Ha voltatok valamikor, most gyertek,
Legendák, őrültek, Jézusok
S Jézus-kori, kávé-szín fejedelmek,
Csodálatosak, ajándékosak,
Hajbókolók jászol-bölcső előtt,
Hol születik örök-ujból a Gyermek,
Hol születik s mindig mi születünk,
Okvetetlen, didergő Jézusok
S talán egy a többinél Jézusabb:
Gyertek már, legendák, őrületek.

Józan, szabályos eszünkben elhunynak
Józan szabályok, mert lángol a Föld,
Mert vér-szekérnyoma van a Tejútnak,
Mert lángol az Ember, lángol az Ég,
Mert látjuk a futóknak seregét,
De nem tudjuk, avajjon merre futnak,
Óh, hogy olyan titkosak a futók
S hogy néha úgy látszik: a Sors megáll
S talán megfagy mindannyiunk szive,
De mégse, hajrá, mert lángol a Föld.

Iszonyatban születnek ma a kölykök
S a most haló: dühödt, vigasztalan:
Minden rém-lávát a hitünkre öntött
A Nap, ez a mindig tréfálkozó,
Ki Jézust és néger királyokat
Ugyanazon dölyffel köszöntött
S ki úgy adja ma a derék hitet,
Mint holnap az esztelen tagadást
S ki által ma nagy Isten a szivünk
S holnap talán dühödt, vigasztalan.

Ma áll a Sors és nyilallnak a gondok
S vén Sors meddig állsz véres gát előtt,
Meddig járathat véled bús-bolondot
Ember-kinunk őstanuja, a Nap
S a bölcs királyok s bölcs őrületek
Eltépik a Jézus-legenda-rongyot?
Vagy lehúzzuk Egéről a Napot
S az Ember istenként talpára áll
S szitokkal szól a véres gát előtt:
Átugorlak s jöjjön a többi is.

Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzéséhez először is érdemes megvizsgálni a Földről és az emberi létezésről szóló részeket. A költő arról beszél, hogy a Föld lángol, ami lehet kapcsolatban az emberi tevékenységekkel járó globális felmelegedéssel és az ehhez kapcsolódó klímaváltozással. Emellett utal a Tejút nyomaira, ami a modern asztrofizikai kutatások eredményeire utal.

A versben szerepelnek a Jézus kori és kávé-szín fejedelmek, valamint a Gyermek születése, amelyeket a költő összekapcsol a mai "okvetetlen, didergő Jézusokkal". Ez az utalás az emberi fejlődésre, az új generációk születésére és a tudományos megismerés folyamatára lehet utalás.

A következő részben a költő arról beszél, hogy a Nap lángol és a futóknak serege található az égen. Ez a modern csillagászati kutatásokra utal, amelyek segítségével megismerhetjük az Univerzumot és annak működését.

A versben a költő a gyermekszületésekről és a halálokról is beszél. Ez lehet utalás az ökológiai változásokra és a fajok kihalására, valamint a globális demográfiai trendekre.

A következő részben a Sors megállásáról és a véres gát előtti állásáról beszél. Ez lehet utalás a modern fizikai kutatásokra, például az időbeni ívek felfedezésére és a multiverzum elméletekre, amelyekben a "Sors" koncepciója is megtalálható.

Összességében a versben említett témák és képek sok lehetőséget kínálnak arra, hogy a modern természettudományi felfedezésekkel kapcsolatosan értelmezzük a költeményt. Kalandozunk a termodinamikában, asztrofizikában, ökológiában és kvantummechanikában. A költő szavain keresztül önreflexiót végezhetünk a tudomány fejlődéséről és annak hatásairól az emberi életre és a világra.

A vers teológiai szempontból elemzve, több aspektusban is értelmezhető.

Kezdjük a bibliatudománnyal. A versben szerepel a Jézus legendája, valamint utalások vannak a jászolhoz és az örök-ujból való születéshez. Ezek a motívumok a Biblia történeteire és keresztény hitre utalnak. A Jézus személyét és a legendához köthető csodákat méltatja a költő, így közvetett módon a hit erejét és fontosságát hangsúlyozza.

