Ady Endre "Nem csinálsz házat" című verse teológiai értelemben is értelmezhető. A vers keresztény teológiai gondolatokat és bibliai idézeteket tartalmaz.
A vers első részében a költő az Ószövetség Krónika I. könyvének 28. fejezetéből idéz Dávid király gondolatait, amikor meghozza a döntést, hogy házat épít az Úrnak. Az idézet szerint Dávid vágya az volt, hogy méltó helyet készítsen az Úr szövetsége ládájának és Isten lábainak. Azonban az Isten ezt visszautasítja, mondván, hogy Dávid sok vért ontott, ezért nem ő az, aki házat épít neki.
A vers második részében Ady saját magához érkezik. Arról beszél, hogy nem jutott el a szabadulásig, hogy nem rendelkezik hajlékkal, és hogy nem épített házat az Úrnak. Az "itt állok hitetlen" sorban a költő elismerte, hogy hitetlen az Isten iránt.
A vers harmadik részében Ady megemlíti korábbi harcait az Úrral, valamint azt, hogy sok újat hozott létre és sok régit megbántott. Az "így beszélik" sor visszakövetkeztethető az emberek véleményére, akik megszólalnak róla, de ő nem ismeri fel saját arcát.
A negyedik és ötödik versszakokban Ady arról beszél, hogy az Élet és a Halál nőalakot kapnak, az Élet pedig léha asszonyként jelenik meg. Az Úr is hiába int feléje, nem épít házat neki, mert semmi nincs, amit az Úr lelke aggathatna.
A vers utolsó részében Ady megkérdőjelezi korábbi harcait és az általa kiontott vér miatt való megbántottságot. Arra a következtetésre jut, hogy nincs saját háza és idegennek érzi saját arcát.
A vers az Isten iránti hitetlenséget és a vallási életből való kirekesztődést fejezi ki. Ady kételkedik abban, hogy Isten befogadná őt, és nem rendelkezik vallási házzal. A vers általánosabb értelemben is felfedheti a költő belső vívódásait és kétségeit, amelyek általános szimbólumként jelentek meg a kortárs értelmezésben.
Bibliatudományi szempontból a vers idézetei és hivatkozásai az Ószövetségre és Dávid király történetére utalnak. A patrisztikában ezek az idézetek hagyományosan Krisztus előképeiként lettek értelmezve, mivel Dávid király szerepe az Újszövetségben kiemelt fontosságú. A skolasztika pedig tovább mélyíti az Ószövetség és Az Újszövetség közötti kapcsolatot, és Dávid király Isten képviselőjeként történő értelmezését fejleszti ki.