A vers természettudományos szempontból történő elemzésekor számos érdekes kapcsolatot lehet felismerni a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Az alábbiakban részletesen kifejtem ezeket a kapcsolatokat.
Az első témakör, amelyre a vers reflektál, az "őszülő erdők rettegése". Ez a kifejezés felidézheti a klímaváltozás következményeit és az erdők pusztulását, ami a mai természettudomány kutatási téma. Az erdőirtás, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése mind olyan problémák, amelyek az erdők rettegését jelenthetik.
A vers továbbá beszél a gyászról, ami az erdők szívét jelenti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az emberiség sebeit és gyászát is idesoroljuk. A természettudomány ma már felismeri, hogy az emberi tevékenység számos káros hatással van a természetre, és ezeket a hatásokat tudományosan mérni, elemelni és tanulmányozni is lehet. A klímaváltozás és az ember által okozott fajkihalás például gyakran okoz gyászt és szomorúságot a kutatók és környezetvédők számára.
A vers említést tesz a szépségről és az elszántságról, amelyek a "Szerelem, az igazi" tulajdonságai. Ez az utalás megragadható a tudományos kutatásban, ahol a szépség a természet számos csodájára utal, amelyeket a tudósok részletesen tanulmányoznak és értelmeznek. Az elszántság pedig a kutatók kitartó munkáját jelenti a felfedezések és a megértés érdekében.
A következő elem, amelyet a vers kiemel, a "száz színű, pazar, szomorú kedv", amelyet az Ősz sugároz. Ez a színek gazdagsága utalhat a botanikára és a növények őszies átalakulására ebben az időszakban. Az utóbbi években a tudósok egyre mélyebben kutatják napjainkban az ősz jelenségeit, beleértve a növények levélváltozását, a színkódolást és az ezzel járó biokémiai folyamatokat.
A vers említést tesz továbbá a "köd hó-szagáról", ami az őszi ködöt és az ezzel járó különleges illatot jelentheti. A modern meteorológia lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük és modellezzük az ilyen időjárási jelenségeket, ami a ködben és a hóban való fürkészéssel, valamint a kémiai reakciók és a levegő minőségének vizsgálatával kapcsolatos.
Végül a vers beszél a "szerelmünk gyász-hitü rettegéséről", amely a szeretet és a rettegés kontrasztját mutatja az őszi erdőkhöz kapcsolva. Ez felidézheti a tudósok és kutatók érzéseit, akik szeretik és kíváncsiak a természetre, miközben ugyanakkor aggódnak a pusztítás és az emberi beavatkozás következményei miatt.
Összességében a vers számos kapcsolatot hozhat létre a mai természettudomány friss felfedezéseivel. Az erdők pusztulása, az ősz jelenségei és az emberi tevékenység hatásainak kutatása mind fontos területek, amelyeket a modern természettudomány vizsgál. A vers által felvetett témák és érzelmek lehetőséget teremtenek az ember és a természettudomány közötti kapcsolat mélyebb megértésére és értékelésére.