélő az elsüllyedt utakon vándorolva visszasírja a régi, csöndes udvart, amely az elveszett boldogság helyszíne volt. A vén kapu pedig a lehetőséget, a menedéket jelezheti, amire az elbeszélő vágyakozva tekint.
4. Nemzetközi szimbolista irodalom: Ady Endre versei sok szempontból kapcsolódnak a nemzetközi szimbolizmus irányzatához. A szimbolizmus az 1800-as évek végén és a 1900-as évek elején virágzott Európában, és olyan írók, költők alkották ezt az irányzatot, mint Arthur Rimbaud, Stephane Mallarme vagy Paul Verlaine. A szimbolizmus hangsúlyozta az érzelem és a képzelet fontosságát, valamint a szimbólumok és metaforák használatát a valóság ábrázolására. Ady Endre költészetében is jelentős szerepet játszanak ezek az elemek.
Az előző pontokban bemutatott elemek és összefüggések alapján az Az elsüllyedt utak című vers irodalomtudományi szempontból a magyar szimbolista irodalomhoz és a nemzetközi szimbolizmushoz kapcsolódik. A verse az egyén, a választások, az elveszettség és az elidegenedés tematikáját dolgozza fel, valamint hangsúlyozza a szimbólumok és metaforák használatát a szépirodalom terén.