A vers teológiai szempontból értelmezve azt a belső küzdelmet és ellentmondást mutatja meg, amit az ember átél az isteni és az evilági vonzalom között. Az első négy sorban Ady Endre megfogalmazza a halállal kapcsolatos döntését, ami teológiai vonatkozásokban is értelmezhető. Az embernek az élet és a halál közötti választásának teológiai jelentősége van, hiszen az élet és a halál isteni teremtésből eredő valóságok, amelyek kapcsolatba hozhatók Isten teremtő és irányító hatalmával.
A vers további részeiben Ady Endre azt a kis, pesti leányt írja le, aki számára is jelentkezik a "kötelességek" világi vonzása, amelyek elfogják őt és eltérítik az isteni felé fordulástól. Az "asszony-olajos mécses" szimbolikusan a lelki felgyújtottságot jelenti, amely egyfajta üdvösségre való törekvést testesít meg. Az "Ördögnek" való "különös lénye" viszont azt mutatja, hogy a világi kísértések és vágyak meghatározzák a leány sorsát. Ebben a kontextusban fontos megérteni, hogy az Ördög itt egy metaforikus jelentéssel bír, és illusztrálja az ember belső ösztönös hajlamait, amelyek az isteni vágyakkal szemben állnak.
Ady Endre azt állítja, hogy minden nőben található egy kis, éhes, együgyű leány, ami a vágyakosságot és hiányosságot jelenti az emberi természetben. Ezzel a kijelentéssel a verse kapcsolatba hozható a bibliatudománnyal és a patrisztikával, amelyek a bűnbeesésre és az emberi természet romlottságára hívják fel a figyelmet. Az emberi természet hajlamos a bűnre és tökéletlenségre, amelyet a női alakban megtestesülő vágyak és hiányosságok képviselnek.
A vers vége felé Ady Endre sajnálatát fejezi ki saját sorsa miatt, hogy a "főnyeremény" az életében ez a kis, éhes, pesti leány lett. Ez az ambivalens érzés egyrészt azt jelzi, hogy az isteni vágyak és törekvések nélkülözésével elveszítette értelmi és lelki fejlődését, másrészt pedig azt mutatja, hogy azonosul a női sorsával, amely a hiányosságok és vágyak világába vezeti.
A skolasztika nézőpontjáról nézve a versben megjelenő ellentmondások jól tükrözik az emberi természet romlottságát és az isteni törvényeknek való ellentállást. Az emberi vágyak és hiányosságok a bűnbaként és halálba vezető erőként jelennek meg, míg az isteni vágy és kötelesség a lelki üdvösség felé mutató utat kínálja.
Más megközelítések szerint a versben megjelenő kis, éhes, pesti leány egyfajta metafora lehet az emberiség számára, amely önmagát újra és újra a világhoz köti, ahelyett, hogy valóban Istenhez fordulna. Ebben az értelmezésben az emberi vágy és hiányosság által vezérelve az ember elveszíti a kapcsolatát az isteniséggel és saját lelki fejlődését.
Összességében a vers teológiai megközelítése több aspektust von be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaiból. Az emberi természet, az isteni vágyak és a világi vágyak közötti ellentmondások, valamint a bűnbeesés és az emberi sors értelmezése mind szerepet játszanak a versben.