A patristikával kapcsolatban a versben megjelenő Jézusok és Jézus-kori, kávé-szín fejedelmek utalhatnak a korai egyházi atyák gondolataira és az eredeti keresztény közösségekre. Ezek az emberek Jézus tanokat követve éltek és bölcsességgel ajándékozták meg a világot.

A skolasztika szemszögéből nézve a versben szereplő Jézusok és legenda utalhat az egyetemes eszme és filozófia tanításaira. Ez arra utal, hogy az igazság és a tapsolás elérése érdekében törekedjünk arra, hogy minden erőfeszítésünket megtegyük és minden lehetőséget kihasználjunk.

Ezen túlmenően a versben a Sors szerepe is hangsúlyos. Elgondolkodtató az, hogy a Sors meddig járathat véled bús-bolondot és mennyire befolyásolhatja az emberi életet. Ez szoros kapcsolatban áll a teológiai gondolkodással és a sors és véletlen szerepével az isteni tervben.

A vers általánosabb megközelítése lehet a vallási tapasztalatok és az emberi lélek ellentmondása. A hit és a tagadás, a lélek tisztasága és a dühöngés, a megnyugvás és a gondok között feszülő ellentétek az emberi érzelmek változatosságát fejezik ki.

Összességében, ez a vers a hit, Jézus személye és az isteni terv szerepének vizsgálatára buzdít. Több teológiai és filozófiai iskola nézőpontján keresztül elemzi az emberi életet és az isteni irányítást, miközben megjelenít egy állandó küzdelmet a hit és a tagadás között.

Ez az Ady Endre által írt vers "Megállt a Sors" címet viseli. A vers irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik ilyen összefüggés a versben megjelenő vallási motívumok, mint például a Jézus-kori szereplők és a jászol-bölcső. Ez a motívumrendszer a kereszténységre utal, ami a magyar irodalomban és a nemzetközi irodalomban is gyakran megjelenő téma. Emellett a versben megjelenő "legendák" és "őrültek" szavakkal Ady olyan szereplőket is felidéz, akik az irodalmi hagyományokban fontos szerepet játszanak. Ezek a karakterek és motívumok kapcsolatban állhatnak például a mítoszokkal vagy a klasszikus művekkel, mint az antik görög tragediák.

A vers magában hordozza a modernitás jegyeit is. Az emberiség boldogtalanságát, a világ felfordulását és a kilátástalanságot hangsúlyozza. Ezek a motívumok szintén jellemzőek a magyar és a nemzetközi modernizmusra, ahol az egyén és a társadalom viszonya, a technológia rohamos fejlődése és a világ értelmezése központi téma.

A versben megjelenő megfagyó szív és a "lángoló Föld" motívuma szintén kiemelhető. Ez az ellentét jelzi a szembenállást, az ellentmondásos érzelmeket és vágyakat, ami a magyar és a nemzetközi irodalomban is gyakran visszaköszön. Az emberi érzelmek, szenvedélyek és életöröm, illetve a világmindenség hideg és sötét oldala közti konfliktus nagyban meghatározza az irodalom témáit és alkotásait.

A versben megjelenő kérdések és a Sors szerepének feszegetése további összefüggéseket mutat a tragédia műfajával és az emberi sors, végzetek, sorsfordító események központi témáival mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. Az emberi vágyak, remények, kétségek és kilátástalanság körül forogó problémák, valamint az emberi élet és az univerzum közötti viszony fontos kérdéseket vetnek fel az irodalomban.

Ezenkívül a versben meglévő ellentmondások, a "dühödt, vigasztalan" és "lángoló Föld" közötti kontraszt, valamint az emberi existencia meghatározottságának és szabadságának feszültsége további összefüggéseket teremt a romantizmus, a szimbolizmus és más modern irodalmi irányzatokkal mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.

Összességében az Ady Endre "Megállt a Sors" című vers az emberi létben rejlő ellentmondásokat és feszültségeket, valamint a modernitás és hagyomány közötti konfliktust mutatja be. A vers a megfagyás és a lángolás, a leküzdhetetlennek tűnő sors és az emberi erő, valamint a kétség és a hit közti ellentétekkel játszik. Ezek az irodalmi motívumok és témák összekapcsolják a verset a magyar és a nemzetközi irodalmi hagyományokkal.