Szabad, hű tenger volt a lelkem,
Nem érdemeltem,
Hogy most legyen fáradt, hullámtalan, holt,
Mert igazam volt, igazam volt.

Szabad volt minden lobogónak
S a mentő csónak
Tengeremen mindig meglelte partját.
Gaz fátumok másként akarják.

De két hajó szeli még küzdve,
Lesve és űzve
Egymást tépett lobogókkal: a fáradt
Félelem s a hetyke Utálat.

De mit utáljak, mitől féljek,
És miért éljek?
Elsülyesztem még ezt a két hajómat,
Lelkem adom a Titkolónak.

A Titkoló, a Sors, az Isten,
Ez a sok Nincsen
Ne bántsanak: meghalt ez a hű tenger
S ásít sós, hideg, unott szemmel.


Elemzések

Ady Endre Az utolsó hajók című versét irodalomtudományi szempontból értelmezve, több lehetséges összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Magyar irodalom összefüggései:
- A vers az irodalmi avantgárd kezdeti időszakába, az új stilisztikai és formai kísérletek időszakába kapcsolódhat. Ady Endre a magyar szimbolizmus egyik legfontosabb képviselője volt, és a versei gyakran többértelműek és rejtélyesek.
- Az utolsó hajók című versben is megtalálhatók a szimbolikus motívumok, mint például a tenger, a lobogók, a mentő csónak. Ezek az elemek a magyar szimbolista költészet jellemzői lehetnek.
- A versben megjelenő lírai én fáradtsága és igazságkeresése a 20. század eleji magyar társadalmi és politikai helyzetnek is tükröződése lehet. A költő talán a világban való helyét keresi, és a korabeli kihívásokkal küzdve próbálja megérteni önmagát és a körülötte lévő világot.

2. Nemzetközi szépirodalom összefüggései:
- Ady Endre pályája a szimbolizmus időszakába, illetve az avantgárd mozgalmak kibontakozásának időszakába esik, ami nemzetközi szinten is fontos időszak volt a irodalom történetében. Ezért a versében fellelhető szimbolikus motívumok és kísérletező nyelvhasználat is hasonló lehet más kortárs és korabeli európai költők verseiben.
- A versben megjelenő motívumok, mint a tenger és a hajók, lehetnek utalások más nemzetközi költők műveire is. Például a tenger motívuma a romantikus költészetben is gyakori volt, és számos angol, német és francia költő is foglalkozott vele.
- Az Utálat és a Félelem motívuma szintén sok más költő műveiben is megtalálható, és az emberi lélek sötétebb, indulatosabb oldalait ábrázolják. Ezek az érzelmek univerzálisak lehetnek, így a vers számos nemzetközi kontextusban értelmezhető.

Fontos kiemelni, hogy a fenti példák csak néhány lehetséges összefüggést mutatnak meg Ady Endre Az utolsó hajók című versében. A vers több értelmezése is lehetséges, és más irodalomtudományi megközelítések is felhasználhatók annak értelmezésére.

Ady Endre "Az utolsó hajók" című versét természettudományos szempontból elemezve észrevehetünk néhány összefüggést a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers kezdő sorai már arra utalnak, hogy a költő lelke egykor szabad, hű tenger volt. Az újabb kutatások azonban rávilágítottak a folyóvizek és tengerek szennyezettségére, a környezeti problémákra, melyek hatására a természeti erőforrások kimerülnek, és a tengerek holtvízzé válnak. Az emberi beavatkozás, a klímaváltozás és az ipari tevékenység miatt a tengerek állapota folyamatosan romlik, és a korábban hű tenger most fáradt és hullámtalan.

A következő sorokban a vers szereplője megemlíti a mentőcsónakot. A modern tudomány és technológia rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy új módon fedezzük fel és kutassuk a tengereket. A mentőcsónak és az újabb technikai eszközök segítségével a kutatók megtalálják a partot, sőt, még a mélytengeri területeket is felfedezésre várják.

A verse harmadik részében két hajó küzd egymással, ami jelezheti a természeti erőforrásokért folyó versengést, az egymással harcba bocsátott hatalmas gazdaságokat és szervezeteket. A vers fáradt félelemről és hetyke utálatról beszél, ami az emberi természetből fakadó, önző motívumokra utalhat. A modern társadalmak és gazdaságok sokszor a túlfogyasztásra és az erőforrások kimerítésére épülnek.

