Ady Endre "Imádság háború után" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggésre lehetünk figyelemmel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
A vers kezdő soraiban a háborús környezetből származóan egy olyan helyzetet ír le a költő, ahol mindennek vége van. Ez a kijelentés azonban többek között az antik háborús irodalom tradíciójával is összhangban van, például Homérosz Iliászával, ami az akkori háborús viszonyokat ábrázolja. A védelemért és békéért fohászkodó költő itt Ady Endre egyéni kiábrándulását is kifejezi, ami a háború okozta trauma miatt jön létre. Ezen összefüggésen túl azonban a vers sorai megszólítják az Isteni tevékenység lehetőségét a béke megteremtésében, ez pedig nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket is felvet.
A második versszakban a szív metaforikus ábrázolásával az érzelmek és lelki nyugtalanság képeit használja Ady. Itt a szív éghet "daganatként", ami a háborús traumák emberi testre gyakorolt hatásait fejezi ki. A szív csókolása ebben az összefüggésben egy meghatározott gesztus lehetőségét is felveti, ami a verselemzők szerint a költő kérése a lelki gyógyulásra. Ebben a részben tehát a személyes érzések transzcendens ábrázolása, valamint a fájdalom és gyász kifejezése érezhető, ami olyan nemzetközi szépirodalmi művekkel hozható összefüggésbe, mint például a világháborús líra vagy a shell shock által inspirált versek.
A harmadik versszakban a világ is elveszíti létjogosultságát a költő számára, és csak Isten van jelen a valóságban. Az itt felvázolt világhelyzet és Istenbe vetett hit dilemmája szintén olyan témákat érint a nemzetközi szépirodalomban, mint például T. S. Eliot "The Waste Land" című műve, ahol a modern világ és az emberi kapcsolatok hiábavalósága kerül képbe. Ebben az összefüggésben Ady Endre versszaka a polgárháborút és a világháborút is általánosítva, az emberiség általános helyzetét fejezi ki, amely nemzetközi érdeklődésre tarthat számot.
A negyedik versszak a költő saját testi traumáit fejezi ki, aki a háborúban veszítette el a lábait, és csak térdig van a vérben. Ez a kép a háborús sérülések áldozatainak emberi tragédiáját fejezi ki, és olyan művekkel hozható összefüggésbe, mint például Wilfred Owen "Disabled" című versével, ami szintén egy háború áldozatának elveszített testrészeit ábrázolja. Ez a rész tehát az emberi élet és az általános szenvedés problémájára utal, ami minden korban jelen van.
Az utolsó versszakban a főszereplő továbbra is Istenhez szól, hogy segítsen megtalálni a béke lehetőségét neki és a világnak. A költő és Isten közti dialógus a személyes és transzcendens kölcsönhatás lehetőségét fejezi ki, és olyan művekkel hozható összefüggésbe, mint például John Donne vagy George Herbert vallásos lírája. Ebben az összefüggésben Ady Endre versszaka egy általános humanitárius vágyat fejez ki az emberek közötti béke, megértés és kölcsönös támogatás iránt, ami a nemzetközi szépirodalomban is hangsúlyos téma.
Összességében Ady Endre "Imádság háború után" című versének irodalomtudományi elemzése azt mutatja, hogy a háború és béke, valamint az egyéni és kollektív traumák kérdése olyan összefüggésekkel is áthidalható, amik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megjelennek. A költő lírai megfogalmazása, az általános humanitárius érdeklődés és az emberi érzelmek univerzalitása az Ady Endre versei által képviselt tematikákat kiemelik a szépirodalom között és az emberi viszonyokban.