Ady Endre "Ceruza-sorok Petrarcá könyvén" című versének teológiai értelmezése számos nézőpontból lehetséges. Először is, a versben megjelenő epedések, szeretet és szenvedés motívumai kapcsolatba hozhatók a vallási tapasztalatokkal és a hittel. A vers első része arra utal, hogy az írás olyan sorok, amelyek az epedések régmúltból fakadó búgásával íródtak. Ez azt jelenti, hogy az írás mögött megbújik egy olyan vágy, ami már régi idősből fakad és a szeretet hiányára utal. Ez teológiai értelmezésben a bűnnel, az emberiség elvesztett állapotával és az elszakadással kapcsolható össze, ahogy a Bibliában is megjelenik.
A második rész arra utal, hogy az írás célja nem az, hogy a versben szóló "én" az olvasó felé forduljon és fehér orcát kértessen. Ez arra utalhat, hogy itt nem az emberi kapcsolatokra vagy az emberek közti szeretetre fókuszál a vers, hanem egy felsőbb hatalom, a transcendentális iránti vágy kifejezésére. A versben az "én" megértetteti, hogy ha torkán akadnak a szavak, akkor is boldogan elfogadja ezt az állapotot. Ez a teológiai értelmezésben a megalázottság, az alázatosság és a teljes függés Isten iránt kifejezésére vezethető vissza.
A harmadik részben az "én" boldogságát és szenvedését fejezi ki. Az "érted vagyok beteg" sorok arra utalnak, hogy az "én" valóságos szeretettel, odaadással és áldozattal szeret. A halálra szánt állapot pedig a hittel és a vallásos tapasztalatokkal való mély összhangot jelenti. A régmúlt szeretet hiányából adódó boldogság és szenvedés tehát összefügg a vallási tapasztalatokban jelentkező vágyakkal és az ember és Isten közötti dinamikával.
A vers teológiai értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül Ady Endre kortárs és élethelyzeti kontextusa sem. Ady Endre korában jelentős változások történtek a teológiában, a bibliatudományban, a patrisztikában és a skolasztikában. Az 1900-as évek elején megjelentek új teológiai irányzatok és elméletek, amelyek rendkívül befolyásolták a vallásos gondolkodást. Ezek közül a modernizmusnak nevezett irányzatnak van különösen fontos szerepe, amely kérdőjelezte meg a hagyományos bibliai interpretációkat és az egyházi tanításokat. Ezen túlmenően, a filozófia és az ún. modernista művészetek, mint amilyen Ady Endre költészete is, alapvetően újragondolták a magukban foglalt teológiai és vallási kérdéseket, az isteni és emberi viszonyt.
Összességében Ady Endre "Ceruza-sorok Petrarcá könyvén" című verse teológiai értelmezése azt mutatja, hogy a költő a vallásos tapasztalatokat hozza összefüggésbe a régi, bús szeretőkkel, az elszakadással, vágyakkal és a boldogság és szenvedés dinamikájával. Ezen keresztül átéljük az "én" kapcsolatát a felsőbb hatalommal, és megfigyelhetjük az Ady korára jellemző teológiai változások hatását a verseire is.