Ady Endre "Őszben a sziget" című versében a szerző egy személyes élményén keresztül fejezi ki a múlás, a veszteség és a vágyódás érzéseit. A vers teológiai szempontból is megvizsgálható, hiszen a vallás többek közt a halál, az elválás és a remény kérdéseivel is foglalkozik.
A bibliatudomány nézőpontjából a vers hangsúlyozhatja a teremtett világ múlását és változását. A fakó gyep és kínlódó lomb a természet elmúlását és hanyatlását jelképezheti. Az őszi virágok pedig a végzet, a halál és a múlás képét hozhatják elő. A versben a múlás és változás az emberi érzések, a szerelem és boldogság tönkremenetelére is vonatkozhat, ami a teológiai gondolkodásban a bűn és a bukás következménye lehet.
A patrisztikus teológia szerint az emberi boldogság és vágyódás csak Istennel való kapcsolatban valósulhat meg. A versben az a kérdés merül fel, hogy miért nem kezdhetik újra az ember és a sziget a boldog együttlétüket, illetve miért szégyelli a szerző a szívét a szigethez való viszonyában. Ez a patrisztikus gondolkodásmódban az ember bűnös természetét és az Istennel való szakadást, az elveszett paradicsomi állapotot jelentheti.
A skolasztika hagyatékának nézőpontjából a versben szereplő idő és emlék kérdése a múló idő természete és az emberi emlékezet kérdéseit is felveti. A skolasztikus teológia szerint Isten az időn kívül álló létező, aki képes átívelni a múló időn. A versben az idő múlása veszteségként jelenik meg, amit az ember nem képes újrakezdeni és helyrehozni.
Ezenkívül a versben megfogalmazott vágyódás, a múlás ellenére is fennmaradó remény is teológiai értelmezést kaphat. A vallásban a remény az örök életbe vetett hitet jelenti, amely az elválás és az idő múlása felett áll. A szerző reménye, hogy újra kezdhetnék és helyreállíthatnák a boldogságukat, akár a szigeten, akár lelki kapcsolatukat vizsgálva, teológiai megközelítésre utal.
A vers teológiai szempontból tehát a múlás, a veszteség, a bűn, a remény és az idő kérdéseit érinti, melyek az ember és a teremtett világ kapcsolatát vizsgálják. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind hozzájárulhatnak ezeknek a kérdéseknek a megértéséhez és értelmezéséhez.