A költő végső sorai azt sugallják, hogy a Titkoló, a Sors, az Isten a többi természeti törvényekkel együtt befolyásolja az emberi életet. A természeti és tudományos felfedezések rámutatnak arra, hogy az embernek milyen kevés ellenőrzése van a környezetére, és milyen sérülékeny a Föld ökoszisztémája. Az embernek fel kell ismernie, hogy az élet törékeny, és hogy a természet törvényei felettünk állnak.

Ez a verselemzés csak néhány lehetőséget és vonatkozást említett, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. Fontos megjegyezni, hogy a költészetnek és a természettudománynak különböző jellege és célja van, és nem feltétlenül kell természettudományos tényeket találni egy versben.

Az Ady Endre "Az utolsó hajók" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versben megjelenő elemek és a benne megszólaló hangvétele vallási és teológiai kérdésekre utalnak.

A vers elején Ady leírja a lelkét, amely korábban szabad és hű tenger volt. Ez a leírás metaforikus utalás lehet az isteni jelenlét vagy a hit állapotára. Ady fáradtságot és hullámtalanságot tapasztal ebben az állapotban, ami ellentétes az előző szabadságával. Ezt követően megemlíti, hogy igaza volt. Ez utalhat arra, hogy valamilyen konfliktus, dilemmával vagy lelki küzdelemmel találta szembe magát, amit végül megoldott vagy helyes döntést hozott.

A következő sorok arra utalnak, hogy a változása nemcsak az ő lelkére, hanem a többi emberére is hatással van. A lobogók és a mentő csónakok metaforikus képei azt mutatják, hogy mások is keresik a megoldásukat, vagy menedéket keresnek ebben a helyzetben. Az "ellentétes fátumok" pedig arra utalnak, hogy mindez más embereknél más eredményekhez vezet.

A vers közepe a két hajó közötti küzdelmet és ellentétet mutatja be. A "fáradt félelem" és a "hetyke utálat" képei a belső konfliktust, az önmagukkal vívott harcot jelképezik. Ady azt mondja, hogy "elsülyeszti" ezeket a hajókat, vagyis megszabadul ezen érzelmeitől. Ezzel jelzi, hogy feladja a harcot, és inkább a Titkolónak adja azt, ami a lényege, vagyis a lelkét.

Az utolsó részekben az Istent, a Sorsot és a Titkolót említi. Ezek a szavak arra utalhatnak, hogy Adynak vallási, metafizikai meggyőződése van, vagy hogy a világot vagy az életet nemcsak az egyszerű emberi értelmezés alapján nézi. A "sok nincsen" kifejezés azt jelzi, hogy Ady elfogadja és elfogadja a saját sorsát, és nem akarja, hogy ezek az erők megbántsanák őt.

A vers összefüggéseit a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaira vonatkoztatva, az alábbi értelmezés lehetséges:

- A bibliatudomány értelmezheti a verset a hit, a vallás és a lelki harcok kontextusában. Az igazság keresése, a lelki változás és a hit kérdései mind fontos témák a Bibliában, és Ady szavai ezekkel a kérdésekkel való párbeszédbe helyezhetők.

- A patrisztika, a korai egyházi atyák gondolkodása szerint, szintén érdeklődve figyelheti a vers mondanivalóját. Az Adyt értelmezve fontos lehet a lélek helyzete és a lelki küzdelmek kérdése, amelyek a patrisztikus írók üzenetét nagyban befolyásolták.

- A skolasztika, a középkori filozófia és teológia rendszerei, rámutathatnak a vers metaforikus elemeire és a logikai nyelvezetre. A skolasztikus gondolkodás azt remélheti, hogy az Adynak kifejezett vívódás, a konfliktusok és döntések mélyebb logikáját, a jó és a rossz, az igaz és a hamis közötti különbséget fejti ki.

Ezenkívül más kontextusokban is meg lehet vizsgálni a verset, például az esztétika, a szimbolizmus vagy a dekonstrukció szempontjából. Az Ady Endre költői stílusának és a vers általános hangulatának elemzése további érdekes megközelítéseket kínálhat a teológiai értelmezések mellett.