Ady Endre JÁTÉK A SORSSAL című verse teológiai szempontból értelmezve a vallással, Isten és az ember kapcsolatával, az emberi sors jelentőségével és a szabad akarat témájával is foglalkozik.
A vers első részében Ady bekötött szemmel találkozik a Sors-al, amelyet a vallási kontextusban Istenként értelmezhetünk. A versben megjelenő játékok (húnyósdi, búvósdi) azt jelzik, hogy az ember a sorsa elől vagy elbújik, vagy pedig nem tudja teljesen elkerülni azt. Az "Nem lehet és nem lehet" sorral azt hangsúlyozza, hogy az emberi lényegben benne van a sors és nem képes teljesen megúszni azt.
A második részben Ady elfogadja a sors szavát, de már hallgatásban tölti az időt. Ez a rész kifejezheti az ember kapcsolatát Isten szavával, vagy Istennek a világban megnyilvánuló akaratával. A "Nem szabad és nem szabad" sor a végletekig vezeti el a hallgatást, hogy Ady elkerülje vagy elfogadja a sorsát.
A következő részben Ady felismeri, hogy a sors hozzá is szól. Az itt megjelenő játékok (kapósdi, futósdi) azt mutatják, hogy az ember próbál menekülni vagy kikerülni a sorsát. Az "Utamat befutom s állok a keresztuton" sor a döntés pillanatát jeleníti meg, amikor Ady az útkeresésen áll, és meghatározó szereppel bír a döntés, amelyet a sorsnak tulajdonít.
A vers zárása, a "(Ha labda is vagyok, De a játékból Ki lehet állni)" sor kifejezi, hogy az ember része a nagy játéknak, amelyet a sors/isten irányít, de végső soron mindig van lehetőség a kiállásra, a választásra, a szabad akarat elnyerésére. Ebben az értelmezésben a költő által megfogalmazott szabadság paradoxon, hogy bár az ember nem teljes mértékben szabad a sorsa alatt, mégis képes kiállni a játékból.
A vers teológiai szempontból számos összefüggést mutathat a bibliai témákkal, például az ember és Isten kapcsolata, a bűnbeesés és a szabad akarat kérdéseivel. Az Ady versében megjelenő gondolatok és képek összefüggéseket mutathatnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.